Az Egri Vár megtekintése a kötelező programok között szerepel, amelynek épülete a város jelképe is egyben. Ma már védett műemlék, ahol meglátogatható a Dobó István Vármúzeum. Az ikonikus építmény fejlesztése fontos a város számára, így egyre több olyan rész nyílik meg a látogatók számára, mint például a déli bejáratánál elhelyezkedő Török-kert. Szintén a várban kapott helyet az Egri Képtár, ahol jelentős képzőművészeti gyűjtemény tekinthető meg.

Egy uniós támogatásnak köszönhetően 2015 októberére több beruházás is megvalósult a városban. A projektben szerepelt az egri vár fejlesztése, az Egri Érseki Palota Kulturális, Turisztikai és Látogatóközpont kialakítása, valamint a városon keresztül a Bükkbe tartó kerékpárút kiépítése.

Eger városának másik jelképe az ország második legnagyobb bazilikája, amely Hild József tervei alapján épült klasszicista stílusban. Magát az épületet öt év alatt sikerült felállítani, de a belső alakítások miatt a bazilika az 1950-es évekre készült el teljes egészében. A templom főbejáratához vezető lépcsősor mellett nyílik a „Város a város alatt” kiállítóhely. Ez az egykori érseki pince, amely az egész város alatt végighúzódott.

Az egri látnivalók között híres még a Minaret torony, amelyből összesen három található hazánkban. A 40 méter magas, 1596 körül épült minaret a hajdani Kethuda dzsámihoz tartozott. A torony erkélyére 97 csigalépcső vezet fel, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a városra.

Fürdőváros

A városban nagy népszerűségnek örvend a belvárosi termálfürdő, amely közvetlenül az Érsek kert mellett található. A fürdő épületéből közvetlen átjárás biztosított a Török Fürdőbe, ahol három medencéből tör fel a radonos gyógyvíz. Itt nemcsak az építészeti jegyekben elevenedik meg a török világ, hanem kezeléseiben is. A szokásos frissítő, nyugtató és gyógymasszázsok mellett tradicionális, török hamam masszázsokon is részt vehetünk.

 

A híres Egri bikavér és Egri csillag

Eger történelméhez szorosan hozzákapcsolódik a szőlőtermesztés is, amelynek kezdete pontosan nem meghatározható. Egy biztos, hogy a legendás Nagy-Eged hegy oldalában 30 millió éves ősszőlő emlékét őrzik a feltárt régészeti leletek. Az egri szőlő- és bortermelés első virágkora a XV-XVI. század volt, míg reneszánszának az 1700-as éveket tartják. Minden forrás úgy tartja, hogy a legjobb bor az Eged hegyről származott. Az itt termett vörösbort nevezték bikavérnek, ami a bor sötétvörös színére utalt. Az Egri Bikavér mai formáját csak a filoxéravész után nyerte el. Mára már három minőségi szinten (classicus, superior, grand superior) termelhetik a védett eredetű bort az egri gazdák. A vörös házasítás alapját a kékfrankos adja.

Az Egri csillag 2010. február 10-én a Gál Tibor Pincészetben a Borászok Éjszakáján „született meg”. Ez egy fehér házasítás, amelyben a legnagyobb hangsúlyt a terroir kapja. A világon ez az első hely, ahol egységes brand név alatt fehér borvidéki házasítást hoztak forgalomba. Az Egri csillagot szintén három minőségi kategóriában készíthetik el a pincészetek.

Az Egri borvidék különlegessége mindig is sokszínűségében rejlett. A fehér- és a vörösborok ugyanolyan jelentőséggel bírnak a régióban. A szőlőfajták széles szortimentje jellemző az egyes borászatoknál. Az Egri borvidékről eddig négyen kapták meg az „Év bortermelője” elismerést: Thummerer Vilmos (1995), Gál Tibor (1998), Vincze Béla (2005) és Dr. Lőrincz György (2009).

 

További hasznos tippek a Termálfürdő.hu oldalon!