A NASA és az amerikai Nemzeti Óceáni és Légköri Hivatal egymástól független elemzése szerint 1880 óta nem volt olyan magas az átlaghőmérséklet, mint a tavaly – írja az Origo. A 20. század éves hőmérsékleteinek átlaga 13,9 Celsius-fok, ehhez képest 2014-ben 0,69 fokkal melegebb, vagyis 14,59 fok volt. De nem csak a levegő hőfoka volt nagyobb, hanem az óceánoké is. Azok átlaghőmérséklete több mint fél fokkal melegebb volt az elmúlt száz évben megszokottnál.

 

Hogyha a legforróbb éveket vesszük sorra, kiderül, hogy a top tíz közül csak egy (1998) volt a kilencvenes években, a többi mind az elmúlt évtized fejleménye. 

 

Ha borászati szempontból nézzük a dolgot, nem tűnik komolynak a probléma, hiszen azt mindenki tudja, hogy a szőlő a mediterrán égövből származik. Ezek szerint pedig melegigényes, szereti a fényt, utálja a fagyot. 

 

Petesné Horváth Anna, Ismerjük meg a szőlőtermesztés jelentőségét, környezeti igényeit című jegyzete szerint (Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet) a szőlő 1800-2000 napsütéses órát igényel, ugyanakkor a szerző nem felejti el felhívni a figyelmet a napégés veszélyének jelentőségére.

A hőigényről pedig egy olyan adat szerepel a kiadványban, hogy a tőkék 10-12 Celsius-fok évi átlag hőmérsékletet igényelnek, nyugalmi időszakban a fás részek -15 fokot elviselnek, -18 alatt pedig a vesszők és a rügyek károsodnak. A fagyok persze beleférnek télen, inkább a kora ősziek a kellemetlenek, hiszen azok az érést, a tavasziak pedig a rügyfakadást gátolják.

 

 

A HVG.hu már nyáron hírt adott arról, hogy a felmelegedés átrendezheti a világ borpiacát. A forróság nem tesz jót a melegebb vidékek borainak, Toszkána, Dél-Afrika, vagy pl. Bordeaux tételei könnyen lehet, hogy magasabb alkoholfokkal kerülnek a jövőben a palckokba.

 

A cikkben arra is kitérnek, hogy ha a globális melegedés így folytatódik, bizonyos testesebb bort adó szőlőfajták – a shiraz, vagy a cabernet sauvignon – eltűnhetnek a földről. Egy tanulmány szerint 2080-ra a spanyol bortermelők felköltözhetnek a hegyekbe, és már Nagy-Britanniában is meg fognak teremni egyes szőlőfajták.

 

 

Hazánkban a legnagyobb problémát egyelőre az utóbbi évek kiszámíthatatlan csapadékhozamai és hőmérsékleti ingadozása jelentik. A 2010-es, brutálisan nedves évet egy nagyon száraz, egyébként a legtöbb borvidékünkön kiváló évjáratot adó esztendő követte. De elég csak a tavalyi időjárásra gondolni. A nem létező telet hűvös nyár, a szőlőket és a termelőket brutális esőkkel terrorizáló szeptember követte.

 

A szakemberek szerint a felmelegedés miatt a kontinensen a szőlőtermelés északi határa akár száz kilométerekkel északabbra tolódhat. Ez azt jelenti, hogy jöhetnek a lengyel és angol sauvignon blancok, rajnai rizlingek…

 

Ha a mediterrán területeken még melegebb és szárazabb nyarak jönnek, az északi részeken pedig szintén melegszik az idő, ebből az következik, hogy a mi szubmediterrán vidékeink (Villány, Hajós-Baja, a Szekszárdi borvidék egyes részei) szép lassan a mediterrán régióba eshetnek majd.

 

A Diverziti Egyesület honlapján ismertetett cikk szerint a változások miatt a termelőknek fel kell készülniük a területükön addig kevésbé, vagy nem jellemző betegségekre, kártevőkre. Az északi féltekén a különböző károsítók északra tolódása várható, így Magyarországon is megjelenhetnek majd az eddig a mediterrán területekre jellemző betegségek, és azok terjesztői. A hűvösebb klímájú szőlőterületek a jövőben találkozhatnak a nagyobb populációsűrűség problémáival, a rovarok, atkák több új fajtájával. A klímaváltozás módosíthatja a károsítók szaporodási módját, kedvezhet az áttelelésnek. Ezek a tényezők pedig a növényvédelem költségeit növelik majd.