Az elsők között voltunk, akik használni kezdték, és széles választékát kínáltuk a méregdrága (125 ml bor kb. 30-50 font között mozgott) francia és a kaliforniai Napa völgyéből származó „coravines boroknak”, ahogy mi hívtuk ezeket.

Hogy ez mit is jelentett?

 

Az egész úgy indult, hogy kötelezően részt kellett vennünk a Coravin tréningen, de akkor még fogalmunk sem volt róla, hogy ez mit takar. A heti kb. 60-70 munkaóra mellett nem volt annyira őszinte a mosolyunk, de mikor megérkeztünk, és előkerült a Mission Impossible-t technikai univerzumát idéző futurisztikus „kütyü”, akkor tudtuk, hogy mégsem volt hiábavaló korábban kelni.

A Coravin szülőatyja Greg Lambrecht, aki a Massachusettsi Műszaki Egyetemen végzett, és eredetileg orvosi eszközök feltalálója. Ötletét felesége inspirálta, aki terhessége alatt nem fogyasztott alkoholt, így gyakran előfordult, hogy a bor a lefolyóban végezte, mivel Lambrecht nem tudott önmagában megbirkózni egy palackkal.

 

Ekkor jött a nagy ötlet, ugyanis a Coravin a borbarátok számára biztosítja a bor kóstolását a dugó eltávolítása nélkül. Persze fontos, hogy ezt szakszerűen végezzük, a palackot megfelelően tartsuk, így óvatosan egy tű segítségével kiszippanthatjuk a kívánt mennyiségű bort. Mivel a parafa rugalmas, ezért visszaáll az eredeti formájába.

A maradék bor védettségéről az argongáz kapszulák gondoskodnak, így oxidáció szóba sem jöhet. A kapszulák cseréje annyira egyszerű, mintha kedvenc szódásszifonunkat tartanánk a kezünkben patroncserére. Sajnos az ára kicsit húzósabb, mivel egy kapszula csak 10-15 alkalommal használható fel. Maga az eszköz alaphangon 250 euróba kerül, míg a 3 db kapszula 24 euró.

Lambrecht szerint a kulcs a parafa minőségében rejlik. A régebbi dugók kevésbé rugalmasak, és ehhez vékonyabb tűt ajánl: tehát minden 70-es évjáratnál korábbi, burgundi borok esetén pedig a 80-as évjáratok „nyitásánál” kell figyelnünk. A tűk méretének meghatározásánál Angelo Gaja olasz csúcsborász szuperhosszú dugóváltozatai voltak az irányadók. 

 

Kinek hasznos?

Minden elszánt borrajongónak, aki egy este több különböző pohár bort szeretne megkóstolni, de elsősorban éttermeknek. Az Egyesült Államokban már több mint 200 étteremben megtalálható, és az Egyesült Királyságban is növekvő népszerűségnek örvend. Az elsők között volt például az Avenue étterem, a Quality Chop ház, a Bar Boulud, a Michelin-csillagos Marcus és Petrus, és a híres borétterem, a 28-50 is.

 

 

Ki ne szeretne megkóstolni egy Domaine de la Romaneé-Contit, ami a világ egyik legdrágább bora? Sajnos kevesen engedhetik meg maguknak, hogy többszáz eurós borokat vásároljanak, de a Coravin lehetővé teszi, hogy legalább megkóstolhassuk ezeket.

Mindezek mellett, ha egy pörgős étteremben találjuk magunkat a sommelier szerepében, akkor fel kell készülnünk arra, hogy a Coravin bizony lassítja a szervizt. Gondoljunk csak bele: ha egyszerre több vendég rendel a coravinos borlapról, akkor mindenképpen várniuk kell. Általában az éttermek csak egy Coravin rendszerbe tudnak beruházni, és sokszor különböző vastagságú tűket kell alkalmazni különböző palackoknál. Ne adj’ isten kifogy a patron, és máris ott találjuk magunkat a káosz közepén. Nyilvánvalóan, mivel „komolyabb” borokról beszélünk, a vendégek elvárják, hogy bemutassuk ezeket, beszéljünk róluk, és persze a Coravinról is – kicsit olyan ez, mint egy színházi produkció.

 

Coravin Limited Edition - 2017 from Coravin on Vimeo.