A Villányi-hegységről az idősebb generációknak a Tenkes kapitánya című filmsorozat és a vadregényes táj ugrik be, míg az utóbbi években a magyar gasztronómia egyik csúcstermékének számító villányi borokra gondolhatunk. Magyar mediterráneum – mondják sokan. A Baranya megye déli részén elterülő dombság legmagasabb csúcsa a hegyvonulattal nem összefüggő 442 méter magas Szársomlyó. Másik ismert csúcsa pedig a Siklós közelében lévő Tenkes. A tájegység legnagyobb települése Siklós, a második legnagyobb Villány, a hegység lábainál fekszik még a világhírű fürdőjéről ismert Harkány is. A többi település mindössze pár száz lelkes. (A cikk a hirdetés után folytatódik!)

 

A Villány-Siklós borvidék manapság az egyik leghíresebb szőlőtermő vidékünk. Villány tüzes vörösborairól és modern technológiájáról híres, míg Siklós kissé háttérbe szorult fehérboraival. 2100 hektáron termesztik a szőlőt, a tájegység településeit összekötő híres borút pedig 45 pince látogatását, borkóstolást, vendéglátást és több mint 30 szállás igénybe vételét teszi lehetővé. Mediterrán jelleget kölcsönöz a vidéknek maga a hegység, Szársomlyó flórája, faunája, a napsütötte órák száma, az egyre nagyobb és összefüggő szőlőültetvények, és a térség építészeti architektúrája, az egyre több és szebb – mediterrán országokból importált – lakó- és közösségi épület, nyaraló külső megjelenése. A tájegységet lefedi a siklósi kistérség, amely 53 települést foglal magába, összesen 37 ezer lakossal.

A török uralom alatt elpusztult magyar faluba szláv és főleg német nemzetiségűek telepedtek le a XVII. század végén. A település 2000-ben nyerte el a városi címet, ma lakosainak száma kb. 2500 fő. Villány a bor városa. Az elmúlt 20 évben óriási változások történtek itt. Gyönyörű és modern szőlőbirtokok, látványos pincészetek alakultak, ahol az idelátogató turisták döbbenten szembesülhetnek a borkészítés igazi arcával, a modern technológiával, a laboratóriumi tisztasággal és a szakértők gondosságával. A villányi borturizmus jellege miatt inkább a szállóvendégek száma magas, és kevesebben vásárolnak ingatlant.

A városban közel ezer lakóingatlan található, az elmúlt évtizedben Villány lakásállománya 2%-kal nőtt. Egy idén áprilisban lebonyolított helyi közvélemény-kutatás szerint azonban ennél jóval nagyobb a tényleges igény. Az ingatlanpiacon túlkínálat mutatkozik borászati, borturisztikai célra szánt, ezért magas árszínvonalra pozicionált ingatlanból, így a piac nem tudja kiszolgálni a valós lakóingatlan-keresletet. Ezért szükségszerű lenne, hogy az önkormányzat új lakóterületeket jelöljön ki. A villányi ingatlanpiac azért sem tudja kielégíteni a valós igényeket, mert a telekkínálat a falusias beépítés akár több ezer négyzetméteres telekszerkezetén alapul, ellenben a tényleges kereslet sokkal inkább a fele-harmada akkora telkekre mutatkozik. Másrészt kevés a megfelelő fekvésű építési telek is.

Villány családi házas település. A családi házak értéke függ azok állapotától, korától, a teleknagyságtól, a hátsó udvarban lévő pince méretétől, alkalmasságától a borok érleléséhez, és a gazda tulajdonában lévő szőlőterület nagyságától. Az ide költözők többsége a szőlő, a bor, az ezzel való kereskedelem, a borturizmusba való bekapcsolódás miatt választotta Villányt lakóhelyéül. A település vezetése a várost elkerülő út mentén, tájba illő, modern, összkomfortos lakópark kialakítását tervezi, a tanulmányterv mindenesetre impozáns – ecseteli a jövőbeli lehetőségeket Csordás László, az Otthon Centrum pécsi irodájának munkatársa. A családi házak árai 8-13 millió között mozognak, a 15 milliós szintet már nem érik el, a házak ugyanis legalább 20-25 évesek, nincsenek fiatalabb ingatlanok a piacon. Villányban nincs régi társasházi lakás-állomány, inkább néhány újépítésű szerepel a palettán. Egy téglaépítésű, gázfűtéses, 56 nm-es új lakást 7,5 millióért adtak el a minap, vagyis 130 ezer forintos négyzetméter-árakról beszélhetünk – mondja Kotnyek Mihály, a Sátor-Verő Kft. ügyvezetője.