Rögtön egy olyan jelenség leírásával kezdeném, amelyet már számos borászattól hallottam vissza. A jelenség lényege, hogy vendégül látnak a borászatok kisebb-nagyobb csoportokat, akik természetesen rendkívül jól érzik magukat, és fogyasztanak is. A fogyasztással és pozitív élményekkel megjön a vásárlási kedv is, és szinte soha nem távoznak üres kézzel az elégedett vendégek. Majd egy-két hét múlva jön a telefon, hogy nem azt a bort kapták, amit a pincében ittak. Pedig dehogynem - jóérzésű borász nem is tenne ilyet. Ki akarná, hogy rossz hírét keltsék? De akkor mi történhetett? Miért gondolja azt a vendég, hogy mást kapott.?
 
A megfejtés egyszerű: otthon a tévé előtt ülve és ott borozgatva nem kapta meg azt a plusz élményt és érzést, amit a pincénél - adott esetben a panorámás teraszon barátok között - megkapott. Ez a kulcs. A teljes "feeling" két összetevőből áll: borból és élményből.
 
A címben feltett kérdés tehát adott. Mid van a boron kívül? Vagy erre az esetre lefordítva: foglalkozol-e idegenforgalommal, vagy nem? A kérdés nagyon jó, és a válasz egyáltalán nem annyira egyértelmű, mint képzelnénk. Nézzük először a kontra érveket!
 

• Vendégekkel foglalkozni kihívás. Odamennek a pincéhez jól érezni magukat, ráadásul az esetek 80 százalékában jól el is becstelenednek, és nekünk józanul nézni az elázott tivornyázókat nem egy felemelő érzés. Arról nem is beszélve, hogy lőttek az összes szabad hétvégének, mert aki idegenforgalommal foglalkozik, az akkor dolgozik a legtöbbet, amíg mások pihennek.
   

Ez eddig nem túl fényes, de lássuk a pro érveket:
 

• A legerősebb vásárlói elköteleződést a személyes eladással tudjuk elérni. Akiket egyszer személyesen itattunk meg, soha nem felejtenek el, és nagy valószínűséggel rendszeres vásárló válik belőlük. Az élmény a hozzáadott érték a borodhoz, és már nem bort adunk el, hanem életérzést.

1. Kisebb nagyobb csoportokat fogadunk a pincénél. Kóstoltatjuk őket, esetleg egy kis hidegtálat készítünk nekik. Ez az alap kategória. Ha ügyesen kommunikáljuk és hirdetjük a fogyasztóink felé, akkor már ezt is haszonra tudjuk váltani az értékesítésben.
2. A csoportoknak szállást is létesítünk, hogy többnapos kirándulásban is gondolkozhassanak. Itt a borértékesítésen kívül már a szálláshely is termelő opcióként működik, hozzájárulva az év végi eredményedhez.
3. Komolyan vesszük a gasztronómiát, és nem csak itatjuk, hanem etetjük is a vendégeket, kialakítunk egy kis vendéglőt a pincénél. Már a kettes pontnál is, de itt még inkább számolni kell már a jelentősödő költségekre, melyek nagy részét az alkalmazottak bére és járulékai teszik ki. Komolyan kell matekozni és a vállunkat nyomja a teher is, hogy ki kell termelni az üzemeltetés költségét.
4. Az expert fokozat pedig, ha mindezek mellé még rendszeres rendezvényekkel is szórakoztatjuk a vendégeinket. Ez a szint csak akkor működik, ha az előző hármat már sikeresen megugrottuk, és jól működnek. A rendezvényekkel a vendégek számát tudjuk még jobban feltornázni.