Ha például egy száraz pezsgőt keresünk, bátran nyúlhatunk rá azokra a palacokra, amelyek címkéjén a dry, a sec, a trocken vagy a secco kifejezés szerepel. Arról nem is beszélve, hogy már a szín alapján sem lehetünk biztosak abban, milyen bort veszünk le a polcról, tehát érdemes azt is tudni, hogy mondják például olaszul a fehérbort. Sőt, akkor is érhetnek minket meglepetések, ha csak a szomszédos országok valamelyikébe utazunk és felcsapjuk a borlapot egy étteremben, hogy megfelelő italt válasszunk az ételrendelésünkhöz.

 

Nem vennénk a lelkünkre, ha csak emiatt nem passzolna a választott bor egy kiválóan megkomponált ételhez, ezért készítettünk egy szótárt magyar kifejezések angol, francia, német és olasz nyelvekben használt megfelelőjével (a fordítások ebben a sorrendben olvashatóak) és némi magyarázattal.  

Száraz – dry - sec – trocken – secco

 

Nyilván minden, ami nem édes. De hogy pontosítsunk, akkor hívjuk a bort száraznak, ha a cukortartalom 4 g/l alatt van, vagy nem haladja meg a 9 g/l maradékcukrot amellett, hogy a savtartalom ennél a számnál nem tér el 2 grammnál többel. Tehát ha egy bor literenként 7 gramm savat tartalmaz, maximum 9 gramm lehet a cukortartalma, hogy még száraznak minősüljön.

Félszáraz – semi-dry – demi-sec – halbtrocken – semi secco

 

Ez már egy kicsit összetettebb kérdés, de a számok itt is segítenek. Akkor félszáraz a bor, ha a cukortartalom 4 és 12 g/l között van, az eltérés a cukor- és a savtartalom között pedig 2 grammnál több, vagy ha a cukortartalom 12 és 18 g/l között van, ám ekkor nem lehett nagyobb az eltérés a sav- és cukortartalom között 10 grammnál.

Félédes – semi-sweet – demi-doux – lieblich – amabile

 

Itt a cukortartalom 12 g/l fölött van és a maradékcukor mennyisége és az összes savtartalom közötti eltérés meghaladja a 10 grammot. De ha nem vesszük figyelembe a savtartalmat, úgy is leírhatjuk, hogy a cukortartalom 18 és 45 g/l közé esik. 

 

 

Az édes borok cukortartalma legalább 45 g/l. A habzóborok esetében ez 50 g/l.

 

Szeretnél még többet megtudni a borokról, egyes stílusokról, régiókról? A Borkollégium többszíntű magyar nyelvű tanfolyamain és az angol nyelvű WSET kurzusokon akár az alapoktól kezdve ismerkedhetsz meg a borok világával és eljuthatsz a nemzetközi borakadémikus képzés előszobájáig is.

 

 

Ha a szőlőt a szokásos szüreti időszakhoz képest néhány héttel vagy hónappal később szedik le, a töppedt szemek magas cukortartalma miatt édes bor állítható elő, méghozzá természetes körülmények között, extra beavatkozás nélkül.

Szalmabor – straw-wine – vin de paille – Strohwein - vino appassito

 

A leszüretelt szőlőt 1-2 hónapig szellős helyen, szalmán töppesztik. Ez a folyamat nem túl gazdaságos, ugyanis a penészesedés okán a szalmára helyezett szőlő alig egyharmada marad meg a mustkészítésre. Az ebből készült aszújellegű bor sav- és alkoholtartalma is magas.

 

 

Leegyszerűsítve azt jelenti, hogy az elkészült bort a fajta vagy a termőhely után helyesen nevezik meg, vagy hogy az adott termőhelynek megfelelő technológiát alkalmaznak. Ehhez érdemes tudni, hogy a földrajzi árujelzők nem egyeznek meg a márkanevekkel. Előbbieket bárki használhatja, ha megfelel a szabályoknak. További nagy különbség a márkákkal szemben, hogy csak a megnevezett földrajzi helyhez kötve használhatóak. Az eredetvédelem tulajdonképpen arra törekszik a földrajzi árujelzők használatával, hogy megőrizze és megvédje az értékeket a vonatkozó szabályok betartatásával.

 

Ha az alábbi rövidítéseket vagy kifejezéseket látjuk egy címkén, annak az eredetvédelemhez van köze

Magyarország
OEM – oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel elláttott (ez a legszigorúbb)
OFJ – oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott
FN – földrajzi jelzés nélküli (ez a legmegengedőbb)

Franciaország
AOC – Appellation d’Origine contrôlée – ellenőrzött eredetű származás

Olaszország
DOCG – Denominazione di origine Controllata e Garantia – garancia az ellenőrzött származási helyre
DOC - Denominazione di Origine Controllata – eredetmegjelöléssel ellátott
IGT – Indicazione Geografica Tipica – földrajzi jelzéssel ellátott

Portugália
DOC – Denominação de Origem Controlada – ellenőrzött származás
Vinhos Regionais – regionális bor

Spanyolország
vino de la tierra – földrajzi jelzés
vino de calidad con idicación geográfica – földrajzi jelzéssel ellátott minőségi bor
DO – vino con denominación de origen – eredetmegjelöléssel ellátott bor
DOC – vino con denominación de orgen calificada – minősített eredetmegjelöléssel ellátott bor

Európai Unió
PDO – Protected Denomination of Origin – védett eredetmegjelöléssel ellátott

 

 

A pezsgőt a magyar nyelv a buborékos italok gyűjtőneveként használja, miközben fontos hozzátenni, hogy ez csak akkor helyes, ha a buborékok a borban természetes úton jöttek létre. Champagne-nak viszont kizárólag akkor nevezhetjük az italt, ha Champagne borvidékről származik, hiszen itt érlelték palackban a legelső pezsgőket. A crémant-t például hiába készítik ugyanazzal a tradicionális eljárással szintén Franciaországban, mivel más borvidékről származik, nem nevezhetjük champagne-nak. Németországban a tankban és a hagyományos módon készült pezsgőt egyaránt lehet Sektnek nevezni. Olaszország hasonlóan eredetvédett habzóborát pedig Franciacorta néven találjuk meg.

Mennyi cukor van a pezsgőben?

 

Brut nature	kevesebb mint 3 g/l
Extra brut	0-6 g/l
Brut	kevesebb mint 15 g/l
Extra dry	12-20 g/l
Dry	17-35 g/l
Félédes – Demi sec	33-50 g/l
Édes – Doux	több mint 50 g/l

 

Az általános elképzelésekkel ellentétben a fehérbor bármilyen szőlőfajtából készülhet, a lényeg, hogy a bogyó húsát minél hamarabb el kell választani a héjtól, így egyrészt nem kap színt a készülő bor, másrészt pedig megkíméljük a héjból kioldódó jellegzetesen fanyar, a szájban száraz érzetet keltő tannintól. Persze leginkább mégis fehérszőlőből készül, színe pedig a szőlőfajtától és a készítési módtól is függ. A reduktív eljárással (amikor csak tartályban érik és nem kerül hordóba) világosabb színű lesz a végeredmény.

 

 

Minden esetben kékszőlőből készül és még véletlenül sem a fehér- és a kékszőlő keveréséből kapjuk az áttetsző rózsaszínes vagy lazacos árnyalatot. A vörösbor készítési folyamatától annyiban különbözik, hogy az erjesztés ideje alatt a lé lényegesen rövidebb ideig marad együtt a színt adó héjjal és a gyümölcshússal.

 

 

A rozéhoz hasonlóan sötét színű szőlőből készül, ám itt a lé hosszan a héján marad és ettől kapja általában telt, mélyvörös színét, illetve a tannin-, más néven csersavtartalmát, amihez hozzáadódhat még a fahordóból kioldódó csersav is, mely szintén jellegzetes fanyar ízt ad a borhoz.

Szőlőfajta – grape variety – cépage, variété de vigne – Rebsorte – varietá d’uva

 

Világviszonylatban több ezer szőlőfajtát különböztetünk meg. Lehet fehér- és kékszőlő, érési idejét tekintve pedig korai, közép, valamint késői érésű. Eredetük is lehet egy csoportosítási szempont, hiszen a szőlőtermelők leginkább az adott földterület talajtani és klimatikus adottságaihoz jól alkalmazkodó fajtákat választják, miközben léteznek fajták, amik szinte a világ minden táján sikerrel termeszthetők. Fontos még hozzátenni, hogy itthon abban az esetben kerülhet fel a szőlőfajta neve a címkére, ha a bor legalább 85%-ban az adott fajtából készült (nagyjából a világ minden részén hasonló az arány).

Ászokolás, hordóban érlelés – barrel aging – vieillissement en fût – Ausbau im Holzfass – stagionamento/invecchiamento in fusto

 

Ez egy fahordós borérlelési eljárás, ami az erjesztést követi. Ez a folyamat (ászok)pincében történik és talán, ahogy az elnevezés is utal rá, a bort ászokhordóban helyezik el. Fontos, hogy az ászokpince nem azonos az erjesztésre berendezett pincékkel, sem azok hőmérsékletével, és az ászokhordók is nagyobbak az erjesztő hordóknál. A folyamat eredményét befolyásolja az általában tölgyfából készült hordó minősége, mérete és az ászokolás időtartama is.

Válogatás, szelekció – selection – sélection – Selektion, Auslese – selezione

 

Dűlőszelekciónak is hívjuk, amikor a különleges talaj- és mikroklimatikus adottságok okán kiválasztott dűlők termését elkülönítve kezeli a borász.

 

 

A kénessav megkerülhetetlen borászati segédanyag annak ellenére, hogy allergénnek, illetve egyes feltételezések szerint fejfájást, gyomorpanaszokat okozó vegyületnek minősül. Nem véletlen, hogy az engedélyezett felhasználási mennyiséget folyamatosan csökkenteni igyekeznek a törvényalkotók. De mivel az erjedés következményeként természetesen is kialakul a kéntartalom, teljesen kén-dioxid mentes bor nem létezik. Mindenesetre, ha a bor 10 mg/l-nél magasabb koncentrációjú kén-dioxidot tartalmaz, azt a már jól ismert „szulfitokat tartalmaz” felirattal jelzik a címkén.

Házasított bor – blended wine – vin de coupage, vin coupé – Verschnitt, Verstich – vino tagliato (gyakrabban uvaggio, vagy egyszerűen blend)

 

A házasított bor, vagy cuvée alatt azt a bort értjük, ami több különböző szőlőfajtából készül, mellyel új, izgalmas ízek jönnek létre.

 

 

Az alma levéből alkoholos erjedés útján készülhet száraz, literenként 10-12 gramm cukor hozzáadásával cukrozott és csemege almabor, ám ez utóbbi esetben a hozzáadott cukor mennyisége 20-24 g/l.

 

 

Ezek közé azokat az egyszerű, könnyű, tájjellegű borokat soroljuk, melyek mustja minimum 13 tömegszázalék természetes eredetű cukrot tartalmaz. Onnan is felismerhetőek, hogy nevükben tilos feltüntetni a borvidéket és a szőlőfajtát sem kell az orrunkra kötnie a termelőnek, kivéve, ha egy fajta legalább 70 százalékban van jelen benne.

Avinált bor – fortyfying spirit – alcool pour vinage – aufgespriteter Wein – spirito di alcolizzazione

 

Ebben az esetben a bor alkoholtartalmát mesterségesen növelték. A borász borpárlattal dúsítja a mustot, amivel olyan magassá válik az alkoholtartalom a borban, amit az élesztőgombák már képtelenek elviselni és elpusztulnak, így a magas alkoholtartalom mellett megmarad a borban a kívánt cukortartalom is. A legkézenfekvőbb példa erre a portói.

 

 

A bio megjelölésű borok garanciát jelentenek arra, hogy a termelő betartotta az ökológiai gazdálkodás előírásait, követelményeit.

 

 

A címkén található évszám azt jelöli, melyik évben szüretelték a szőlőt, nem pedig azt, hogy mikor került forgalomba a bor. Egyes borok akár több évig is pihenhetnek a hordóban és akár ezen túl, már palackozva is több hónapig várhatnak sorukra a pincészetnél. A reduktív eljárással készített friss, gyümölcsös borok azonban a szüretelés után meglehetősen hamar a boltok polcaira kerülnek.