A várandósság bármely időszakában elfogyasztott alkohol növeli a magzati alkoholos szindróma kialakulásának esélyét, ám ennek kockázata akkor a legnagyobb, ha az állapotos nő a terhesség első trimeszterének második felében iszik alkoholt - idézte amerikai kutatók megállapítását a LiveScience című ismeretterjesztő portál.

A kritikus szakaszban naponta egy adag alkohol 25 százalékkal emeli az abnormális formájú ajkak kialakulásának valószínűségét, 12 százalékkal nagyobb az esélye, hogy az átlagosnál kisebb fejjel születik a magzat és 16 százalékkal nagyobb a kockázata a kis születési súlynak.

Minden kismama nagy várakozással tekint az előtte álló kilenc hónapra, ám még abban az esetben is, ha ez nem az első terhessége, minden várandósság új félelmeket és új meglepetéseket tartogat.

 

 

Állandó viták folynak arról, hogy létezik-e a terhesség alatti alkoholfogyasztás kapcsán olyan határ, amelyet ha nem lép túl a várandós anya, akkor nem veszélyezteti a magzat egészségét.

Egyesek szerint a mértékletes alkoholfogyasztás, ami napi 2 egységnél, vagyis 2 dl bornál kevesebb alkoholmennyiség elfogyasztását jelenti, nem lehet ártalmas, mások viszont a fölött törnek pálcát, hogy a babavárás 9 hónapja – és természetesen a szoptatás alatt – az alkohol fogyasztása teljes mértékben kerülendő.

A „még biztonságos” határ meghúzása azért sem lehetséges, mert nem csak az elfogyasztott alkohol mennyisége, hanem az anya életkora, súlya, általános egészségi állapota, valamint az alkohol fogysztás rendszeressége is befolyásolja a magzatra kifejtett hatást.

Christina Chambers kutatásvezető, a Kaliforniai Egyetem munkatársa szerint eredményük azt az álláspontot támasztja alá, hogy terhesség alatt nincs biztonságos mennyisége az alkoholnak, várandósságuk idején teljesen kerülniük kellene a nőknek az alkoholfogyasztást. A tanulmányt az Alcoholism: Clinical and Experimental Research című szakfolyóiratban ismertették részletesen.

A magzat a terhesség teljes ideje alatt ki van téve a várandós anya szervezetébe kerülő minden értékes és káros anyag hatásának. Sajnos nem csak a vitaminok, ásványi anyagok jutnak át a placentán keresztül a magzat szervezetébe, hanem az olyan ártalmas anyagok is, mint az alkohol, a drog vagy a nikotin.

Bár ezzel a ténnyel a kismamák többsége tisztában van, mégis, egyes irodalmak szerint hazánkban évente legalább 300 gyermek jön a világra a terhesség alatti alkoholfogyasztás miatt kialakuló magzati alkohol szindróma tüneteivel!
Mivel a magzat szervezete nem rendelkezik még olyan enzimekkel, amelyek képesek lennének az alkohol lebontására, a placentán átjutott alkohol, annak mennyiségétől, rendszerességétől függően különböző mértékben károsítja a születendő gyermek szervezetét, elsősorban az idegrendszerét.

Születést követően a jellegzetes arcformára figyelhet fel az orvos. A magzati alkohol szindrómában szenvedő újszülötteknél ugyanis szembetűnő lehet a kicsi fejkörfogat (ún. microcephalia), keskeny felsőajak, az orr és a felsőajak közötti bemélyedés (ún. filtrum) hiánya, valamint a rövid szemrések. Az áll gyakran feltűnően kicsi.

Az arcdeformitás mértéke sok esetben jól korrelál az agyi károsodás mértékével. Az esetek 80%-ában az átlagostól elmarad a születési súly, és súlyos esetben a fej és a végtagok remegése is megfigyelhető.

A későbbiekben, az újszülött növekedése, fejlődése során észrevehetővé válnak az egyéb rendellenességek is. A baba mozgásfejlődése elmarad az átlagostól és beszélni is jóval később tanul meg. Nyilvánvalóvá válnak a viselkedés zavarok, az ingerlékenység, türelmetlenség, nyugtalanság, iskoláskorban pedig a tanulási zavarok kerülnek előtérbe. Ez utóbbiak rendszerint elég súlyosak ahhoz, hogy csak speciális iskolában vagy osztályban tudják a gyerekek megállni a helyüket.

A magzati alkohol szindrómával születő gyermekek mindössze egyötöde képes normál tanrendű iskolában befejezni tanulmányait. Nagyon gyakori a figyelemzavar, hyperaktivitás, ami sokszor önmagában is indokolja a speciális oktatási rendszer igénybevételét. A legsúlyosabb esetekben súlyos fokú mentális retardáció alakul ki.

Az értelmileg ilyen mértékben éintett gyerekek gyakran látás és hallássérültek is, és nem ritkán intézetben nevelkednek.

A fentieken túl egyéb eltérések is előfordulhatnak, melyeket összefoglaló néven magzati alkoholhatáshoz kapcsolható rendellenességekként szoktak említeni.

Ezek közé tartoznak pl. az olyan szívfejlődési rendellenességek, mint a kamrai vagy pitvari septumdefektus (a szív jobb és baloldali üregeit elválasztó fal fejlődési hibája) vagy a különböző szívzörejek, az ízületi rendellenességek, vesefejlődési problémák (pl. patkóvese), látászavarok (pl. kancsalság), vagy az olyan fejlődési rendellenességek, mint a szájpad- vagy ajakhasadék.

Bizonyos rendellenességeket, problémákat gyógyszeresen ugyan lehet kezelni, de az alapvető feladat e kórkép esetében nyilvánvalóan a megelőzés lenne! A legbiztosabb megoldás az, ha a várandós anya a terhesség alatt teljes mértékben kerüli az alkoholt!

Ha a megelőzésre nem fektetett kellő hangsúlyt a leendő anya, akkor a legtöbb, amit tehet, hogy őszintén bevallva kihágásait segíti az orvosokat abban, hogy mielőbb felállítható legyen a baba fejlődésirendellenességeit magyarázó diagnózis.

A korai diagnózis ugyanis lehetővé teszi, hogy kezdetektől megfelelő ellátásban részesüljön az újszülött, illetve így idejében elkezdhető az egyénre szabott fejlesztés, ami az életkornak megfelelően mozgás-, beszéd-, vagy viselkedés terápiát jelenthet. Indokolt esetben természetesen (súlyos fokú mentális retardáció, a gyermek ellátására képtelen anya, stb.) sor kerülhet a gyermek intézeti elhelyezésére is!