Az Alaprendelet 120a cikke alapján borászati terméket csak valamely tagállamban osztályba sorolt szőlőfajta terméséből lehet készíteni. A közösségi jog alapján csak azokat a szőlőfajtákat lehet osztályba sorolni, amelyek a Vitis vinifera fajhoz tartoznak, vagy a Vitis vinifera faj és a Vitis nemzetséghez tartozó egyéb fajok keresztezéséből jöttek létre. Mivel a direkttermő szőlők egyik szülője sem tartozik a Vitis vinifera fajhoz, ezért ezeket a szőlőfajtákat nem lehet osztályba sorolni. Vitis vinifera faj és a Vitis nemzetséghez tartozó egyéb fajok keresztezéséből nemesített szőlőfajtákat gyűjtőnéven interspecifikus fajtákként is említi a szakirodalom. Az interspecifikus fajták közös jellemzője, hogy a környezeti hatásokkal, a különböző károsítókkal szemben nagyobb ellenállást mutatnak a Vitis vinifera fajtákkal szemben. A két nagy csoport megkülönböztetése egymástól nem csak elméleti. Az interspecifikus szőlőfajták termését csak oltalom alatt álló földrajzi jelzésű, vagy földrajzi jelzés nélküli borászati termékhez lehet felhasználni.

Amennyiben valamely borszőlőfajtát töröltek az osztályozásból, azt a törléstől számított tizenöt éven belül ki kell vágni. Tudományos kutatási és kísérleti célból osztályba nem sorolt szőlőfajták telepíthetők.

A közösségi szabályozás hazai végrehajtásáról a borkészítésre alkalmas szőlőfajták osztályba sorolásáról szóló a 98/2009. (VII. 30.) FVM rendelet gondoskodik. A közösségi jog szabályozása és a végrehajtási rendelet közötti kapcsolatot a Bortörvény 5. § teremti meg. A Bortörvény alapján árutermő szőlőültetvény létesítésére és pótlására osztályba sorolt borszőlőfajta használható fel. Osztályba sorolni csak a Nemzeti Fajtajegyzékben vagy a Közösségi Fajtajegyzékben szerepelő szőlőfajtákat, vagy állami elismerésre bejelentett és egyedi szaporítási engedéllyel rendelkező szőlőfajtákat lehet. Ideiglenesen engedélyezett borszőlőfajtaként kell osztályba sorolni azt a borszőlőfajtát, amely már nem telepíthető.

Ennek alapján egy nem Európai Uniós országból származó, a közösség területén még sehol nem osztályba sorolt szőlőfajta a hazai fajtajegyzékbe állami elismerés útján kerülhet be (az erre vonatkozó szabályokat a növényfajták állami elismeréséről valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003 évi LII. törvény, valamint annak végrehajtására kiadott (40/2004. (IV.7. ) FVM rendelet biztosítja). A 98/2009. (VII. 30.) FVM rendelet 6. §-a alapján  nálunk osztályba nem sorolt, de valamely EU-s tagállam fajtajegyzékében borkészítésre alkalmas szőlőfajtát meghatározott termesztési alkalmassági vizsgálat eredménye alapján lehet osztályba sorolni.

A termesztési alkalmassági vizsgálatok feltételeit, menetét a 98/2009. (VII. 30.) FVM rendelet 3. számú melléklete tartalmazza. Fontos, hogy a kísérlet időtartama alatt a vizsgálat alá vont szőlőfajtát osztályba sorolt fajtaként kell kezelni. Ez azt jelenti, hogy a kísérleti ültetvény terméséből borászati terméket lehet előállítani, valamint a borászati terméket forgalomba is lehet hozni. A termesztési alkalmassági vizsgálatok éppen azt a célt szolgálják, hogy a szőlőfajta tulajdonságairól hazai körülmények között széleskörűen lehessen meggyőződni. A vizsgálatok a fajta termésbiztonságának (pl. fagytűrés, termett mennyiség, betegségekkel szembeni ellenállóság, környezeti hatásokkal szembeni reakció.), a fajta alapvető tulajdonságainak hazai körülmények közötti megismerését szolgálják.

Kísérleti célból bárki telepíthet borszőlőt, amennyiben az a fent leírt feltételeknek megfelel. A kísérleti célú ültetvények telepítéséhez is igényelhető támogatás a szőlőültetvények szerkezetátalakítási és átállítási támogatásának keretében. A telepítést megelőzően a telepítéshez a NÉBIH hozzájáruló határozata szükséges (38/2013. (V. 24.) VM rendelet 4. § (4) bekezdés e) pont). Egy szőlőfajta osztályba sorolását a vizsgálat megindulását követő egymás utáni öt termőév után lehet kérelmezni. Az osztályba sorolt fajtákat a 98/2009. (VII. 30.) FVM rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. Itt találhatjuk az egyes szőlőfajták szinonim elnevezéseit, amelyeket az egyes szőlőfajták esetében elfogadtak. 

Nagyon fontos itt megjegyezni, hogy az egyes szőlőfajták megnevezése, valamint szinonim nevei, amelyeket a 98/2009. (VII. 30.) FVM rendelet 1. számú melléklete tartalmaz, nem minden esetben használhatók automatikusan a szőlőfajtából készített borászati termékek címkéin. Az eredetvédelemmel kapcsolatos jogszabályok számos esetben korlátozzák a szőlőfajták nevének használatát a címkén (pl. Kékoportó, de a címkén Portugizer). Az eredetvédelemmel összefüggő szabályok miatt a szőlőfajta neve továbbra is az, amelyet az osztályba sorolás alkalmával kapott.