Az aranyszínű sárgaság nevű szőlőbetegség elleni védelmi program ismertetése volt egy szekszárdi szakmai tanácskozás témája, ahol Petter László növényvédelmi szakmérnök elmondta, sorra járják az ország borvidékeit, hogy a termelőket tájékoztassák - írja a Teol.hu.

Bodnár Péter, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára szerint a sok elhanyagolt szőlőterület a betegség fertőző forrása lehet. Idén márciusban készült el egy készenléti terv, melynek részleteiről Szőnyegi Sándor, a Nemzeti Élelmiszer-lánc Biztonsági Hivatal osztályvezetője tájékoztatott: először tavaly Zala megyében, Lenti határában fogták be azt a szőlőkabócát, melyből kimutatták az aranyszínű sárgaság fitoplazmát, majd megjelent a betegség a főváros környékén, Badacsonytomajon, idén pedig Dél-Magyarországon.

 

A kórokozó Európa szinte minden szőlőtermesztő országában megtalálható. Ha hazánkban megjelenik a fertőzés, akkor körülhatárolják az érintett területet, a tünetet hordozó tőkéket megsemmisítik. A fertőzött terület köré egy kilométeres körzetet jelölnek ki (ami csupa szőlő esetében akár 314 hektár is lehet), amit a betegség felszámolása után 2 évig zárlat alatt tartanak. A fertőzött terület szélétől számítva pedig 3 kilométeres zónát jelölnek ki, mely úgynevezett feltételesen mentes övezet, vagy más néven puffer zóna. Ha a laborvizsgálat igazolja, hogy az ültetvényen sok a fertőzött tőke (30 százaléknál több), akkor meg kell semmisíteni a teljes ültetvényt. A többi szőlőnél pedig kötelezően elrendelik a védekezést a terjesztő vektorok ellen. A felderítés része a levélminták gyűjtése, azok laboratóriumi elemzése, a szőlőkabócák lárváinak elemzése. Létrehoztak egy monitoring rendszert is, melyen napra készen jelölik, hol jelent meg az aranyszínű sárgaság. A legfrissebb adatok szerint Heves, Csongrád és Baranya megyében is kimutatták.

A kórokozó a szomszédos országokban hamarabb megjelent, mint nálunk, például Ausztriában 2009-ben Stájerországban, de ott "megfogták" a betegséget, ám Szlovéniában nem jól és nem időben védekeztek, így ott teljesen elterjedt.

Az aranyszínű sárgaság a szőlő egyik legveszélyesebb kórokozója. A fertőzés következtében a szőlőtőkék terméshozama 20-50 %-kal csökkenhet, a beteg növények száma évente megtízszereződhet. A védekezéshez jelenleg nem áll rendelkezésre növényvédőszeres kezelés, csak a terjesztő amerikai szőlőkabóca gyérítésére. Ahol ez nem megoldott, a tőkék 80-100 %-a megfertőződhet a fitoplazmával, a fogékony fajták néhány év alatt ki is pusztulhatnak.