Az eddig főként szakmai érdekvédőként működő szövetség tagjai felismerték, hogy a fürdőkben megjelenő jelentős vásárlóerőt hatékonyabban is kihasználhatják, ami szervezett szakmai háttérrel könnyebben megy. A szövetség ügyvezető elnöke, Vancsura Miklós a sárvári gyógy- és wellnessfürdő igazgatójaként ezért a turisztikai ágazatok és programok, leginkább a fürdő- és borkultúra összekapcsolását szorgalmazza. Szerinte e két magyar sajátosság ötvözésének ötlete ugyan kézenfekvő, ám számos elemében még kidolgozatlan.
A lényeg, hogy a fürdővendégeknek borturisztikai csomagokat is kell kínálni, leginkább ott, ahol a fürdő valamely szőlő-, illetve borvidék vagy borászat közelében fekszik.
Vancsura Miklós elmondta: csak a sárvári gyógyfürdőben évente több százezer fürdővendég fordul meg (2010-ben 511 ezer fürdőbelépőt regisztráltak ), akik szabadidejük jó részét nem a vízben töltik. Számukra kell új programokat kínálni, különösen hogy ez a réteg fogékony az ilyen rendezvényekre, de nem mindig „talál utat hozzájuk”. A programcsomagokkal az egyre igényesebb vendégek, a színvonalas fürdő- és szállásüzemeltetők, valamint a minőségi borászatok is megtalálhatják a számításaikat.
Nagy lehetőség rejlik ebben, hiszen a belföldi borturizmus ma számokban szinte alig mérhető: a turisták csupán két százaléka jár bortúrákra. Ez tehát egy kihasználatlan terület, melynek fellendítésében segíthetnek a nagy forgalmú fürdők és fürdővárosok. Amúgy az ő támogatásuk már csak azért is „ráfér” a borászokra, mert a nagyobb gyógyvízforrások köré már jól kiépült az a szállodai infrastruktúra, amelyekhez hasonlóval a borrégiók nem igazán rendelkeznek. Ugyanakkor a fürdőknek is jól jöhetnek a borászok, hiszen egyre több turista igényel olyan pluszszolgáltatásokat, programokat, amelyek nem a fürdőzéssel kapcsolatosak. Nekik kiváló lehetőség lehet egy-egy közelebbi pincészet meglátogatása.
Sárvár saját példájával jár az élen: a gyógyfürdő kampányt indított annak érdekében, hogy minden olyan fürdővárosnak legyen „saját” bora, ahová nagyobb számú hazai és külföldi turista érkezik. Akik előszeretettel látogatják a fürdővárosokat, s megkóstolják a borát, meg lehetne győzni arról, hogy olyan helyeket is megnézzenek, amelyekre eddig nem is gondoltak. Olyan bor kell ehhez, amely egy szomszédos megyéből, régióból érkezik. Így a fürdőrégióban való tartózkodás alatt a vendégek a közeli megyékbe is kirándulhatnak. Elsőként a sárvári termálfürdő büszkélkedhet ilyen borral. Egy pogányvári cabernet sauvignont választottak, mert a fiatal, 2009-es bor már most igen kelendő a hazai piacon. Pogányvár emellett az egyik legrégebbi zalai borvidék, ahol kézműves borokat készítettek. A legrégebbi magyar borcímke is innen származik, 1860-ból.
A fürdő szakmai partnere idén a cserszegtomaji borász, Bezerics Csaba, a Bezerics–Németh borház főborásza lesz. Ez a pincészet nemcsak a cabernet sauvignont adja, de híres a Bakonyi Károly által nemesített cserszegi fűszeres fajtájáról is, amely lassan hungarikummá válik.
– A jövőben minden év végén bormustrán választják ki a következő esztendő borát – árulta el az igazgató. Ezt aztán akár önálló fürdőesteken is kínálhatják a vendégeknek. Ugyanakkor a közvetlen értékesítésen túl egész napos programként is elképzelhető az adott borászat és borvidék meglátogatása, akár csomagban kínálva a heti fürdőjegyhez. A hasonló fejlesztésekbe szeretnék bevonni a szövetség minél több tagját. Magyarán nem egy regionális versengés venné kezdetét, ellenkezőleg: közös összefogással és márkaépítéssel elindulhat az akár egymást is segítő piacbővítés.
Arról egyelőre nincs szó, hogy regionális összefogásban valósítanák meg a fürdő- és borkultúra összekapcsolását, de a térségi együttműködésnek a jövőben a jelenleginél nagyobb szerepe lehet. Régi terve például a nyugat-dunántúli fürdőigazgatóknak egy közös belépőkártya kiadása, amellyel a részes szolgáltatók mindegyike felkereshető. Ha ez megvalósul, más területeken is hasznosítani lehet a tapasztalatokat.