A közösségi jogszabályok alapján az eredetvédelemmel rendelkező borokat forgalomba hozatal előtt érzékszervi és analitikai vizsgálatoknak kell alávetni. A vizsgálatok során vizsgálni kell, hogy az adott bor a vonatkozó termékleírás követelményeit teljesíti-e. A földrajzi jelzést nem viselő borok esetében a közösségi jog csak abban az esetben követeli meg ezen vizsgálatok elvégzését, ha a boron a szőlőfajta nevét feltűntetik. Ebben az esetben a vizsgálat arra irányul, hogy a bor a szőlőfajtára jellemző érzékszervi tulajdonságokkal rendelkezik-e.

 

A közösségi jog végrehajtásával kapcsolatban a Bortörvény 24/A §-a rendelkezik arról, hogy borászati terméket közfogyasztásra forgalomba hozni vagy továbbfeldolgozás céljából Magyarország területéről kivinni csak abban az esetben lehet, ha azt tételenként a borászati hatóság (NÉBIH) laboratóriumi és érzékszervi vizsgálatok alá vetette, és ennek alapján minőségét megállapította, és megfelelőnek minősítette. A Bortörvény a közösségi jogszabályoknál szigorúbb, mivel minden borászati termék esetében előírja az érzékszervi és az analitikai vizsgálatok elvégzését. A NÉBIH a laboratóriumi és érzékszervi vizsgálatok alapján megfelelőnek minősített borra forgalomba hozatali engedélyt ad ki.

 

Mindezek alapján a forgalomba hozatali engedély kiadásának előfeltétele a származási bizonyítvány megléte, valamint az érzékszervi és az analitikai vizsgálatok elvégzése. A hegybíró kérelemre forgalomba hozatali engedély igénylése céljából kérelmezett bor származási igazolást ad ki.

 

A forgalomba hozatallal kapcsolatos részletes szabályokat a 127/2009. (IX. 29.) FVM rendelet III. része tartalmazza. A rendelet 38. §-a alapján a forgalomba hozatali engedélyt a NÉBIH honlapján szerkeszthető formában közzétett kérelem benyújtásával kell kérelmezni. A kérelem mellé a forgalomba hozónak csatolnia kell a bor származási bizonyítványát, amelyett a hegybíró kifejezetten e célból adott ki, az analitikai, és/vagy érzékszervi vizsgálatok elvégzéséhez szükséges mintákat.

 

A rendelet 31. §-a szerint a mintákat a forgalomba hozó biztosítja és gondoskodik azok lezárásáról. A földrajzi jelzés nélküli, valamint az OEM vagy OFJ borászati termék esetén - ha a termékleírás, vagy a borvidéki rendtartás úgy rendelkezik - a forgalomba hozatalához szükséges minták csak a hegybíró jelenlétében vehetők, úgy, hogy azokat a hegybíró zárja le, vagy a forgalomba hozó általi lezárását a hegybíró ellenjegyzi. A mintavételről jegyzőkönyvet kell készíteni. A mintáknak egyenként legalább 0,5 liter borászati terméket kell tartalmazniuk.

 

Az OEM és az OFJ borok esetében a közösségi jog lehetővé teszi, hogy a forgalomba hozatal feltételeként elvégzendő érzékszervi bírálatot a 127/2009. (IX. 29.) FVM rendelet 32. §-a alapján megalakított helyi borbíráló bizottságok (HBB) végezhetik. Így az OEM és OFJ borászati termékek érzékszervi bírálatát HBB-k vagy azok hiányában a borászati hatóság végzi. Az érzékszervi vizsgálat arra terjed ki, hogy a forgalomba hozni kívánt OEM vagy OFJ borászati termék érzékszervi tulajdonságai megfelelnek-e a termékleírásban foglaltaknak. A HBB-okról a NÉBIH nyilvántartást vezet, amelyet a NÉBIH honlapján közöl.

 

Amennyiben a vonatkozó termékleírás az érzékszervi vizsgálatok végzését a HBB feladataként állapítja meg, abban az esetben a borászati termék forgalomba hozója a HBB titkáránál, a HBB titkára által kiadott formanyomtatványon kérelmezheti a tétel érzékszervi vizsgálatát. A kérelemhez mellékelni kell a bor származási bizonyítványát. Az érzékszervi vizsgálat eredményéről a kérelmezőt a minta benyújtását követő 10 napon belül határozatban értesíti a HBB titkára. Ugyanazon tétel bírálatát legfeljebb két alkalommal lehet kérelmezni a HBB-nél.

 

Az érzékszervi bírálatán „nem felelt meg” minősítést kapott tétel forgalomba hozója kérelmezheti, hogy a borászati termék érzékszervi vizsgálatát az Országos Borszakértő Bizottság (OBB) végezze el. Az OBB 20 tagból áll és tagjait, elnökét és elnökhelyettesét a földművelésügyi miniszter a szőlőtermesztés és a borászat elméleti és gyakorlati szakemberei közül három évre kéri fel. Az OBB titkársági feladatait a NÉBIH látja el.

 

A forgalomba hozatali engedély kiadását megelőzően a NÉBIH vizsgálja a bor származási bizonyítványának tartalmát, illetve a HBB által történt érzékszervi vizsgálat esetén annak eredményét. A forgalomba hozatali engedély tartalmazza mindazon jelöléseket, amelyeket a bor származási bizonyítványa alapján a címkén jelölni lehet. Ez lehet az oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés, meghatározott hagyományos kifejezés, meghatározott előállítási eljárásokra utaló kifejezés, vagy más jogszabályban, vagy a termékleírásokban szabályozott kifejezés, a borszőlőfajta vagy borszőlőfajták neve, valamint az évjárat.

 

A forgalomba hozatali engedélyt annak a nevére állítja ki a NÉBIH, aki a bor származási bizonyítványán szerepel. A forgalomba hozatali engedélyt bortételenként adják ki. A borászati termékek kiszerelésén kötelező feltüntetni a forgalomba hozatali engedély azonosítóját. Amennyiben a forgalomba hozatali engedély azonosítójához tartozó tételszámot vagy tételszámokat a forgalomba hozó a forgalomba hozatalt megelőzően bejelentette a NÉBIH részére, abban az esetben a bejelentett azonosító helyettesítheti a NÉBIH által kiadott azonosítót.