A talajgenerátoros jégeső-elhárítás lényege, hogy a talaj felszínén lévő generátor ezüstjodid kristályt gyárt, ezek jutnak a felhőbe, még a jégszemek kialakulása előtt. Ehhez maga a zivatarfelhő-képződés nyújt segítséget. Ezek a képződmények ugyanis úgy dagadnak naggyá, hogy felszippantják a talaj közeli meleg, párás levegőt. Valójában az ezüstjodid részecskéket is maguk a felhők szippantják fel.

Az ezüstjodid kristályszerkezete hasonlít a jéghez, ezért a részecskék elősegítik a vízcseppek korábbi fagyását. Ennek következtében sokkal több, de sokkal kisebb jégszemek alakulnak ki a felhőben. A kisebb szemek lassabban esnek a talaj felé, hosszabb időt töltenek a melegebb hőmérsékleti tartományban, így akár el is olvadhatnak, mire a földre érnek, de mindenképpen kevesebb kárt tesznek, mint a nagyobb jégdarabok. Huszár István, a NEFELA igazgatója az InfoRádióban elmondta: a 18 éve működő rendszer segítségével 1 millió 300 ezer hektárnyi területen csökkentik a jégverés okozta károkat. A Dél-Dunántúl három megyéjében éves szinten 118 millió forintot vesz igénybe a jégeső-elhárítás, de ennek köszönhetően az adatok alapján 73 százalékkal csökkenthetők a jégkárok, ez pedig több milliárd forintos megtakarítást jelent a mezőgazdaságnak.

Az egyesülés fenntartásához szükséges alapító tőkét is 106 mezőgazdasági nagyüzem adta össze.

Az igazgató elmondta azt is: a világon még kétféle jégkár-elhárítási rendszert alkalmaznak. Az egyiket 1990-ig Magyarországon is alkalmazták: a rakétás jégeső-elhárítást, amelynek során egy, a felhőbe lőtt rakéta segítségével érik el, hogy kisebb jégszemek alakuljanak ki benne. A másik - amelyet például Görögországban, Ausztriában vagy Németországban alkalmaznak -, a repülőgépes elhárítás. Ennek lényege, hogy a gépek szárnyaira helyeznek el olyan berendezést, amellyel a felhőhöz közel repülve érik el a kisebb jégszemek kialakulását.