A KAP reformjának a legfontosabb állomásához érkezett, amikor a reform elveit konkrét jogszabályi formába kell ölteni. Ez többek között a 1234/2007/EK rendelet átfogó módosításával jár. A konkrét tervezet részletes vitája 2011-ben kezdődött el.

A szőlő-bor ágazat az eddig megismert tervezet alapján a reformmal csak nyerhet. Ez a győzelmi esély azonban akkor válhat biztossá, amikor az Európai Uniónak sikerül elfogadni a következő (2014-2020) időszakra vonatkozó költségvetési kereteit. A végső döntésig azonban még Franciaországban és Németországban választások lesznek…

 

A borpiac esetében biztató, hogy a tervezetben a támogatások felhasználására vonatkozó szabályok gyakorlatilag változatlanok maradnak. Kifejezetten kedvezőnek ítélhető, hogy a már megismert nemzeti támogatási boríték fennmarad. Magyarország számára a nemzeti borítékban évente 29 millió euró fog rendelkezésre állni a megismert tervezet szerint.

A változások közé tartozik, hogy a borpiaci válságok leggyorsabb kezelési eszköze a krízislepárlás, a korábban meghatározottak ellenére megmarad. Az intézkedés finanszírozása azonban már nem lehetséges a nemzeti borítékból, azaz közösségi forrásból, hanem kizárólag nemzeti forrás használható fel. Ezzel gyakorlatilag az Európai Bizottság is belátta, hogy a piaci változások – a nemzetközi borkereskedelem bővülése és a globális válság hatására is - a jövőben mélyrehatóbbak lehetnek. Ezért gyors beavatkozási eszközre a jövőben is szükség lehet. A gazdasági válság miatt azonban a nemzeti költségvetések mozgástere is igen szűkös lehet egy ilyen drága beavatkozás finanszírozásához.

A megismert tervezet sajnos egyelőre nem számol a telepítési jogok eltörlésének időbeli kitolásával. A bortermelő tagállamok erős nyomása hatására az Európai Bizottság hajlandónak mutatkozik arra, hogy ebben a kérdésben politikai párbeszéd kezdődjön el. A bortermelő tagállamok úgy látják, hogy a telepítés korlátozásának feloldása olyan erőteljes liberalizáció lenne, amely a borfeleslegek hirtelen emelkedéséhez vezetne. A növekvő borfeleslegek a bor értékesítési árának csökkenésével járna, ami csak a nagy üzemméretben működő gazdaságoknak és az importnak kedvezne. A hagyományosan családi borászatokra felépülő ágazat számára ez komoly veszteségekkel járna.

A támogatási keret hatékony felhasználásával a magyar borágazat folytatni tudja azt a megújulást, amely ahhoz kell, hogy a környező országokkal hatékonyabban tudjunk versenyezni, ne szoruljunk vissza saját piacainkon. A legfontosabb feladatot a szőlőültetvények megújítása jelenti, amely a jövőben is minden bizonnyal prioritást fog élvezni a támogatások elosztásakor, ahogy eddig is. Ez azért is fontos, mert hazánk csatlakozása óta ez a támogatási lehetőség a rendelkezésre álló kerethez képest mindig jóval túligényelt. Sok szőlőtermelő bizakodó jövőképét sejteti a támogatások folyamatos túligénylése.