A mediterrán diétát sokan az egyik legegészségesebbként tartják számon. Alapvetően a Földközi-tenger körüli országok hagyományos táplálkozási szokásain alapul. Ezen országok közé tartozik például Olaszország, Spanyolország, Görögország, de Magyarországon is egyre elterjedtebb a diéta által előírt alapelvek alkalmazása, amelynek középpontjában a növényi alapú termékek állnak, mint a zöldségek, gyümölcsök, hüvelyesek és teljes kiőrlésű gabonák. Az egészséges zsírok szintén fontos részét képezik a diétának, így bátran fogyasztható az olívaolaj, vagy a különböző magvak és diófélék. A halak közül is a zsírosabb fajtákat részesítik előnyben a követői: így a lazac vagy a makréla rendszeresen szerepelnek az étrendben. Bár ebben a diétában a hús-és tejtermék fogyasztás is megengedett, ezeknek az aránya jóval kisebb, mint mondjuk a növényi alapú termékeké. 

A húsok közül a szárnyasok fogyasztása jellemző inkább, a tejtermékek közül pedig a fermentált termékeken van a hangsúly. A mediterrán diéta gazdag fűszerekben is: a bazsalikom, az oregánó, a fokhagyma, a rozmaring mind elengedhetetlen részét képezik az étrendnek.

A mediterrán táplálkozás kifejezetten javasolja a mértékletes alkoholfogyasztást, különösképpen a vörösborokat ajánlja az étkezések kísérőjeként. Az ezekben található antioxidánsok, különösen a resveratrol, kedvezően befolyásolhatják a szív- és érrendszeri egészséget, segíthetnek csökkenteni a rossz koleszterinszintet, növelni a jó koleszterint, valamint javítani az érfalak rugalmasságát, így csökkentve a szívbetegségek kialakulásának kockázatát. Emellett a vörösborban található polifenolok csökkenthetik a rák kialakulásának kockázatát, valamint lassíthatják az öregedési folyamatokat. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ezek a jótékony tulajdonságok a mértékletes és minőségi borfogyasztással hozhatók összefüggésbe.

Fehérborok közül a sauvignon blanc, valamint vermentino lehet kitűnő választás a mediterrán étkezéshez, hiszen előbbi, friss, citrusos ízvilágával jól passzol salátákhoz, zöldségekkel készült ételekhez és halakhoz, míg utóbbi enyhén fűszeres íze nagyon jól illik a halakhoz, tenger gyümölcseivel készült fogásokhoz. 

Vörösborok közül a chianti, az olasz klasszikus, ideális választás lehet paradicsomos alapú ételekhez, például lasagnéhoz, tésztákhoz és pizzákhoz. A garnacha pedig tökéletes választás lehet húsos ételekhez, például bárányhoz, de a grillezett zöldségekkel is jól harmonizál.

A paleolit diéta egy olyan táplálkozási irányzat, amely azon az elképzelésen alapul, miszerint az embereknek az őseik életmódját kellene követniük, hiszen az őskori táplálkozás volt a legmegfelelőbb és legtermészetesebb számunkra. A diéta felfogása szerint az embereknek száműzniük kellene az étrendjükből az adalékanyagokkal dúsított, feldolgozott élelmiszereket, hiszen ezek hozzájárulhatnak a civilizációs betegségekhez. Az étrend alapvetően azt az irányelvet követi, hogy minden fogyasztható, ami természetes alapanyagokból készült, vagy a természetben megtalálható, így a húsok, a halak, a tojás, a gyümölcsök, a zöldségek és az egészséges zsírok. Azonban a feldolgozott élelmiszereket, mint például a cukrokat, a tejtermékeket, vagy a különféle adalékanyagokkal dúsított termékek fogyasztását teljes mértékben kerülni kell. De mi a helyzet ebben az esetben a borral?

A borkészítés során gyakran használnak a borászok különböző adalékanyagokat, mint például ként, ami segít megakadályozni a bor oxidációját, valamint antibakteriális hatása révén megakadályozza a nem kívánt mikroorganizmusok elszaporodását. Emellett a bor tisztítására és szűrésére különféle fehérjéket (például albumin vagy kazein) és zselatint alkalmaznak, hogy eltávolítsák a borból a szilárd részecskéket és zavaros anyagokat. Előfordulhat az is, hogy a borhoz cukrot adnak az erjedés során a kívánt alkoholszint elérése érdekében.

Ezek mind valamilyen szinten adalékanyagnak számítanak, azonban a legtöbb esetben elengedhetetlenek a minőségi borkészítésben. Napjainkra azonban az a jellemző, hogy a borászok igyekeznek minél kevesebb adalékanyagot alkalmazni, sőt az is előfordulhat, hogy szinte egyáltalán nem használják ezeket. A natúrborok, vagy a bio borok, melyek egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek, jóval kevesebb mesterséges adalékanyagot tartalmaznak, mint a hagyományos borok. Ebben a megközelítésben a natúrborok és a bio borok abszolút jól beleillenek a paleolit diétába, hiszen csak természetes alapanyagból készülnek. Ezek a borok az olyan embereknek is alternatív megoldást kínálhatnak, akik érzékenyek a borokban található kén-dioxidra vagy más adalékanyagokra. 

 

 

A ketogén diéta egy alacsony szénhidráttartalmú, emellett magas zsír- és mérsékelt fehérjebevitelt javasló étrend. A diéta célja, az, hogy a szervezet a szénhidrátok helyett zsírt használjon elsődleges energiaforrásként. A diéta alapelve, hogy szénhidrátbevitel a lehető legkisebb legyen, jellemzően 20-50 gramm, de ebben nagyfokú szórás tapasztalható egyéni céloktól függően. A ketogén diéta előnye közé tartozik a jobb vércukorszint-szabályozás kialakulása, a mentális egészség javulása, valamint a súlyvesztés, természetesen a megfelelő napi kalóriabevitel betartása mellett. 

A borok esetében az átlagos szénhidráttartalom attól függően változik, hogy egy adott pohár bor hány gramm cukrot és hány gramm alkoholt tartalmaz. Ezen elgondolás szerint a száraz, alacsony alkoholtartalmú borokban van a legkevesebb szénhidrát-mennyiség, míg az édes borokban a legtöbb. Száraz borok esetében átlagosan 0,5-2 gramm/deciliter a szénhidráttartalom, a desszertboroknál ez a szám akár 15 gramm/ deciliter is lehet, amely nagyrészt cukor formájában van jelen. Ezen számok alapján a szárazabb változatok abszolút részét képezhetik a ketogén étrendnek, természetesen mértékkel fogyasztva.

Fehérborok közül a száraz chardonnay, különösen jól illik a ketogén diétához, főként húsos, sajtos vagy zsírosabb ételekhez. A fás érlelésű chardonnay-k gazdag, vajas textúrája és enyhe fűszeressége szép harmóniában állnak a ketogén étrend gazdagabb, zsírosabb ételeivel.

Vörösborok közül a cabernet sauvignon, a maga erőteljesebb ízvilágával jól illik a zsírosabb húsokhoz, mint a steak vagy bárány. A merlot, könnyedebben fogyasztható vörösbor, amelynek enyhe tanninjai és lágy savai nem okoznak plusz terhelést az emésztésnek.

A sirtfood diéta alapját az adja, hogy bizonyos ételek, az úgynevezett sirtfood-ok hatékonyak lehetnek a fogyásban, javíthatják az anyagcserét, és támogathatják a zsírégetést. A sirtuinok olyan fehérjék, amelyek segíthetnek a sejtek védelmében, a gyulladások csökkentésében, valamint az anyagcsere gyorsításában, ezáltal pedig segítséget nyújthatnak a zsírcsökkentésben.

 

 

A diéta alapvetően két szakaszból áll: az első szakasz hossza 7 nap, melynek során az a cél, hogy minél több súlyt veszítsünk, így nagyjából napi 1000 kalória a megengedett. A második fázisban a napi kalóriabevitel 1500 kalóriára emelkedik, melynek célja a súly megtartása. A Sirtfood diéta azon ételek fogyasztására összpontosít, amelyek gazdagok sirtuin aktiváló vegyületekben. Ilyen ételek lehetnek a bogyós gyümölcsök, a káposztafélék, a zöld tea, a diófélék, de ide tartozik a vörösbor is. A sirtfood diétában különösen fontos a resveratrol tartalom, mivel ez a vegyület elősegíti a sirtuin fehérjék aktivitását. A resveratrol megtalálható a vörösborban, különösen a pinot noir, cabernet sauvignon és malbec fajtákban, amelyek így ideális választások a diéta során. 

Az alacsony kalóriatartalmú diéták lényege, hogy kevesebb kalóriát kell fogyasztani, mint amennyit egy normál ember naponta felhasznál. Ezáltal kalóriadeficitet eredményeznek, ami zsírvesztéshez vezethet. Az alacsony kalóriatartalmú diéta során a napi kalóriabevitel tipikusan 1200-1500 kalória között mozog nők számára, és 1500-1800 kalória között a férfiak számára, de ez egyéni igényektől függően változhat. 

A diéta nem zár ki semmilyen ételcsoportot, csupán a kisebb kalóriatartalmú ételekre helyezi a hangsúlyt, amelyek sokáig teltségérzetet biztosítanak. Ilyen ételek a zöldségek, gyümölcsök, a teljes kiőrlésű gabonák, vagy az alacsony zsírtartalmú tejtermékek. Ebbe a diétába a pezsgők, valamint a borok is könnyedén beilleszthetőek, ha tudjuk pontosan mennyi kalóriát tartalmaz a kedvenc alkoholos italunk. 1 dl száraz pezsgő kalóriatartalma például körülbelül 65 kcal, 1 dl fehérboré 65-70 kalória, vörösborok esetében pedig ez a mennyiség 70-75 kalóriát tartalmaz. 

Fehérborok közül 1,5 dl száraz pinot grigio 100–110 kalóriát tartalmaz. Friss, ásványos íze jól passzol könnyű halételekhez, salátákhoz, tenger gyümölcseivel készült fogásokhoz. Vörösborok közül a pinot noir egy alacsony tannintartalmú, könnyed vörösbor, amelyből egy pohár körülbelül 120 kalóriát tartalmaz, és jól illik a könnyebb húsételekhez, például csirkéhez, pulykához vagy grillezett zöldségekhez.

 

Egy kis rugalmassággal, mértékkel tehát a borok és pezsgők részesei lehetnek étrendünknek, akár akkor is, ha éppen valamilyen diétás életmódot követünk. Nem érdemes tehát őket száműznünk az étrendükből, hiszen egy gondosan megtervezett életmódban a borok és pezsgők tökéletesen illeszkedhetnek a mindennapjainkhoz, gazdagítva az étkezéseinket, és élvezetet csempészve az életünkbe, anélkül, hogy hátráltatnák céljaink elérését.