Szabályozás - A Közös Agrárpolitika reformjának politikai lezárásaként megjelent a mezőgazdasági termékpiacok szabályozásának új keretét adó alaprendelet. Az új szabályozás még a tavalyi év végén került be az EU hivatalos lapjába. Az alaprendelet megszületése, de tulajdonképpen a teljes KAP reform az új intézményi struktúra erőpróbájának is számított. Az új szabályozás elfogadását az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Bizottságnak közösen kellett tető alá hozniuk. Erre most került sor első alkalommal.
Az új szabályozás továbbra is megőrzi azt a koncepciót, hogy az egyes mezőgazdasági termékek szabályozást egy rendelet tartalmazza. A KAP reform és az Európai Unió működésének reformja a korábban már jól ismert 1234/2007/EK rendelet (ahogy sorozatunkban használtuk: Alaprendelet) szerkezetét és tartalmát is jelentősen átszerkesztette. A 1234/2007/EK rendelet éveken át amolyan gyűjtőrendeletként is szolgált, ahová az egyes termékpályák reformjának eredményeit beépítették. A számos módosítás következtében a szabályozás egésze gyakorlatilag átláthatatlanná, kezelhetetlenné vált.
Az új szabályozás felépítése
A mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i Európai Parlament és a Tanács 1308/2013/EU rendelete című szabályozás az egyes termékpályák szabályozási logikájában is több újdonságot hozott. Az új rendeletbe azok a szabályok maradtak, amelyek a Közös Agrárpolitika termékpiacok közös szervezésére vonatkozó legfontosabb elemeit jelentik. A jogalkotók szándéka az volt, hogy a KAP egy esetleges újabb reformjáig ezeken a szabályokon ne kelljen változtatni.
Ebből a logikából következően a 1234/2007/EK rendeletből több szabály is végrehajtási rendeletbe kerül majd át, de arra is van példa – főleg a borágazat tekintetében -, hogy több szabályt végrehajtási rendeletekből emeltek az alapvető szabályok közé. Az EU működésének reformjáról hozott döntések alapján a végrehajtási rendeletek tartalma, jellege és szerkezete is megváltozott. Ezzel kapcsolatban két új fogalommal kell megismerkednünk. Az egyik fogalom a felhatalmazáson alapuló jogi aktus, a másik pedig végrehajtási jogi aktus. A két fogalom eltérő tartalmú végrehajtási szabályokat takar. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus az Európai Bizottság számára viszonylag tág keretet ad arra, hogy az 1308/2013/EU rendeletben rögzített szabályokat kiegészítse, vagy – meghatározott kereteken belül – akár módosítsa is. A végrehajtási jogi aktus keretében Európai Bizottság csak arra kap felhatalmazást, hogy az egységes végrehajtás részleteire vonatkozóan szabályokat alkosson. Ennek keretében a 1308/2013/EU rendelet szabályait nem egészítheti ki, vagy nem módosíthatja.
A 1308/2013/EU rendelet minden egyes szabályozási témakör végén pontosan rögzíti az Európai Bizottság hatáskörét a végrehajtási szabályok megalkotására vonatkozóan. A végrehajtási szabályok kiadásakor pontosan rögzíteni kell, hogy a jogszabály mely típusú végrehajtási szabályokat tartalmaz. A végrehajtásra vonatkozó szabályok elfogadásuk után már egységes szerkezetben, egy jogszabályban jelennek meg.
A borágazatra vonatkozó szabályok az új rendeletben:
A szabályozás tárgya
|
Cikkek száma
|
Támogatási programok a borágazatban
|
39. cikk – 54. cikk
|
A szőlőtelepítésekre vonatkozó engedélyezési rendszer működése
|
62. cikk – 70. cikk
|
Az új szőlőtelepítésekre vonatkozó engedélyezési rendszer ellenőrzése
|
71. cikk – 72. cikk
|
Forgalmazási előírások a borágazatban (borászati eljárások, borszőlőfajtákra vonatkozó szabályok)
|
80. cikk – 83. cikk
|
A behozatalhoz és kivitelhez kapcsolódó forgalmazási előírások
|
90. cikk
|
Eredetmegjelölések, földrajzi jelzések és hagyományos kifejezések a borágazatban
|
92. cikk – 116. cikk
|
Címkézés és kiszerelés a borágazatban
|
117. cikk – 123. cikk
|
Szőlőkataszter és a termelési potenciálra vonatkozó jegyzék
|
145. cikk
|
A borágazat vonatkozásában illetékes nemzeti hatóságok
|
146. cikk
|
Kísérőokmányok és nyilvántartás
|
147. cikk
|
Termelői szervezetek és társulások, valamint szakmaközi szervezetek (általános, minden ágazatra érvényes szabályok)
|
152. cikk – 158. cikk, 164. cikk – 169. cikk, 173. cikk – 175. cikk
|
Behozatali és kiviteli engedélyek
|
176. cikk – 178. cikk
|
Az importált termékekre vonatkozó eltérések és különleges biztosíték a borágazatban
|
191. cikk
|
A borágazati támogatási programokhoz kapcsolódó nemzeti kifizetések
|
212. cikk
|
A bor válság esetén történő lepárlásához nyújtott nemzeti támogatás
|
216. cikk
|
Borászati termékek felsorolása
|
I. melléklet XII. rész
|
A borágazatra vonatkozó fogalommeghatározások
|
II. melléklet IV. rész
|
A borágazatban alkalmazható támogatási programok költségvetési kerete
|
VI. melléklet
|
A szőlőből készült termékek kategóriái
|
VII. melléklet II. rész
|
Szőlőtermő övezetek
|
I. Függelék
|
Borászati eljárások
|
VIII. melléklet
|