Nos, az ásványi anyag tartalom nagyjából ugyanaz a kétféle vízben - a szervezet működése céljából és a táplálkozás szempontjából kedvező összetételben és mennyiségben tartalmaznak ásványi anyagokat, makro- illetve mikro elemeket.

Ahhoz, hogy egy vizet természetes ásványvíznek nevezhessenek, szigorú követelményeknek kell megfelelnie. Védett vízadó rétegből kell származnia, eredendően tiszta, szennyeződésmentes kell hogy legyen, összetétele ismert és állandó, az összetevői csak meghatározott mennyiségben fordulhatnak elő, egészségre kedvező hatása kell hogy legyen ásványi anyag és nyomelem-tartalmának köszönhetően.

Meg kell felelnie bizonyos mikrobiológiai követelményeknek, nem szabad kezelni - eltekintve néhány, fizikai eljárástól - és idegen anyagot sem lehet hozzáadni, leszámítva a szén-dioxidot. Palackozni az eredeti forrás vagy kút helyén kell, hogy megőrizhesse tisztaságát.

A természeteses ásványvíz tehát bio termék, mely kezelés, emberi beavatkozás és idegen anyag hozzáadása nélkül, eredeti állapotában kerül a fogyasztókhoz. Oldott formában tartalmazza az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen ásványi anyagokat. Úgy, ahogyan legjobban tudjuk azokat hasznosítani. Ezért hasznos, ha szomjunk oltására ásványvizet iszunk.

 

Mint tudjuk, vannak természetes, valamint mesterségesen szénsavval dúsított ásványvizek. A természetes szénsavas ásványvizekben a szénsavbuborékok mérete egyforma és egyenletesen oszlanak el, ezért felszívódásuk lassú és a hatásuk elhúzódó. Nem egyformák viszont a buborékok a mesterségesen dúsított ásványvízben. Egyenetlenek, ennek következtében - a buborékok gyors felszabadulása miatt - előfordulhat a gyomor és a belek puffadása.

A szénsavnak nyál-elválasztást ingerlő hatása van, melyet már a szájban érzékelünk. Ezután lejut a gyomorba, a gyomornyálkahártyát ingerli, a helyi vérbőséget fokozza, az ásványvizek növelik a gyomorsav elválasztását is. A nyál- és gyomorsav elválasztás fokozása étvágynövelő és emésztést elősegítő hatású, ezért ajánlott étkezés előtt fél órával fogyasztani a szénsavas vizeket.

Másik intenzív hatásuk, hogy növelik a vesék kiválasztó tevékenységét, gátolják a kőképződést, tehát a veséket is „átmossák”. A vízben levő ásványi anyagok és nyomelemek pedig szükséges kiegészítői a táplálékkal szervezetbe kerülő szükséges napi mennyiségeknek.

Az ásványvizekben leggyakrabban előforduló ásványi anyagok a kalcium, a kálium, a magnézium, nátrium, fluor, króm, jód, foszfor, vas, króm, mangán, cink, kobalt, réz, bór, szulfát, metabórsav és a hidrogén-karbonát. A legtöbb ásványvíz szén-dioxid dúsítása már mesterséges folyamat, úgymond, nem a természet ajándéka. A szénsavas vizek oltják legjobban a szomjúságot, valamint segítik a vizelet-kiválasztást, a húgyutak átöblítését, és gyomorgörcsoldó hatásuk is van.

Mikor ne igyunk szénsavas ásványvizet?

Nem ajánlott a refluxban szenvedőknek és a puffadásra hajlamosaknak sem. A szénsav ugyanis a szén-dioxid vízben oldott változata, mely kis mennyiségben serkenti a vesék kiválasztó tevékenységét és gátolja a veseképződést. Rendszeres fogyasztása azonban vezethet gyomorsav-túltengéshez, puffadáshoz és csontritkuláshoz is - mert kalciumot is elvon a csontokból. A szénsav erősen savasító hatással van szervezetünkre, ha nem savasítjuk direkt szervezetünket, erősebb marad az immunrendszerünk.

Mégis, lényegében mindegy, melyik vizet fogyasztja egy egészséges ember. Ha valaki beteg, ő inkább kérje ki orvosa tanácsát ebben a kérdésben, mit ajánl a betegségére. Tévedés, hogy a szénsavmentes ásványvizek egészségesebbek a szén-dioxiddal dúsítottaknál. Ízlés dolga, ki melyiket szereti jobban. Mivel a szénsav gyenge sav, még segíti is az emésztést.