A konferencia célja a terroir kutatás legújabb eredményeinek megvitatása, valamint a termőhelyfelmérés területén Magyarországon, és ezen belül a Tokaji, valamint az Egri Borvidéken indult kezdeményezések megismerése.
„A Tokaj Kereskedőház Zrt., a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsa, valamint a Budapesti Corvinus Egyetem Szőlészeti és Borászati Intézete szervezésében Magyarországra látogató X. Nemzetközi Terroir Konferenciának köszönhetően a világ szakmai közvéleménye négy napig Magyarországra figyel – jelezte Dr. Báló Borbála, a Budapesti Corvinus Egyetem docense. „A szakma nemzetközi elitje a két évvel ezelőtt Burgundia és Champagne közös szervezésében megrendezett legutóbbi konferencián döntöttek úgy, hogy 2014-ben Tokaj lehet a házigazdája a rendezvénynek, ezzel is demonstrálva, hogy Tokaj valóban egyedülálló terroirral rendelkezik. Az esemény rendkívüli lehetőséget kínál a Tokaji Borvidéknek arra, hogy egyedi adottságait és eredményeit, valamint filozófiáját az országhatárokon kívül is ismertté tegye” – tette hozzá Dr. Molnár Péter, a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnökségi tagja.
Kevesen tudják, hogy a világ első dűlőosztályozása Tokajhoz kötődik, majd pár évvel később, 1737-ben a világon elsőként a Tokaji Borvidéket nyilvánították zárt borvidékké. Azonban ahhoz, hogy a Magyarország számára szimbolikus tájegység ismét a világ prémium bortermelő vidékeihez csatlakozhasson, nem csak a fogyasztókat, hanem a nemzetközi szakmai közönséget is meg kell győzni. A konferenciára ellátogató külföldi szakemberek rendszeres előadók különböző szakmai fórumokon. Így a szélesebb nemzetközi szakmai közvélemény jelentős részben az ő közvetítésükkel fog informálódni és véleményt alkotni a Tokaji Borvidékről és a tokaji borokról.
„Világszerte eddig mindössze 11 borvidék került fel az UNESCO Világörökség Listájára, közte a Tokaj-Hegyaljai Történelmi Borvidék Kultúrtáj” – mondta Aline Brochot, a Sorbonne Egyetem kutatóprofesszora. Az UNESCO Világörökség Egyezménye értelmében kizárólag azok a kiemelkedő jelentőségű és egyetemes értéket képviselő kulturális és természeti helyszínek válhatnak a világörökség részévé, amelyek az egész emberiség számára egyedi jelentőséggel bírnak. A Sorbonne Egyetem terroir kutatója szerint a borvidékek esetén az érintett tájegységek jellegzetességeinek leírásában minden esetben a terroir jut döntő szerephez. Emellett az esztétikai, építészeti és szocio-kulturális karakterjegyek adják meg azokat az egyedi értékeket, amelyek a világörökség része cím odaítélésénél döntő súllyal esnek a latba.
A terroir szemlélet különösen az európai bortermelő vidékeken erős. Az újvilági borospalackok címkéjén többnyire a szőlőfajtát emelik ki, ezzel szemben az európai borászatok többsége a bor származására utaló borvidék nevét tünteti fel első helyen. A borvidékre jellemző terroir elismertsége pedig a termék végfogyasztói árában is tükröződik. Ugyanakkor a nemzetközi szőlészeti kutatószakma érdeklődését nem csak a Tokaji Borvidék egyedi talaj- és éghajlati viszonyai, valamint hagyományos szőlőfajtái és termelési technológiái váltották ki. A szakmai közönség figyelmét a terroir kutatás terén eddig elért magyar eredmények és az új kezdeményezések is felkeltették. Ez utóbbiak közül kiemelkedik a Tokaji Borvidéken a tavalyi évben elindított, európai viszonylatban is egyedülálló termőhelyfelmérés, valamint az Egri Borvidéken folyó dűlőértékelési és termékleírási kutatómunka.
„A Tokaji Borvidéken elindított felmérés első szakaszában - a tokaji minőségi forradalom első számú kezdeményezőjeként - a Tokaj Kereskedőház Zrt. ültetvényein, 1100 hektár területen, 3800 parcellán, már elvégezték a munkát, ahonnan az állami integrátor társaság rendszeresen vásárol fel szőlőt a szüreti időszakban. Az elmúlt hetekben elindult újabb fázisban pedig a felmérést aTokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának közreműködésével a Tokaji Borvidék szőlőművelésbe bevont, illetve potenciálisan bevonható teljes területére, azaz mintegy 11 ezer hektárra kiterjesztjük” – mondta Dr. Lukácsy György egyetemi adjunktus, a tokaji termőhelyfelmérést a Tokaj Kereskedőház megbízásából koordináló szőlészeti szakember.
A felmérés eredményeképpen egy olyan hatalmas adatbázis áll össze, amelyből térinformatikai módszerek segítségével minden felmért földdarabról több tucat féle szempont alapján lehet majd akár 20-szor 20 cm-s pontosságú térképeket készíteni.Az ültetvények állapotára, és a termőhelyek adottságaira is kiterjedő felmérés nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az adottságok maximális kihasználására törekedve lehessen a meglévő szőlőültetvényeket művelni, vagy átalakítani, illetve az új telepítéseket megtervezni. Mindez alapfeltétele a Tokaji Borvidéken meghirdetett megújulás sikerének, amely a mennyiségi helyett a minőségi termelés előtérbe helyezésével kíván a tokaji boroknak elismertséget teremteni a hazai és a nemzetközi piacon.
A Nemzetközi Terroir Konferenciáról:
Az első Nemzetközi Terroir Konferenciát 1996-ban a franciaországi Angers-ben rendezték meg. A kétévente megtartott konferencia azóta a termőhelyek és az ott készített borok egyediségét elemző kutatások bemutatásának egyik legrangosabb rendezvényévé nőtte ki magát. Összhangban azzal, hogy a termőhelyek védelme és lehatárolása világszinten egyre nagyobb jelentőséget kap. A rendezvény házigazdai szerepét eddig kizárólag francia, olasz, spanyol, svájci és dél-afrikai városok töltötték be. Ezért önmagában jelentős eredmény, hogy a X. Nemzetközi Terroir Konferenciának Tokaj biztosít helyszínt. A „terroir” kifejezés a latin „terra” szóból ered, amely földet, talajt, termőhelyet jelent. A szőlőtermesztésben és borászatban kiemelt jelentőségű a talaj és a termőhely szerepe, de a terroir fogalma ennél többet mond a fogyasztóknak: nem csak az adott területet jelöli, hanem magában foglalja a klimatikus adottságokat, a szőlőfajtákat, a termesztéstechnológiát, a borkészítés módszerét, sőt a szőlész-borász személyét is.
|