Végre hivatalosan is hungarikum lett a tokaji aszú!

Nemzeti érték - A csabai kolbásszal, a hízott libából előállított termékekkel, a tokaji aszúval és a Béres-cseppel bővítette a hungarikumok gyűjteményét a Hungarikum Bizottság keddi, székesfehérvári ülésén - jelentette be a bizottság elnöke.

fotó: Németh Richard

Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter közölte, hogy a magyarság kiemelkedő termékei, a hungarikumok gyűjteménye mellett a nemzeti értékeket nyilvántartó Magyar Értéktár is bővült. Az értéktárba felvették a szikvizet, a Kürt-adatmentést, a magyar operettet, Puskás Ferenc életművét és a fröccsöt.

A miniszter beszámolt arról is, hogy a bizottság kiválasztotta a hungarikum tanúsító védjegy megalkotására kiírt pályázat nyertesét, akinek alkotása a jövőben védjegyként fog szolgálni. A védjegy a magyar értékeket és csúcsteljesítményt képviseli, az 1100, Kárpát-medencében töltött évet és a magyar alkotásokat képviseli. Továbbá segít a hungarikumok megismertetésében és megjelölésében is – fogalmazott.

Fazekas Sándor a Távirati Iroda kérdésére elmondta: a választás előtt a beérkezett pályázatokat, javaslatokat a szakbizottságok véleményezték, és azokat tárták a bizottság elé, amelyek megfeleltek a hungarikumok kritériumainak. A négy új hungarikummal a gyűjtemény jelenleg húsz tagot számlál.

Mit is nevezünk hungarikumnak?

„Megkülönböztetésre, kiemelésre méltó érték, amely a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével, minőségével a magyarság csúcsteljesítménye, amelyet külföldön és belföldön egyaránt a magyarság erdményeként, kiemelt értékként tartanak számon, védett természeti érték, kiváló nemzeti termék, amit a Hungárium Bizottság hungárikummá minősít, és ami a törvény erejénél fogva hungarikum.”

forrás: Hungarikum Bizottság

Horváth Zsolt értéktár-koordinációs megbízott jelezte, az elmúlt időszakban minden megyében létrejöttek a megyei értéktárak, és az értéktárbizottságok is működnek. A feltáró munkát segíti a Hungarikum Klub mozgalom is, ahol magánszemélyek, baráti társaságok és civil szervezetek kutatják az értékeket, és a helyi és a megyei értéktárba vagy a hungarikumok gyűjteményébe delegálják ezeket – tette hozzá.

Gyaraky Zoltán, a bizottság titkára újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy a tavasszal meghirdetett védjegy pályázatra mintegy 370 pályamű érkezett. A többszintű szűrést követően nyolc került a Hungarikum Bizottság elé. Ezek közül választották ki a nyertest, aki Szent Korona 1000 jeligével pályázott. A védjegyet a védjegyszabályzat elfogadását követően vezetik be.

A hungarikumok hivatalos listája

A Hungarikumok Gyűjteményébe eddig az agrár- és élelmiszergazdaság területéről a pálinka és a törkölypálinka, a kulturális örökségek közül a matyó népművészet, a táncház módszer, a tokaji történelmi borvidék kultúrtáj, az ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete, Budapest (a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út), a Fertő/Neusiedlersee kultúrtáj, a herendi porcelán, Hollókő ófalu és környezete, a Hortobágyi Nemzeti Park, a mohácsi busójárás, Pécs (Sopianae) ókeresztény temetője, illetve a solymászat került. Természeti környezet kategóriából az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai, míg a turizmus és vendéglátás kategóriából a karcagi birkapörkölt gazdagította a hungarikumok körét.

Eközben Mádon

A Mádi Kör aszú szabályzatot írt, így reagálnak arra, hogy szerintük olyan tokaji aszúk is forgalomba kerülnek, amelyek nem felelnek meg a legnemesebb hegyaljai bort megillető minőségi követelményeknek. Az aszú szabályzatról Barta Károly, a Mádi Kör Eredetvédelmi Egyesület tagja nyilatkozott az InfoRádió bormagazinjában.

A Mádi Kör nem befolyásolhatja a hegyaljai termelők tevékenységét, mi annyit tehetünk, hogy nyilvánosságra hozzuk a saját szabályzatunkat, ezzel próbálunk hozzájárulni az aszúk minőségének stabilizálásához - mondta Barta Károly az InfoRádió bormagazinjában. A Mádi Kör Eredetvédelmi Egyesület tagja hozzátette: tény, hogy olyan aszúk is kikerülnek a borvidékről, amelyek nem öregbítik Tokaj-hegyalja hírnevét.

A Mádi Kör aszú szabályzata 2013

A Mádi kör azt gondolja az aszú borról, hogy az a világ borászatában egyedülállóan aprólékos és munkaigényes kézműves technikával készülő természetes édes bor. Egyedisége, különlegessége, hallatlan munkaigényessége miatt törekednünk kell minőségének a legmagasabb szinten tartására, illetve emelésére. Mivel alapvetően luxus terméknek tekinthető a legkisebb kompromisszum sem megengedhető a minőség tekintetében.

Aszúbor az évjárat ingadozások miatt nem minden évben készíthető azonos minőségben. Ezért minőségének védelme érdekében csak a jó évjáratokban készítünk aszút és a Mádi kör a jövőben minden év legkésőbb december 31-ig közzé teszi, hogy az adott évjáratban készít-e aszút.

Hagyományos aszúszem és alapbor arány, ami évente is ugyanaz. 1 puttony 27,5 liter, 1 gönci hordó 136 liter, azaz az 5 puttonyos aszú esetén azonos térfogatú aszúszem és alapbor (vagy erjedő must) kerül összekeverésre.

A Mádi Kör tagjai 5 és 6 puttonyos aszúbort készítenek.

Az aszúszem minősége minimum 55 refr. százalék, minden bogyó Botrytises, a bogyók szikkadtak, nagyobb tömegben sem tapadnak össze.

Az alapbor minősége minimum 22 mustfok, a fő kívánalom az, hogy túléredett szemeket is tartalmazzanak a fürtök, amelyekből készül a szüret kései fázisában.

Az aszúbor fordítással és máslással nem házasítható. A termelők készítenek fordítást jó évjáratokban, ezt azonban önállóan palackozzák és forgalmazzák főleg helyi értékesítésre.

Termelhető mennyiségek:

Aszúszőlőt községi és borvidéki eredetmegjelölésre maximum 7 tonna/hektár egészséges szőlőből lehet termelni amiből a maximum elérhető aszúbor mennyiség 1180 liter/hektár
Dűlős megnevezésnél 650 liter/hektár
Szőlőparcella megnevezésnél 480 liter/hektár
Az ültetvények termésmennyiségét a tagok együttesen ellenőrzik, jegyzőkönyvezik, amit átadnak a Mádi Hegyközség hegybírójának.
Az aszúszemek áztatása legalább 24 (36) óráig történik.
A kipréselt aszúbor 2. erjedése hordóban és pincében történik, amíg meg nem áll az erjedés.
Érlelés pincében 136-500l-es zempléni tölgy hordóban történik, az erjedés befejezésétől legalább 2 éven keresztül.

A legközelebbi alkalommal a következő mondattal tervezik fejleszteni a szabályzatot a Mádi Kör tagjai: "A Mádi kör tagjai vállalják, hogy kizárólag hagyományos kézi munkával, szemenként a szőlő területen szedett aszúszemet dolgoznak fel".

A mádi eredetvédelemről szóló rész forrása itt: inforadio.hu