A 10. Borkonferencián kiemelt szerepet kaptak az organikus magyar borok. Három borászt kértek fel, hogy tartson előadást a borairól, amelyet organikusan készít. Bukolyi Marcell, a Bukolyi Marcell Wine Farm tulajdonosa beszélt elsőként nagy lelkesedéssel arról, hogy miért fogott 100% ellenőrzött ökológiai borok készítésébe. Egy álom valósult meg számára, amikor feleségével megvásárolták a 14 hektáros területet az Egri borvidék Nagy-Eged Dűlőjében. Új telepítésű szőlővel kezdtek dolgozni, és a kezdetektől vegyszermentesen termelik a szőlőt. Számukra fontos, hogy a borászat közel legyen a szőlőhöz, és ők is ott élnek a szőlő mellett, így mindenre gyorsan tudnak reagálni. Marcell szerint a szőlőt nagy kihívás az elején gyommentesen tartani, támadja a lisztharmat, a peronoszpóra, de ezektől szerinte nem kell megijedni, azonnal reagálni kell. Nem minden dűlő alkalmas az organikus szőlőtermelésre, fontos a folyamatos légmozgás, az ő területük déli fekvésű, és egy kelet-nyugati szélcsatornában helyezkedik el.

Műtrágyát nem használnak, csak az engedélyezett kontakt anyagokkal permeteznek. Összességében elégedettek az évi 50 mázsa szőlővel, amit megtermelnek, növekedni nem szeretnének. Meg kellett küzdeniük az előítéletekkel, amikor elkezdték a munkát, de mára bebizonyosodott: igenis működik a "zöld" út. Számukra fontos, hogy az életterük tiszta, vegyszermentes és környezeti szempontból fenntartható legyen, hogy ne egy kizsákmányolt földet hagyjanak maguk után. Továbbá magas minőségű borokat akartak készíteni oly módon, hogy az gazdaságilag is fenntartható legyen, és ez Marcell szerint sikerült is: ma már a legtöbb borukat külföldön értékesítik.

 

 

Gere Attila 2011 óta készíti borait organikus módon. Ő is a sok kézimunkában, a szőlő tisztán, szellősen tartásában, a visszafogott terhelésben látja a megoldást a védekezésre: így ugyanis automatikusan kialakul a szőlő ellenállóképessége a kártevők ellen. Ők folyamatosan növelték az évek alatt az organikus szőlőművelésbe vont területeket, mára mind a 75 hektáron bio szőlőt termesztenek. Nehézségei csak a kishordós vörösborok elkészítésével akadnak olykor.

Major Levente, a Levente Szőlőbirtok és Pince tulajdonosa pedagógus, hobbiból kezdte el a borászkodást Abasáron, a Mátrai borvidéken. Ő az egyetemi képzés során nem is hallotta az organikus szót, saját maga kezdett el ebben gondolkozni, lassan haladtak az átállással, és 2016 óta készítik "bio" módon a szőlőt. Az eredmények önmagukért beszélnek: kialakult a szőlő saját immunvédelme, a borok határozottabbak, karakteresebbek, és nem utolsósorban profitábilisabbak is. 
 

13:40-14:10 Chefek és sommelier-k témában a Borkonyha képviseletében Tónya István volt jelen, aki mesélt a Borkonyha borválasztási trendjeiről: hogyan választanak a vendégek, és hogyan választják ki ők az étterembe bekerülő borokat. Érdekes, hogy sokszor úgy, hogy a borászok maguk, "az utcáról" bemennek, és visznek kóstolót, ők pedig mindenre nyitottak, ha a bor az ő minőségi feltételeiknek megfelel.
Tónya István szerint télen abszolút a testes vöröseket szeretik a vendégek, nyáron gyakran kérik a balatoni borokat, különösen a magyarok. A külföldieknél az organikusság alapkövetelmény, a Borkonyha szortimentjében az organikus fehérborok vannak többségben.
Az Onyx képviseletében jelen levő Niszkács Anna és Salfai-Kovács Gergely az étterem teljes működési modelljének átalakulásáról beszéltek, amelynek keretében szakmai műhelyt is létrehoztak, és kísérleti konyhájukban ezentúl valódi élményalapú vendéglátásban részesülhetnek a vendégeik.

 

14:10-14:40 Fajta a zászlón - Védőbeszédek a legnépszerűbb Magyarországon termesztett fajták mellett

A védőbeszédek délután a vörösekről szóltak. Bott Frigyes (Bott Frigyes Borászat, Muzsla) a kékfrankos iránti elkötelezettségét mutatta meg, amely szerinte a "Kárpát-medence legerősebb kitörési pontja a világ felé", egy igazi presztízs bor. Pontosabban az lehetne, ha mindannyian felismernénk a benne rejlő lehetőségeket. Elegáns, fűszeres, kellően gyümölcsös, jó szerkezetű savakkal. A mi pinot noirunk. Meg is győzödhettünk róla, hiszen a beszéd közben a poharakba Bott kékfrankos került, amely tökéletesen hozta azt az irányt, amelyről a borász beszélt.

 

 

Ifj. Heimann Zoltán (Heimann & Fiai, Szekszárd) a kadarkát vedte védőszárnyai alá. Szerinte a világfajták fontosak, hiszen a bevétel nagy részét adják, de felhívni nem fogjuk vele a figyelmet. A kadarka viszont nagyon egyedi, különleges, ők legalábbis nagyon jó visszajelzéseket kapnak külföldről.

A cabernet franc védelmében Malatinszky Csaba (Malatinszky Kúria, Villány) beszélt. Őt a fajtában a harmónia fogta meg, hogy nem a szélsőségekről szól, és kihívást látott benne. A kóstolt cabernet franc csodálatosan sűrű, selymes állagával, szép gyümölcsös teltségével hívta fel magára a figyelmet. A Malatinszky Kúriában 2009 óta egyébként a gazdálkodás teljes folyamata organikus, mind a szőlőtermesztésben, mind a borászatban mellőzik a vegyszerek használatát.

 

15:00-16:00 Bormarketing kerekasztal témája: Bor a turizmusban
Bolyki János borász, a Bolyki Pince tulajdonosa, Lilla O'Connor, bormarketing specialista, a Wines of Hungary Uk alapítója, a Furmint February Uk társalapítója, Gerendai Károly kultúraszervező, üzletember, a Vinum Praemium Alapítvány kurátora és Prof. Dr. Szolnoki Gergely, a Geiseinheimi Egyetem bormarketing professzora fontos témában beszélgettek.

Abban egyetértettek, hogy a bor önmagában már nem elég ahhoz, hogy felkeltsék a turisták figyelmét, kell más is, amiért ellátogatnak egy borvidékre. Erről írtunk itt.
Lilla O'Connor szerint a közös stratégia, az összefogás kiemelkedően fontos, angliai tapasztalatai alapján megerősítheti, hogy ez működik. Példának említett egy 8 angliai borász általi kezdeményezést, amely boros úticsomagokat állít össze az érdeklődöknek személyre szabottan.

Prof. Dr. Szolnoki Gergely elmondta, hogy nagy különbség van az egyes borturisták között: a primér borturista célzottan, csak a borért megy az adott régióba, míg a többség, a szekunder borturista kirándul, sportol, élményeket szeretne, mellesleg kóstol néhány bort is. Gerendai Károly véleménye az, hogy a magyar borturizmus kínálat már ott tart, hogy rengetegen mennek kifejezetten borászatokhoz, viszont a külföldiek számára még nem sokat mond a magyar bor. A gond az szerinte, hogy az országról sem tudnak sokat, ennek viszont előnye is van, hiszen még "bármit" eladhatunk magunkról. Akár azt is, hogy borország vagyunk, mint a chileiek és a dél-afrikaiak. Gergely hozzátette, hogy egy ország imidzse holisztikusan jelenik meg külföldön, ebbe minden beletartozik, a politika éppúgy, mint az egyéni élmények. Szerinte a borfogyasztási szokások alapvetően a családi mintákból eredeztethetőek: ha kellemes élmények fűződnek hozzá, akkor később is lesz rá igényünk.