Erdőbényére az út, ahogy neve is sugallja, erdővel körülvett kacskaringókon át vezet, méghozzá viszonylag hosszan. Aki először utazik a Bor, mámor, Bénye fesztiválra, azt már ezen az úton hatalmába keríti valami szokatlan nyugalom. A tájon, élénkzöld színeken kívül valószínűleg a szép fények teszik. (Haraszti Ágnes kortás költő mondta egyszer, hogy Tokaj-Hegyalján semmi máshoz nem foghatók a fények.) Ez összességében adják a bor-mámor érzést, ami nem lenne teljes Bénye nélkül.

Bénye valószínűleg eleve egy elvarázsolt falu, de a rendezvény idejére tudatosan is tündérkertté varázsolják udvarait: színes fényfüzérek, gömbölyű lampionok, dédnagymama stelázsija, rekedtes hangú, őszinte gitárosok, újragondolt receptek, és jó - tényleg jó! - borok garantálják, hogy megtaláljuk itt a kedvünkrevalót. Hogy nem a levegőbe beszélünk, mondjuk, mit láttunk idén: a Kiscsillag és a Kerekes Band valószínűleg kisebb közönség előtt léptek fel, mint szoktak, mégis maximmális erőbedobással, szívvel-lélekkel játszottak. Jónás Vera vagy például az Elefánt valószínűleg pontosabb kezdéshez, egyszerűbb beálláshoz és jobb technikához szoktak, de ahogy mondták, számukra sem volt mindennapi úgy játszani, hogy "a közönség első sora egy tábortűz".

 

Mámor.. Jónás Vera, Bénye #mik #fesztival #koncert #hetvege #szombat

@vinoport.hu által közzétett fénykép, 2016. Aug 13., 11:47 PDT

 

A workshopok, előadások közül kedvenceink az évjáratkóstolók voltak - ilyet is ritkán találni máshol -, valamint az Előadás a kóser szexről, kóser borról, kóser konyháról. Utóbbin olyan kérdésekre is választ kaptunk, amik ezer éve furdalták az oldalunkat, és olyan legendákról is lerántottuk a leplet, mint amilyen a lyukas lepedőé. Azt azért eddig is tudtuk, hogy a kóser bor attól kóser, hogy zsidó férfiak készítik - azt viszont eddig nem tudtuk, hogy a hegyaljai kóser bor ilyen finom.

 

A programtábla legszimpatikusabb kezdeményezései a helyi biciklitúra és kenutúra voltak, a legüdébb színfolt pedig a Tokaj Y bemutatkozó kóstolója.

 

 

A közönség soraiban gyakran hallottunk német és lengyel szavakat, de úgy tűnt, még a külföldiek között is sok a törzsvendég. Ezen kívül több csapatot is találtunk, akik - negyven felett, ex-osztálytársakként - itt találták meg a kikapcsolódás és a találkozás legjobb módját.

 

Miért volt jó a Bor, mámor... Bénye? Színvonalas programok, kényelmes, nyugodt ütemben, amelyekről elkésni nem nagyon lehet. Gyönyörű környezet, zöld erdő, sátor fölé hajló gazdag fenyők, harangszó. Csodálatos, máshol nem is látható fények, nappal is, éjjel is - ezt fotók is aligha adják vissza. Épp annyi ember, amennyi még kényelmesen elfér, épp annyi ember, amennyi még jó szívvel mosolyogni tud a másikra. Finom ételek, és nagyon jó borok. (Arról, hogy melyik borok és ételek voltak a kedvenceink, a Vinoporton írtunk.) És az érzés, hogy napokig eszünkbe sem jutottak a kevesebb varázslattal operáló hétköznapok, a való világ, de még a zsebünkben lapuló telefonunkért sem.