A Szőlős Légyott a XIII. Bayer Borversennyel kezdődött. Az ország összes borvidékéről érkező  311 borminta öt kategóriában versengett az elsőségért. A borbírálatot 7 bizottság végezte, döntésük alapján az első helyezéseket a száraz fehér borok kategóriában a Frittmann Testvérek Generosa 2015, a vörös borok kategóriában a Bodri Pincészet Kft. Szekszárdi Bodri Cuvée „Gold Optimus” 2012, rozé/siller borok kategóriában Iváncsics Zoltán Soproni Merlot Rozé 2015, az édes fehér borok kategóriában a Patricius Borház Katinka 2013, a botritizálódott borok és Tokaji borkülönlegességek kategóriában a Tápió-Vin Kft. Tokaji aszú 5 puttonyos 1999 kapta.

 

A hagyománynak megfelelően az eredmény másnap, a Szőlős Légyott napján került kihirdetésre. A borversenyen a díjazott borok között 9 nagyarany, 67 arany, 171 ezüst és 57 bronzérem született.

Magyarország egyik legnagyobb szőlészeti és borászati rendezvényére, Ceglédre több mint 200 érdeklődő érkezett. A házigazda Kökény és Fia Családi Borászat előadótermében Hegyi Tamás és Lovász Csaba „Szőlővédelem 2016” címmel, tartottak előadást. A bevezetőben Lovász Csaba a 2016-os esztendő időjárási anomáliáival kezdte.

 

Az év jelentős csapadékhiánnyal indult, amit csak tetézett a tavalyi év végi szárazság. Aztán szeszélyesen folytatódott - a hűvös lassan melegedő időszakot igazi meleg, szinte nyárias idő váltotta fel, majd április végére hirtelen borzongató hideggé változott - fagykárokat okozva. A május az átlagosnál hűvösebb , de csapadékosabb volt, és a beköszöntő nyár sem szelídítette átlagossá az évszak időjárását. Hosszabb, száraz, forró időszakok helyett továbbra is a szélsőségek jellemezték, a forróságba hajló meleget pedig rendre heves viharokkal járó hidegfront váltotta fel, jégesőkkel, orkán erejű széllel.

 

A konkrét növényvédelmi elemzéssel már Hegyi Tamás, fejlesztési menedzser folytatta. A szőlő betegségei közül a lisztharmat jelent meg először, április végén, és primer tünetének gyakorisága, jelentős járványt sejtetett. A konídiumok okozta tüneteket május végén, már mind a virágbimbókon, mind a leveleken meg lehetett találni. Június közepére pedig általános lett az előfordulása. A hónap végére egyes területeken (Eger, Balaton-felvidék) már a járványhoz közeli állapotok alakultak ki, amit csak a július második dekádjának elején érkező lehűlés és csapadék lassított le.

 

 

A peronoszpóra első tünetei a lisztharmathoz képest hetekkel később jelentek meg, ennek oka az alacsony mennyiségű év eleji fertőzőanyag lehet, amit az utóbbi évek kedvezőtlen körülményei alakítottak ki. Az első nemzedéket azonban gyorsuló ütemben követték a többiek. Július második felére átvette a staféta botot a lisztharmattól és látványosabban terjedt, megtizedelve mind a lombot mind a fürtöket. A környezeti feltételek ezután is kedveztek a fent említett kórokozóknak, sőt félő volt, hogy a botritisz is megtizedelheti a virágzó, az éppen kötődő, vagy a bogyónövekedés stádiumában lévő fürtöket. A virágzás és a kötődés azonban a nehéz körülmények ellenére rendben lezajlott és nem következett be jelentős terméskiesés a kórokozók miatt. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem látunk peronoszpóra által leszárított fürtrészeket, levélhullástól szenvedő hónaljhajtásokat, lisztharmat lepte lombot, vagy éppen élő botritisztől szürkülő bogyót, de ez nem meglepő egy ilyen nehéz évben. Az elkövetkező időszak azonban még tartogathat nehézségeket.

 

Nagyon fontos odafigyelni a szürkepenészre, különösen a sérüléseken (jégverés, szélverés stb.) átesett ültetvény részeken és a botritiszre érzékeny fajtáknál - hangsúlyozta Hegyi Tamás, fejlesztési menedzser, aki a Bayer palettájáról a Teldor egyszeri alkalmazását javasolta az érés időszakában.

 

Az állati károsítókat tekintve az idei év szintén tartogatott meglepetéseket. A rettegett „fitoplazma terjesztő” amerikai szőlőkabóca a védekezéseknek, no meg valószínűleg a kevésbé kedvező időjárásnak köszönhetően lényegesen kisebb egyedszámban fordult elő. Persze ez nem azt jelenti, hogy elhárult a szőlő aranysárgaság fitoplazma berobbanásának a veszélye, de talán azt igen, hogy nyertünk egy kis időt. Bízhatunk abban, hogyha a következő években is megfelelően védekezünk nem, vagy később tizedeli meg az ültetvényeket ez a veszélyes kórokozó.

 

Szintén érdekesen alakult a „halottaiból feltámadó” tarka szőlőmoly kártétele is, mivel egyedszáma pl. Eger környékén egy közepesen molyos évet idézett meg. Jelenlétével borzolta a szőlőtermelők kedélyeit olyan állati „kártevő” - az amerikai lepkekabóca - ami nem is minősíthető kártevőnek. Azon kívül ugyanis, hogy rajta van a szőlőhajtáson, vagy a fürtön és a szőlőt szívogatja, kártétele mégsem bizonyított, inkább csak esztétikailag zavaró. Persze ez a jelenlét a csemegeszőlő termelésben még zavaró is lehet, sőt akár védekezést is generálhat, de borszőlőben mai tudásunk szerint a védekezés nem indokolt.

 

 

Az előadást követően Kökény Benő, a Kökény és Fia Családi Borászatot mutatta be. Elmondta, hogy a háború előtt Cegléden jobbára minden gazdának volt szőlője, a család a háború után három kishold szőlőt művelt. Az 1950-es években aztán a szántókkal együtt a szőlőt is elvették és ezzel, jó időre be is fejeződött a szőlővel való foglalkozás. Az újrakezdésre 1986-ig kellett várni. Először szakcsoportban, majd néhány nehéz év után már saját pincében a borkészítéssel is megpróbálkoztak. A siker nem maradt el és a 0,6 hektárból hamarosan 12 hektár szőlős birtok lett, amelyek a Gödöllői Dombság déli lankáin meszes löszös talajokon Cegléd és Ceglédbercel legkiválóbb dűlőiben (Fischer Part, Aranyhegy…) találhatóak. 2003-ban lett kész a szőlőfeldolgozó, és azóta is folyamatosak a fejlesztések. A Kökény és Fia Családi Borászat, nem csak jól hangzó szlogen, hanem munkahely, aminek üzemeltetésében az egész család tevékenyen kiveszi a részét. „A lányom és a vejem főállásban a birtokon dolgoznak, fiammal a stratégiában döntünk, a feleségem pedig mindehhez a hátteret biztosítja. Boraink  korszerű technológiával és kézműves gondossággal készülnek - mondta Kökény Benő.

 

A ládába szüretelt szőlőfürtök, az előválogatás és a kíméletes feldolgozás után irányított erjesztés során alakulnak borrá. A borokat részben acéltartályokban részben különböző méretű fahordókban érlelik tovább. A borkészítés során minden munkaművelet a családtagok személyes felügyelete mellett történik. 

 

A harmadik állomás a Bayer parcella volt, ahol a Bayer szőlővédelmi és a Malagrow Kft. szőlő-lombtrágyázási technológiáját lehetett a gyakorlatban megtekinteni. A Bayer részéről a két különféle védekezési módszert Gáspár Gergely és Kleofász Mátyás területi képviselők mutatták be.

 

Az első parcellánál Kleofász Mátyás elmondta, hogy a védekezési technológiát a szőlőlisztharmatra igen érzékeny kékfrankos fajtához adaptálva tervezték meg. A korai erős lisztharmat fertőzési nyomást egy peronoszpóra járvány követte. A védekezésben alapvető volt, hogy már korán (jelentősen a virágzás előtt) el kellett kezdeni a felszívódó- és kontakt hatóanyagú kombinációk alkalmazását. A Luna Privilege-nek és a Falcon-nak köszönhető lisztharmat mentesség, párosult a Melody Compact és a Profiler adta peronoszpóra elleni jó hatékonysággal, ami megalapozta a későbbi védekezések biztonságát is.

 

A második parcellánál Gáspár Gergely aktuális növényvédelmi tanáccsal is ellátta az érdeklődőket. A szürkepenészre nagyon érzékeny Chardonnay fajtán a fürtbotritisz csak elvétve fordult elő, még a kezeletlen kontrol tőkéken jelentős kárral szembesülhettek a látogatók. A virágzás elején alkalmazott Luna Experience nem csak a lisztharmat ellen volt kiváló hatású, de a botritisz ellen is jól szerepelt és egészségesen tartotta az érzékeny állapotban lévő szőlőt. A későbbiekben a szürkepenésszel még meggyűlhet a szőlőtermelők baja, ezért a Teldor alkalmazását az érési időszakban mindenképpen javasolta.

A MalaGrow kft. nevében Tóth Erzsébet és Major Zoltán az olasz Valagrow gyár lombtrágyáinak és biostimulátorainak alkalmazás technológiáját ismertették. Virágzásban a Boroplus és a Megafol segíti a termékenyülést illetve csökkenti a stressz hatásokat, kötődéskor a McCream serkenti a sejtosztódást, bogyónövekedéskor a Brexil szercsalád biztosítja az optimális mikroelem szükségletet. A zsendülés időszakában már a szőlő beltartalmára is figyelnünk kell ezért a Plantafol 5.15.45 kétszeri alkalmazásával a kálium feltöltését, míg a Sweet-el a színeződést és a cukorképzést tehetjük hatékonyabbá. Olasz recept a minőségi és egyben mennyiségi szőlőtermesztésre.

 

A negyedik helyszínen a KITE Zrt. a szőlőtermesztés gépészeti megoldásairól tartott bemutatót. Csiha Attila szőlészeti ágazatvezető a francia Pellenc gyár nagy teljesítményű elektromos kézi szerszámait hozta a bemutatóra. Népszerű volt, hogy az eszközöket ki is próbálhatták az érdeklődők. A Vinion és a Prunion szőlős és gyümölcsös kertekben egyformán alkalmazható akkumulátorról működő szerszámok, gyorsak és hatékonyak voltak. A gépcsaládhoz tartozó Fixion elektromos kötöző gép, és a Cultivion elektromos kapa is nagy sikert arattak. Ez utóbbi mechanikus rokonánál körülbelül négyszer gyorsabban végzi a soralj művelést, a kényelemről nem is beszélve.