Piemont legkevésbé illik bele az Olaszországról alkotott képbe, ha egyáltalán lehet ilyet mondani. Elhelyezkedése, éghajlata, történelmi múltja okán sokkal inkább a nyugat-európai konvenciókhoz áll közelebb, mint a mediterrán lendülethez. Az emberek persze itt is kedvesek, barátságosak, de sokkal dolgosabbak is. Emellett az egyik legkifinomultabb és mégis egyszerűségen alapuló konyhát viszik, valamint náluk terem a legintellektuálisabb kékszőlő fajta, a nebbiolo.

Mit is kell tudni Piemontról?

Éghajlatát egyszerre befolyásolja az Alpokból áradó hűvös és a Földközi-tenger felől érkező, afrikai eredetű, meleg levegő. Ez a legfontosabb tényező, ami alakítja a borvidék klímáját. Ez a keveredés felelős a mindennapos ködért és a gyakori jégesőért. A szőlőket a megszokottnál magasabbra telepítik, akár 400 méterre a tengerszint felett, ahol agyagos, üledékes talaj található. A legjobb déli területeken a nebbiolo található, míg a hűvösebb helyekre a dolcettot ültetik, de elterjedt még barbera szőlőfajta is. 

 

A nebbiolo jellemzője a magas savtartalom, erőteljes tannin és rengeteg gyümölcs. Hosszú érlelési időszakra van szüksége, és körülbelül 10 év után válik igazán kifinomult, elegáns borrá. A leghíresebb nebbiolo szőlő a Tanaro jobb partján terem a Barolo és Barbaresco DOCG területeken. A nebbiolo alacsonyabb minőségben, de még mindig nagyon jó szinten, Nebbiolo D’ Alba néven kerül palackba. A dolcetto egy fiatalabb fogyasztásra alkalmas, kerek, kevésbé savas és tanninos fajta, amelyre jellemző a likőrős íz és mandula. A barbera adja a borvidék alapborait, sok gyümölccsel, jó lendülettel és kevés savval.

Annak ellenére, hogy a 2/3-1/3 arányban van a kék-fehér szőlő aránya, mégis az első DOC a Gavi volt, amely az egyik legismertebb olasz fehérbor és a cortese szőlőből készül. Másik jól ismert ital erről a vidékről a jó öreg Asti, amely különböző iskolázású buborékos bort takar, amelyet moscató fajtából készítenek.

Élénken él bennem az első élményem a Barolóval, amely kilenc éve történt. Nehézkes, hordós, kevés díszítőelemmel rendelkező borok voltak akkor, amelyek még élemedett korukban is igen tanninosak voltak. Azóta eltelt sok idő, megváltozott a világ, és ehhez a piemontiak jól alkalmazkodtak. Előléptek a gyümölcsök, a kiegyensúlyozottá vált a szerkezetük, mindenből van benne bőségesen, és sokkal jobban ihatóak lettek a borok. Az alapnak számító dolcetto és barbera tételek is sokat fejlődtek pozitív irányban. Ezek is már a gyümölcsről szólnak, a lecsitult tanninokról és a friss savakról, valamint a tökéletes tisztaságról. Ilyenek a korszerű vörösborok. 

A Barolókban pedig található valami, amitől a bor fogyasztása nem csak élvezet lesz, hanem szellemi kihívás is. Ezekben a nebbiolókban úgy van savszerkezet, tannin, test és alkohol, ahogyan más vörösborban nem nagyon található meg. Egyszerűen arra kényszeríti az embert, hogy azonnal kezdjen el gondolkodni, hogy mi került a szájába. Próbálja megfejteni, szétszedni és majd újra összerakni a bort. Az ember nem tud csak úgy elmenni mellette, és ez szerintem inkább a fehérborok esetében jellemző viselkedési mód. Végezetül nem elhanyagolható, hogy az ár-érték arány nagyon rendben van. A felsorolásból látható, hogy elsősorban az Ascheri, a Vajra és a Voerzio pincék borait kóstoltuk a Borkollégium piemonti mesterkurzusán, és azt kell mondanom, hogy mindhárom pince igazán megbízható, bármelyik tételük érdemes megvásárlásra.

 

Kedvenceim voltak:

Vajra Barolo Bricco delle Viole 2010
Fiatal, nagyon gyümölcsös illat, sok cseresznyével, némi fanyar és hűvös vonulattal. Jó savakra épülő száraz bor. Sok, de szép és sima tannin van benne, amihez kellő súlyú test és könnyed elegancia párosul. Még annak ellenére is, hogy picit magas az alkohol. Hosszú a korty és az íz is. Tele van bogyós gyümölcsökkel, némi hordófűszerrel és ásvánnyal. Az a bor, aminél feltehetjük a kérdést, hogy kell még bele valami? Semmi.

Ascheri Barolo Ellena Giuseppe 2010
Ízében kávé, capuccino és némi szilva. Egy egész más típusú Barolo. Rusztikus, kicsit harapósabb savak, kellő mennyiségű és nagyon izgalmas. Még mindig nagyon fiatal a bor, mindene megvan, hogy körülbelül 7-8 év múlva egy meseszép, tökéletes vörösbor legyen belőle. A sav vezeti a bort, aminek fickós rúgkapálásával nem lehet betelni. Sok meggy, cseresznye, ásvány.

Vajra Fresia Kyé Langhe 2011
Nagyon elegáns hordó illatok és erdei gyümölcsök. Fajtajelleges komoly savak, és sok, finom tannin. Feszes szerkezet, jó alkoholszinttel. Minden szempontból hosszú bor. Ízben még felfedezhető a hordó, picit földes és vegetális karakter, sok gyümölcs és ásványosság.

Kóstolt tételek:
1. Ascheri Dolcetto 2013
2. R Voerzio Dolcetto Priavino 2013
3. Barbera d' Alba Santa Lucia 2013
4. Ascheri Do ut Des Verduno Pelavegra 2013 
5. Asheri Barbera Fontanella 2012
6. Vajra Barbera d' Alba 2012 Superiore
7. R Voerzio Barbera Cerreta 2011
8. Aschei Langhe Nebbiolo 2013
9. Vajra Fresia Kyé Langhe 2011
10. Ascheri Barolo 2012
11. Vajra Barolo Ravera 2010
12. Vajra Barolo Bricco delle Viole 2010
13. Ascheri Barolo Ellena Giuseppe 2010
14. Barolo Baudana G.D. Vajra Luigi 2010