Amit szeretünk, arról szívesen is beszélünk. Így van ez a borok esetében is, de egyre gyakrabban hallunk olyan szakkifejezéseket, amelyek beépültek a hétköznapi nyelvbe. Összegyűjtöttünk pár fogalmat, hogy a következő borozás közben már magabiztosan használhasd te is ezeket.
1. Puttony
Egy dongás faedény, amelyet két heveder segítségével háton szállítanak. Ebbe gyűjtötték Tokaj-Hegyalján az aszúszemeket. Az aszú annyi puttonyos, ahány puttony aszút áztatnak egy gönci hordó borban, amelynek űrtartalma 136,6 liter.
2. Prosecco
Egy eredetvédelmi terület (DOC) Olaszországban, amely Veneto és Friuli Venezia Giulia tartományok kilenc megyéjét jelöli. A glera szőlőfajtából készítik a proseccot, amely általában habzóbor vagy pezsgő és csak ritkán csendesbor. Aperitifként fogyasztják a leggyakrabban ezt a buborékos italt.
3. TCA
Azaz 2,4,6-triklóranizol. Ennek a vegyületnek „köszönhető” a borok dugóíze, valamint dohos illata. A palackban lévő fertőzött parafa dugó kívülről sértetlennek tűnhet, de ez a klórvegyület kellemetlen ízt okoz a tétel esetében. A TCA a penészgombák egy csoportjának anyagcsereterméke.
4. Barrique és ászokhordó
A barrique hordó űrtartalma 225 liter, a világon az egyik legelterjedtebb. A hordóba töltött bor a hordó fájának anyagait kioldja, emiatt kiegészül a fa jellegzetes anyagaival, ízvilága és illata is megváltozik. Az ászokhordók hivatalosan 10 hektoliternél nagyobb az űrméretük, de kisüzemi felhasználásra sokkal kisebb is lehet, akár 1-2 hektoliter. Az ászokhordó méretéből adódóan kevésbé intenzíven hat a borra, mint a barrique hordó.
5. Tannin
Szájösszehúzó hatású, fanyar ízanyagok összefoglaló neve, csersavnak is hívják. Elsősorban a vörösborok eleme a héjon áztatás miatt. A száj teljes felületén kelti az összehúzottság érzetét. Ez különbözteti meg a savérzettől, amely csak a nyelvszélekre korlátozva jelentkezik. Enyhe esetben fanyarságként, extrém esetben keserű ízként ismerjük fel. A vörös bor kiegyensúlyozottságában a tannin mennyisége játszik szerepet, az ízharmóniában pedig az érettsége.
6. Tankpezsgő
Más néven charmant pezsgők. Ez a készítés módjára utal, ugyanis a hagyományos, palackos erjesztéssel ellentétben ilyenkor hatalmas fémtartályokban (tankokban) történik a másodlagos erjedés. Ez költséghatékonysága miatt sokkal szélesebb körben elterjedt, mint a munka és időigényes hagyományos modell.
7. Maceráció
A lebogyózott szőlőszemek héjon áztatásának folyamata. Leggyakrabban vörös-, siller- és rozé borok készítésekor alkalmazzák, de a fehérszőlő esetében is előfordul (ezeket narancsbornak, orange winesnak nevezik). Az áztatás időtartalma változó: rozék esetében 1-3 óra, sillernél körülbelül 10 óra, vörösboroknál akár 25-30 nap is lehet.
8. Csömöszölés
Az erjedő must felszínén úszó törkölykalapnak a belemerítése a folyadék rétegbe. Így átnedvesedik a száraz törköly, amiből további szín- és aromaanyagok szabadulnak fel. Ezt a folyamatot az erjedés kezdetekor napi háromszor, négyszer kell elvégezni, míg később elég napi kettőre csökkenteni.
9. Reduktív
A módszer lényege, hogy a bor már must korától a palackozásig levegőtől elzártan készül. A préselés, valamint az érlelés is oxigént kizárva, tartályban történik. Az erjesztés hűthető, zárt tartályokban zajlik, általában fajélesztők segítségével, átlag 7-18 celsius közötti hőmérsékleten. A borászat stílusától függően az érlelés 1-2 hónaptól, akár egy évig is elhúzódhat. Reduktív technológiával készülnek a könnyű illatos, friss fehérborok és rozék, néha a könnyű vörösek.
10. Erősített bor
Az alkohol hozzáadásával készített borokat jelenti. Ide tartozik például a sherry, a portói, a madeira, a vermut, a málaga, a montilla, a marsala. Vannak, amelyeknél az erjedő musthoz (ezt nem is nevezik szigorúan bornak) vagy a kész borhoz adják az alkoholt.