Kulturális, történelmi kalandokkal színesítheted az utazást, ha meglátogatod a település határában található Fajzatpusztát, amely az 1300-as évektől kezdve többször gazdát cserélt, az Aba nemzettségtől a Tarjáni-családon át a Lorantffyakig számtalan kézben volt. A birtokon az 1700-as években Almásy Pál építtetett klasszicista kastélyt és köré angolparkot, ami ma már helyi védettségű természetvédelmi terület. A vadregényes parkban egy mesebeli tó is található, amelynek szigetén egy kis kápolna is áll. Fajzatpuszta máig magánkézben van, de egy része így is látogatható, akárcsak a Haller-pince, ami Közép-Európa leghosszabb egyenes ágú pincéje. Nevét az építtető Haller Zsigmondról kapta, aki talán nem is gondolta, hogy műve egy nap háromszintes pincerendszer alapját képezi majd.

A mintegy 2300 fős község gyönyörű látványt kínál napsütésben, és a szemkápráztató tájban külön történettel bír a híres Kopasz-hegy. A helyiek úgy tartják, élt a falu felett egy kegyetlen óriás, akit a túlélés reményében ökrökkel, kecskékkel etettek. Ám egy nap elfogytak az állatok, és a szörny elkezdte felfalni az embereket. Amikor azonban egyszer elaludt, a falusiak árkot ástak, amibe felébredve az óriás beleesett és ott pusztult. A

kopasz feje búbja viszont máig látható.

 

 

A Mátrai borvidék területén Gyöngyöstarján az egyik legváltozatosabb talajszerkezetet mutató község, és ez alapjában határozza meg az itt termelt borok jellegét. Az egykor működő vulkáni alapokon nyugvó területen akár 200 méteren belül is változhat a talajszerkezet. „A kiváló földrajzi adottságok rengeteg lehetőséget kínálnak a karakterekkel való játékra. Az egyszerűbb igényű Irsai Olivértől kezdve, az ásványosabb chardonnay hárslevelűn át, egészen a testesebb vörösborig megtalálhatják kedvencüket az idelátogató borrajongók” – mondta el Kovács Zita, a Kovács Borház borásza. A borok mellett a palóc ételek kínálnak igazi gasztronómiai kalandot az ínyenceknek.

 

 

A település mintha egy katlan mélyén ülne: az északi hideg szelektől a hegyek óvják, miközben a déli domboldalak szinte mágnesként vonzzák az érkező meleg légtömegeket. Ennek az egyedülálló, kellemes mikroklímának köszönhetően olyan növények is megtalálhatók itt, amelyek leginkább a mediterrán körülményeket kedvelik.