A szőlőgyökértetű (filoxéra – keretes írás korábbról linkelhető) járványa 1875-ben tört be Magyarországra, ami a kötött talajú borvidékeken, amilyen Villány is, jelentős pusztítást végzett. A filoxéra elleni védekezésnek két hatékony módszere volt: vagy homokra telepítették az ültetvényeket homokra (lásd Kunság), vagy az ellenálló amerikai tőkékre történt a ráoltás. Utóbbiban, így a Villányi borvidék feltámasztásában kimelekedő szerepe volt Teleki Zsigmondnak. Teleki, Taussig Zsigmondként látta meg a napvilágot Villányban „munkahelye” apja villányi fűszerüzletében volt. Budapesten tanult, majd Bécsben bankárként dolgozott, ahonnan Würzburgba került egy német borkereskedőhöz. Itt ismerkedett meg a borok világával, bejárta egész Európát, megtanult németül, angolul és franciául.

 

Amikor 1881-ben hazatért, a megtakarított pénzéből megalapította a villányi kísérleti alanytelepet, hogy a kipusztult szőlők pótlásához szükséges alanyokat kinemesítse. Fiatalon, 1910-ben bekövetkezett halálá után fiaira maradt a telep, a felhalmozott százezer koronás adósággal együtt. A két Teleki fiú hitt apjuk álmában, és továbbvitték az apai örökséget, vezetésükkel a villányi anyatelep Közép-Európa legnagyobb alanyvessző- és oltványüzeme lett. Először Bécsben nyitottak exportirodát, a vállalat fennállásának 40. évforduláján már olasz, francia és algír leányvállatokkal is büszkélkedhettek. Az 1929. évi barcelonai és az 1935. évi lausanne-i nemzetközi szőlészeti kongresszuson a szakemberek egyértelműen kifejezték elismerésüket, miszerint Teleki Zsigmond alanyfajtái nélkülözhetetlenek voltak Európa újratelepítésében.

 

 

A palack címkéjén vagy magától a borásztól számtalan esetben halljuk az ismerős dűlőmegnevezéseket, de vajon mit takarnak ezek a nevek?

A Siralom völgye, vagyis a Jammertal feltehetően az 1687. évi szársomlyói csata után kapta ezt a nevet. 1687-ben a török és a császári seregek Mohácsnál állomásoztak, és egyik sem indított támadást. A Szent Liga csapatait vezető Lotharingiai Károly császári tábornagy végül úgy döntött, hogy látványosan elvonulnak Mohácsról, ezzel próbálva kicsalogatni Szulejmán pasa seregeit az erős sáncaik mögül. A Szársomlyó-hegy lábánál vonultak Siklós felé, amikor a törökök támadást indítottak. A janicsárok megrohanták a főleg rajnaiakból, bajorokból és svábokból álló hadtestet, akik kemény harcban a janicsárokat egy völgykatlanba szorították és lemészárolták. A legenda szerint a törökök jajgatását a környező hegyek felerősítették és messziről hallani lehetett a félelmetes hangokat. Reggelre a vidék elnémult. Állítólag azóta hívják a helyiek a területet a Siralom völgyének, németül Jammertálnak. A szőlőmunkások az ültetvények soraiban a mai napig találnak arab pénzeket, török motívumokkal díszített tárgyakat. A Siralomvölgyet a Kopár dűlő után a legjobb villányi területként tartják számon, borai teljes érettségben különlegesen sajátos, krémes textúrával rendelkeznek.

 

Csillagvölgy, német nevén Sterntal, Villányban, a várostól nyugatra, a Szársomolyó-hegy, a Fekete-hegy és egy dombvonulat aljában található. Korábban egy erdős, eldugott terület volt. Mostanra 250 hektárnyi területén a legjobb villányi borok születnek. Az elnevezés egy régi legendára utal, ami szerint egy jómódú családban a zsugori asszony lánya mindig nagylelkűen etette a rászoruló koldusokat. A ház asszonya nem nézte jó szemmel a jótékonykodást, de az édesapa mindig a lány védelmére kelt. Amikor a lány apja meghalt és a bátyja is megnősült, az asszony megelégelte az alamizsnaosztást és elkergette a lányt a házból, aki a közeli erdőbe menekült. Az erdőben hirtelen fényesség támadt, a lányt a tündérkirályné a jótettei jutalmául tündérré változtatta. Csillageső közepette emelkedett fel és vált halhatatlanná Tündérországban, erről a Csillaghullásról kapta a nevét Csillagvölgy.
 

Az Ördögárok nevét velószínűleg a természetes katlanszerű kiképzéséről kapta, ami ontja a meleget magából, az itt készülő borok jellegzetesen gazdag és sokszor fűszeres aromatikájúak. A villányi dűlők talán a leghíresebbike a Kopár dűlő, a szőlők felett mészkővel fedett, termőréteggel alig rendelkező hegyoldal magasodik. Ez egyben a legnyugatibb dűlő Villányban, Siklós felé haladva. Északról teljesen védett, rendkívül jó mikroklímájú hely. A tavaszi fakadás itt két héttel előbb megy végbe, mint az ország más, jó fekvésű dűlőiben.