Ma már nagyon sok borverseny van, a laikus fogyasztó könnyen elbizonytalanodhat. Minden városnak, falunak, intézménynek, lovagrendnek van borversenye. Ezek közül azonban kiemelkednek a nemzetközi borversenyek. Ezeket nemzetközi szakmai szervezetek felügyelik, és képzett borbírák vesznek részt rajtuk. Ilyen a VinAgora is, amelyet hazánkban rendeznek meg, és ezen sikerült most nagyon jól szerepelnünk. Már évek óta részt veszünk borversenyeken, más országokban is, és gyakran előfordul, hogy mi kapjuk a magyar díjat, mint Magyarországnak a legjobban szereplő pincészete. Nemrég a Berliner Wein Trophy-n is jól szerepeltünk, ott is 6 aranyat nyertünk. De az még soha nem fordult elő, hogy mi szerepeltünk a legjobban az egész borversenyen, és nemcsak a magyar pincészetek között, hanem az összes 16 résztvevő ország borait tekintve is. A 6 aranyból kettő ún. kategória díj. A borok 7 kategóriában versenyeznek, és mi vagyunk a verseny történetében a 4. pincészet, amely két kategóriában is győzni tudott. Erre nagyon büszkék vagyunk.

 

Egy 2021-es Egri Sauvignon Blanc nyerte a csendes fehérbor kategóriát, a legmagasabb pontszámot kapta. Ezenkívül a természetes édes bor kategóriában egy 2015-ös Badacsonyi Szürkebarát nyert. A legtöbb bor a két száraz kategóriában szokott versenyezni, ezen belül is - lévén, hogy hazánk inkább fehérboros terület - számunkra a száraz fehér a legfontosabb kategória, ezért is számít ez különösen jó eredménynek. A másik négy aranyérmet három természetes édes bor (két Debrői Hárslevelű és egy Badacsonyi Olaszrizling jégbor), ill. egy száraz Badacsonyi Olaszrizling nyerte el.

 

 

 

 

15 éve mi adjuk el a legtöbb palackos bort Magyarországon, méghozzá a közepes árkategória felső szegmensében, ill. a prémium borok között. Ez egy erős fogyasztói visszajelzés számunkra, így mondhatjuk, hogy Magyarország kedvenc borászata vagyunk. Az utóbbi 4 évben 14 és 15 millió palack között ingadozott a forgalmunk. Ebben a szegmensben nincs rajtunk kívül nagy mennyiséget forgalmazó pincészet. Több pincészet is értékesít 10 millió palack körül évente, de a bázisbor kategóriában. A covid alatt 4%-kal visszaesett a forgalmunk, de az idei évet már egy 8 százalékos növekedéssel indítottuk. 

 

Kicsi az ország, nehéz nemzetközi szinten versenyképes pincészetet kialakítani, főként mivel az Európai Unió többi országával is versenyeznünk kell. A teljes magyar hazai palackos értékesítés 120 millió palack körül mozog, míg a jelentősebb európai pincészetek egyenként 200 millió palack fölött forgalmaznak. Ezek a pincészetek itt vannak a magyar piacon, hiszen uniós pincészetek. Ha valaki versenyképes akar lenni, akkor fenn kell tartani egy széleskörű szortimentet, és a számok minket igazolnak. Két birtokunk van, egy badacsonyi és egy egri, így szerencsére mindkét borvidék, illetve borrégió szőlőfajtáival dolgozhatunk, és így nagyobb választékot tudunk biztosítani a fogyasztóinknak.

 

Igen, egyébként ezért is volt forgalom visszaesés a covid alatt, mert az értékesítésünk több mint fele a gasztronómiában történik. A lezárások minket is megviseltek, de szerencsére ez a terület is újra fellendülőben van.

 

Magyarország a borkultúrában a nemzetközi élbolyban van. A magyar fogyasztó ugyan még nem tart ott, ahol az olasz, a francia vagy a spanyol, de megelőzi a világ fejlett országainak a többségét. A rendszerváltás után kialakult egy széles borértő réteg, amelynek nagyon határozott ítélete van a borokról. A bordivatok jönnek mennek: valamikor azt gondoltam, hogy ezek csak több száz évente változnak, de már látszik, hogy gyorsul a tempó. A 80-as évek végén jött egy nagy vörösbor divat, majd később a rozé fordulat. Most úgy tűnik, hogy újra visszajön a fehérbor preferencia, de azon belül is az illatos fehérborok kapnak nagyobb szerepet. Ezt a trendet egyébként a VinAgora eredményeink is jól mutatják: egy korai szüretelésű, illatos borra adták a legmagasabb  pontszámot a bírák. A fogyasztók értékítélete és a bírálóké így szinkronba került, hiszen egy illatos, gyümölcsös borral is lehetett nyerni olyan versenyen, ahol nagytestű, komplex fehérborok is indultak. A mi ilyen típusú Badacsonyi Olaszrizlingünk is lemaradt, bár egy aranyérmet azért nyert.

 

Mindenkit érint, de ezek sajnos a kapitalizmus farkastörvényei. Ez egy természeti törvény, ha túl sok van valamiből, annak lemegy az ára, ezzel nem lehet mit csinálni, mi is szenvedünk ettől. Az alapprobléma az, hogy csökken az egy főre jutó borfogyasztás Magyarországon, jelenleg 18 liter/év, az én pályafutásom alatt a felére csökkent. Van egy túltermelés, ezzel vissza élnek a kereskedők, ezért sokan bezárni kényszerülnek. A borászok többsége önköltségi ár alatt is kénytelen eladni a borokat, ezzel olyan helyzetbe kerülnek a többiek, hogy nem tudnak - így mi sem - egy megfelelő árszínvonalat elérni. Miután mi adjuk el a legtöbb bort az országban, ezért nekünk illik először a piacon megmozdulni, és árat emelni. 2020 végén emeltünk 9%-ot. Általában ez úgy szokott lenni, hogy ezután a többiek is árat emelnek. Ezúttal azonban nem követtek minket, a pincészetek közül sokan nagy akciókba kezdtek. 2000 Ft-os borokat lehetett 7-800 Ft-ért kapni. Idén aztán már mindenki emelt árat persze, csak most meg a csomagolás és az energia ára szállt el nagyon. Kíváncsi vagyok, hogy a többiek utánunk jönnek-e majd a következő áremelés során.

 

Az összetartó, jó csapat, és a kiváló szőlőterületek - ez az alap. Ezenkívül két dolgot tartok fontosnak. Az egyik, ami hazánkban nem magától értetődő, a termeléshez való tudományos hozzáállás. Hiába vannak korszerű borászati gépekkel felszerelt pincészeteink - mert azok tényleg vannak, ebben erősek vagyunk világszinten is -, ha hiányzik az a technológia, amely a tudományos kutatásokon alapszik. Nem értek azzal egyet, hogy a borkészítés művészet: a borkészítés szakma és tudomány. Ebben sokat léphetnénk előre. Nekünk, a Varga Pincészetnél ez különösen fontos, ezért is végzünk folyamatosan kutatásokat, együttműködve különböző egyetemekkel, kutatóintézetekkel. A másik alapja a sikerünknek az, hogy mi már a szőlőtőkén megtermeljük a minőséget. Ahogy az embereknek, úgy a szőlőnek is kellenek a megfelelő tápanyagok, étrendkiegészítők (kondicionálók), és ezek használatában az ország el van maradva nemcsak a többi európai uniós szőlőtermelőhöz, hanem más hazai gyümölcságazathoz képest is.

 

 

A három rezisztens fajta, amit kutatunk, a jázmin, a merlin és a pinot regina fajták. Ezeknek a kutatása azért elengedhetetlen, mert 80-90 %-kal kevesebb vegyszert igényelnek, és mivel az unió egyre csökkenti a felhasználható szerek számát és mennyiségét, ezért a termelésük komoly versenyelőnyt jelenthet a bor ágazatban. Akár el is lehetetlenülhetnek azok a borászatok, illetve országok, akik ebben lemaradnak. Azért hívjuk innovatívnak ezeket a fajtákat, mert a régi fajtáknak olyan új keresztezéseiről van szó, amelyek jobb minőséget is adnak. Tehát nemcsak költséghatékonyabbak, hanem a belőlük készült borok jobbak, vagy új minőséget jelentenek.