A hosszú élet titka: hal, zöldség, bor, tea, lassú élet, szerető közeg

Életmód - A görög Ikaría szigete 65 évnél idősebb lakóinak bevonásával készült vizsgálat szerint a helyiek átlagosan egy évtizeddel tovább élnek, mint az európaiak többsége, és emellett életük végén is remek egészségügyi állapotnak örvendenek. A szakemberek szerint a szigetlakók életmódjának több pontja is meghatározó szerepet játszik hosszú élettartamukban.

Ikaría lakói még a hagyományos mediterrán étrendhez viszonyítva is sok halat, valamint zöldséget esznek, és viszonylag kevés húst fogyasztanak. A kilencven évnél idősebb szigetlakók esetében tízből hatan még mindig nagyon aktívak fizikailag, míg Európa többi részén ez az arány 20 százalék. A helyiek olívaolajban készítik az ételek többségét és a hegyoldalakról gyűjtött vadon termő zöldségeket, illetve gyógyfüveket táplálkozási és gyógyászati célokra használják – adta hírül a BBC News.

Az idősebbek kedvelt napi itala az egyebek között szárított zsályából, kakukkfűből, mentából és kamillából főzött tea, amelyet helyi mézzel édesítenek. Ikarián viszonylag alacsony a dohányzók aránya, bevett szokásnak számít a délutáni szunyókálás, a helyiek életritmusa kellemesen lassú, az emberek szoros kapcsolatot ápolnak a családjukkal, barátaikkal és mérsékelt mennyiségű bort fogyasztanak. A kiterjedt család fontos társadalmi szerepet biztosít az időseknek, akiknél a depresszió és az időskori elbutulás aránya is alacsony.

Az Athéni Egyetem kardiológusaként dolgozó Krisztina Krüszohou szerint a szigetlakók ugyanazoktól a betegségektől – egyebek között ráktól, illetve szív- és érrendszeri betegségektől – szenvednek, mint a világ bármely más részén élő emberek, ám náluk csupán életük későbbi szakaszában jelentkeznek a problémák. "Ezeket a betegségeket nem lehet elkerülni, de az itteniek évekig képesek megőrizni ugyanazt az életminőséget" – húzta alá a szakember. Mint hozzátette: a kardiovaszkuláris betegségek nagyjából 55 és 60 éves kor között jelentkeznek, ám az Ikarián élőknek csupán tíz évvel később kell számolniuk a tünetekkel.

Ikaría szigete (fotó: The Telegraph)

Az egyetem a jövőben geológiai tanulmányokat fog végezni annak kiderítése érdekében, hogy a térségben tapasztalható természetes radioaktivitás vajon hatással van-e a rákos megbetegedésekre. Ikariát a közelmúltban az úgynevezett "kék zónák" közé sorolták. Ezen területek lakói az átlagosnál tovább élnek.

Miért élnek 100 évig a kék zóna lakói?

A kék zóna titkát kereste Dan Buettner felfedező, aki arra próbált rájönni, miért élnek a Föld egyes területein hosszabb ideig az emberek. Könyvet írt eredményeiről Kék zónák: leckék a hosszú élethez azoktól, akik legtovább éltek címmel. Ebből kiderül, milyen felfedezésekre jutott, s hogy mit jelent a kék zóna diéta és életmód.

Buettner négy régiót állapított meg a Földön, melyeket a kék zónába sorol. Ezeken a területeken az emberek 100 évig, vagy még tovább éltek, sőt, idős korukban is igen élénkek voltak! A kék zóna diéta a következő területeket tartalmazza: Ovoddát, a szardíniai hegyi várost, mely a mediterrán szigetek egyike, Olaszországhoz tartozik. Okinawát, mely az Észak-kínai tengerben fekvő, apró sziget, számos kis sziget tartozik hozzá. Costa Rica Nicoya Peninsula nevű helyiségét: a leghosszabb ideig élő emberek laknak itt az amerikai kontinensen. Loma Linda California is a kék zóna része: a többségében adventista közösség vegetáriánus étrendet folytat és igen erős hittel rendelkezik.

A kék zóna területei egyáltalán nincsenek közel egymáshoz, de általánosságban vannak köztük hasonlóságok. Az emberek étrendje ugyanis gazdag a tápláló, egészséges és nem feldolgozott ételekben, az állati eredetű táplálékban pedig szegény.

A szardíniaiak mediterrán étrendet követnek – mely egyébként is előnyeiről ismert –, többségében fava babot, gyümölcsöt fogyasztanak, húst csak vasárnap és ünnepi alkalmakkor, vörös bort, valamint kecske- és birka tejet, tejtermékeket készítenek, zöldségeket és teljes gabonát esznek.

Az okinawaiak titka amellett, amit esznek, hogy úgy vélik: csupán addig ehetnek, amíg 80 százalékban telítettnek nem érzik magukat. Ez természetesen szabályozza a kalória-bevitelüket, mely köthető az élethosszhoz. Mit esznek leginkább? Barna rizst, szója termékeket – misót, tofut –, zöldségeket, édesburgonyát és halat.

Nicoya Peninsula lakosságánál inkább a gyümölcsök kerülnek előtérbe. A narancs, mangó, papaya, a kukorica, a bab, rizs, squash és a tojás. Étrendjük mellett olyan vizet isznak, amely magas ásványi anyag tartalmú, kalciumban és magnéziumban gazdag.

Loma Linda California lakói abban különböznek a többi közösségtől, hogy ez a helyiség nem távoli területeken található meg, viszont az ott élők hetednapi adventisták. Erős hitük mellett vegetáriánus étrendet követnek, gyümölcsöket, zöldségeket, zabot, dióféléket és vizet fogyasztanak.

Amellett, hogy egészségesen táplálkoznak, más dolgok is szerepet játszhatnak abban, hogy a kék zóna lakói hosszú életűek. Az emberek, a családok közel állnak egymáshoz, megosztják egymással gondjukat-bajukat, de örömüket is. Ez a fajta hozzáállás köztudottan stresszcsökkentő, ahogyan az is, hogy spirituális emberekről van szó, meggyőződésük nem csak azt határozza meg, hogyan élnek, céltudatosságot is ad nekik. Fizikailag ezek az emberek aktívak. Közülük sokan fizikai munkát végeznek, halászok, farmerek, cowboyok egész életükben, és idősebb korukban is aktívak maradnak. A diéta folytatásával általában az a gond, hogy amint az ember eléri célját – annyit mutat a mérleg, amennyit szeretne –, a fogyás megáll, mert az illető visszatér korábbi étrendjéhez.

Számos sikeres diéta próbálja megértetni az emberekkel, hogy ha rálépnek erre az útra, akkor legcélszerűbb már le sem lépni róla. Egészségüket és fittségüket így őrizhetik meg! Kialakítanak egy új életmódot, és ehhez tartják is magukat. A kék zóna lakói egész életükben egészségesen élnek, az élethez, az emberi kapcsolatokhoz való hozzáállásukról pedig lenne mit tanulnunk, bárhol élünk is.

Forrás: NapiDoktor