Összesen 257 aranyéremmel tértek haza a magyar borok idén a 11 legrangosabb nemzetközi borversenyről. Ez 40%-kal több a 2019-es termésnél, ami különösen annak fényében szép eredmény, hogy a Covid miatt meglehetősen kuszára sikerült az év. A versenyhalasztások, -lemondások miatt kis túlzással már az is érmet érdemelt volna, aki időben be tudta nevezni a borait. Számos hazai pincészetnek azonban nem szegte kedvét a sok nehézség és sikerült eljuttatnia a tételeit a megmérettetésekre, ahol összesen 449 éremmel (platina, nagyarany, arany, ezüst) jutalmazták azokat.

 

A Borászportálnak sikerült megszereznie a listát, ami minden egyes elismerés „gazdáját” tartalmazza. Nem kis időbe telt csupán az átfutásuk, de mi ennél is továbbmentünk és olyan listákra szedtük a nagy egészet, amilyenek minden valószínűség szerint még soha nem készültek itthon korábban. Láttál-e már valaha például olyan kimutatást, hogy a kedvenc szőlőfajtád borai hány érmet nyertek egy adott évben; hogy melyik évjárat az, amelyik most csúcsformában van, hiszen a legtöbb kitűntetést szerezte? Nem szaporítjuk tovább a szót, következzen – a megboldogult „Népsport” után szabadon – a tabellaparádé.

 

Az alábbi nemzetközi borversenyek eredményei szerepelnek a statisztikákban: Vinagora (Magyarország), Decanter World Wine Awards (Anglia), Berliner Wine Trophy (Németország), Mundus Vini Spring (Németország), Vinalies Internationales (Franciaország), Monde Selection (Belgium), Challenge International du Vin (Franciaország), Asia Wine Trophy (Dél-Korea), International Wine & Spirits Competition (Anglia), Citadelles du Vin (Franciaország), Mundus Vini Summer (Németország)

 

A magyar borok 2020-ban 247 arany, 186 ezüst, 11 nagyarany, 5 platinum érmet szereztek. Ez 150 borászat között oszlik meg, ami éppen 3-as átlagot jelent, de természetesen a valóságban sokkal nagyobb szórást mutatnak a pincészetek (lásd további pontokat). A 22 borvidékünkből 19 képviselteti magát a listán. A legtöbb érmet az aszúk szerezték (34), de szépen szerepeltek a szamorodnik (14), a pezsgők (15) és a bikavérek is (8).
 
Így szerepeltek a magyar borok az egyes versenyeken:

 

Borverseny neve	Arany	Ezüst	Nagyarany	Platinum	Össz.
Vinagora	123	79	7		209
Decanter World Wine Awards	12	40		5	57
Berliner Wine Trophy	34	2			36
Mundus Vini Spring	18	9	2		29
Vinalies Internationales	7	19			26
Monde Selection	15	5			20
Challenge International du Vin	10	10			20
Asia Wine Trophy	11	3	1		15
International Wine & Spirits Competition	2	12			14
Citadelles du Vin	7	5			12
Mundus Vini Summer	8	2	1		11

Az, hogy hány ponttól jár arany- vagy éppen ezüstérem, függ magától a versenytől, de még attól is, milyen erős a mezőny. A Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet, valamint a Nemzetközi Bor- és Párlatverseny Világszövetség (OIV ill. VINOFED) által akreditált nemzetközi versenyeken minden főkategóriában csak a borok legjobb 30%-a részesülhet éremben. Ha tehát sok jó bort küldenek be, akkor feljebb kúsznak a ponthatárok.

 

 

Kezdjük a legizgalmasabbal, vagyis azzal, hogy melyik lett a legeredményesebb magyar borászat. Ezt a címet toronymagasan a badacsonyi Varga Pincészet érdemelte ki, az ő boraik mind a 11 versenyről éremmel tértek haza, a mérlegük összesen 2 nagyarany 33 arany és 15 ezüst. Ez pontosan 50 érem, vagyis minden kilencedik magyaroknak kiosztott elismerés náluk landolt. Dominanciájukat jól mutatja, hogy az utánuk következő borászat összesen 13 érmet nyert. Hasonló az arány, ha csak az aranyérmeket számoljuk, itt 35 és 8 az első két helyezett teljesítménye.

 

„A csúcsborok készítése nem személyekről, hanem csapatokról fog szólni” – mini-interjú Varga Péterrel, a Varga Pincészet alapító-tulajdonosával
 
Milyen elgondolás van amögött, hogy ennyi versenyre nevezik a boraikat?
 
A fiam, Máté és én is több sportágban kipróbáltuk magunkat, megvan bennünk a versenyszellem. Másrészt kíváncsiak vagyunk, mit érnek az „édes gyermekeink”. Az elmúlt évtizedekben nagyon megváltoztak a borfogyasztási szokások. Az én nagyapám soha nem ivott vizet, de tisztán bort se. Különböző arányokban vegyítette szódával, ez volt az ő folyadékbevitele. Mára azonban a bor „szórakoztató” jellegére került át a hangsúly, már nem isszuk a bort, hanem kóstoljuk. Ennek megfelelően a termelőknek is megváltozott a feladatuk, nem jó bort kell készíteniük, hanem különlegeset. Ezzel párhuzamosan kinyílt a világ, egy szupermarket polcain 500-1000 féle tételből választhatunk, bármelyik hazai borvidékről és számos külföldi országból. Valóban különlegességet kell készítenünk, ha nyomot akarunk hagyni a fogyasztóban, hogy legközelebb is minket válasszon. Márpedig mi erre törekszünk, ezek a borok viszont már arra is alkalmasak, hogy a borversenyeken is kitűnjenek.
 
Mi alapján választják ki a versenyeket, amiken elindultak?
 
A szakmában van egy konszenzus arról, mik a legnívósabb versenyek. Ebből a mintegy másfél tucatnyiból választottuk ki a számunkra legfontosabb 11-et. A mi eredményességünknek az is előfeltétele, hogy megvan hozzá a megfelelő pénzügyi háttér, hogy sok versenyen vegyünk részt. Ez ugyanis nem csekély terhet ró a pincészetekre, hiszen a nevezésen felül el is kell juttatni a borokat a bírálóbizottságokhoz. Azt gondolom egyébként, ha a magyar bor ismertté és sikeressé tételében gondolkodunk, az egyik feladat az lenne, hogy támogassuk a hazai pincészeteket, főleg a kisebbeket, a versenyekre való eljutásban. Például amelyik tétel aranyérmet nyer a magyar szervezésű nemzetközi versenyenyen, a Vinagorán, annak a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa átvállalhatná a külföldi nevezéssel járó költségeit. Kevés az, hogy reklámok születnek, amiben elmondjuk, milyen jó a magyar bor. Meg is kell mutatni, hogy valóban megállják a helyüket a nemzetközi összevetésben.
 
 

 
 Úgy fogalmazott, „a számunkra legfontosabb 11-et választottuk ki”. Mitől fontos vagy jó egy borverseny?
 
A versenyek is folyamatosan versenyeznek egymással, vannak közöttük, amik hátrébb sorolódnak és jönnek helyettük feltörekvők. Egy példa: a Vinitalyn pár éve megreformálták a lebonyolítás rendjét, létrehoztak egy sajátos, csak náluk alkalmazott díjazási rendszert a mindenhol használt aranyérem-ezüstérem-bronzérem helyett. Sporthasonlattal élve ez egy öngól volt részükről, az eredményedet ugyanis nem tudod rendesen kommunikálni a teljesen más értékelési rendszerhez szokott fogyasztók felé. Nem csoda, hogy a Vinitaly folyamatosan veszít a jelentőségéből. Ami a fontosságot illeti: számunkra fontosak a francia versenyek, mert a legnagyobb hagyományokkal rendelkező bortermelő országról van szó. Fontos Anglia, mint a világ egyik legnagyobb borimportőre. Fontos Németország, mert nekik nagyon erős a kulturális-gazdasági kötelékük a magyarokkal. Fontos a brüsszeli verseny, egyrészt mert nagymúltú, másrészt mert Brüsszel az Európai Unió „fővárosa”. Végezetül fontos a Távol-Kelet, mert nagyon gyorsan fejlődik. A hazai Vinagorát nem kell külön megmagyarázni.
 
Van olyan boruk, amit szinte az összes versenyre neveztek, végül 7 aranyat nyert. Van-e ennek bármi jelentősége? Feltételezem, 7 plecsnit úgyse ragasztanak fel a palackra.
 
Soha nem fordult még elő velünk, hogy egy borunk 7 aranyat nyerjen, minket lepett meg legjobban. Öt éve, amikor az első három aranyérmünket megnyertük, egyik barátom azt mondta, jól becsüljük ezt meg, mert többet ilyen nem lesz. Ehhez képest tavaly 22 aranyérmet szereztünk, már az is abszolút rekord volt, álmunkban sem gondoltuk, hogy ezt is túlszárnyaljuk. Egyébként a sok versenynek is megvan a haszna. Egy borbírálat rengeteg tényezőtől függ, a zsűritagok ízlésétől, pillanatnyi hangulatától kezdve egészen odáig, hogy hányadikak vagyunk a kóstolási sorban. Én ezért mindig azt mondom, hogy egyik versenynek sem pontos az eredménye, 11 verseny átlaga viszont már valóban kiadja, hogyan vélekedik a szakma a borunkról.

Mit gondol, minek köszönhető, hogy évről-évre jobb eredményeket érnek el?
 
Amellett, hogy mi magunk rengeteget teszünk ezért, folyamatosan fejlesztünk szőlészeti és borászati oldalon egyaránt, érzek egyfajta trendváltást is. A borászkodás régen művészet volt és annak is tekintették. A 21. században már egyértelműen tudomány lett belőle. Ez a nagy pincészetek malmára hajtja a vizet. Korábban elég volt egy művész, vagyis a borász, most egy egész kollektíva összehangolt munkájára van szükség a sikerhez. Én ebben látom a jövőt: a csúcsborok elkészítése nem személyekről, hanem csapatokról fog szólni.

Borvidéki megoszlás

 

A 11 versenyen Tokaj szerezte a legtöbb aranyat, őket követte Szekszárd, Villány, Eger, majd a Badacsony. Az 5 legeredményesebb borvidék (a 19-ből) gyűjtötte az összes magyar arany 80%-át. Érdekesség, hogy az Egri borvidék helyezésinek 47%-a (szám szerint 24) a sokak által elsősorban a Badacsonnyal azonosított, de Feldebrőn is pincészettel rendelkező Varga Pincészet nevéhez fűződik.

 

Borvidék	Összes érem	Platinum	Nagyarany	Arany	Ezüst
Tokaj	88	5	4	48	31
Szekszárd	69		2	45	22
Villány	63			43	20
Eger	51		3	29	19
Badacsony	37		2	23	12