A rendezvény első napon tartott vacsoráján hagyományosan „szakmaibb” kérdésekkel foglalkozunk: borstílusokkal, az egységes fellépés előnyeivel, a fajta terroir-borként meglévő értékével, klónokkal és metszés-módokkal. Az idei téma, hogy eltartja-e a gazdáját az olaszrizling? Érthető felvetés ez a 2014-es évjárat után.

A kérdések jelentős részére a piactól és a borfogyasztóktól is érvényes válaszokat kaphatunk. Ez a felismerés vezetett bennünket a három éve először megrendezett sétáló-kóstolókhoz. A zömmel borértő vendégek személyes visszajelzései nagyban alakították önértékelésünket és a fajtáról alkotott képünket.

 

 

 

Az elmúlt években ehhez a fajtához kapcsolódó rendezvények szerencsés módon bővültek, például az Olaszrizling Októberrel. Meggyőződésünk, hogy a hasonló események inkább erősítik egymás hatását, mint gyengítik. Törzsvendégeink évről-évre visszatérnek, de rendszeresen megjelennek új arcok is.

Miután a helyszínek meghatározzák a befogadóképességet, vendégeink tisztában vannak azzal, hogy időben kell jegyeiket lefoglalni. Ebből soha nem lesz igazi tömegrendezvény, de azért jó látni, hogy megtelnek februárban a balatonfüredi szálláshelyek és tolong a nép, borisszák és borászok vegyesen, a Kredencben, a Figula bárban vagy a Horváth háznál...

 

Van egy pár nagy kedvencem, de alapvetően azokat szeretem, amelyek önálló helyi-értékkel rendelkeznek, egyszerre szólnak a fajtáról és a termőhelyről és nem kerekedik bennük felül a botritisz vagy az alkohol.

 

 

Az olaszrizling, akár grasevinának, welschnek vagy vlasskinek hívjuk, Kárpát-medencei belügy. Ha tetszik a Monarchia bora. Most is jönnek külföldről kollégák, még ha magyarok is. Bővítjük tovább, ahogyan fejlődik a rendezvény és forrásokhoz jutunk.

 

 

A januárban a Sylt szigeten tartott magyar gasztronómiai napokon ébredtem rá, hogy amit mi a fajta gyengéjének gondolunk, az a modern konyhában erősség is lehet. A könnyed, elegáns, jó ívású olaszrizlinget élvezték a vendégek, amelynek súlyos savait nem kellett maradék cukorral kompenzálni és mégis összetett karaktert mutatott. Talán így is kell kommunikálni a fajtát.

 

 

 

A külföldi szakértők fontosak, de előbb magunk legyünk meggyőződve arról, hogy az olaszrizling nem kistestvére egyetlen fajtának sem. Nem szorul lesajnálásra. Nagy termőhelyeken kiemelkedő borokat lehet belőle készíteni.

 

 

Az olaszrizling a baráti beszélgetéseknek is nagyszerű kísérője akár fröccsként is. Nagy borokhoz azonban nagy gasztronómia dukál. Ruprecht Laciban és a SVÉT-ben még nem csalódtunk!