Az utóbbi években divat lett Tokaj városát sárba tiporni, illetve lekezelően írni és beszélni róla. Néhány éve még Tállyát szidták sokan, mostanra az kezd ’trendi’ lenni, rúgjunk bele akkor most Tokajba. Azzal párhuzamosan, hogy a borvidékről (néhány kivételt eltekintve) pozitív véleményeket lehet olvasni, Tokaj városát sokan többféleképpen állítják szégyenpadra, véleményem szerint nem korrekt és összességében (még, ha nem is ez a cél feltétlenül) ártó módon.  Az alábbi írásban arról lesz szó, hogy miért érdemes Tokajra büszkének lenni, és miért nem jó tendencia, ha a könnyebbik megoldást választva elkerüljük ezt a sokat látott és megélt várost.

 

A mostani cikkem nem a múlt héten megjelent (már a címével és képeivel is sokkoló) Akik minden nap megölik Tokajt cikk ellen szól, mivel az ott megállapított dolgok többsége sajnos tényleg létezik és egyben orvosolandó probléma, mégis nagyon egyoldalú amennyiben csak ezek a vélemények kerülnek előtérbe. Mindenki jól tudja, hogy a negatív rémhírek mindig könnyebben célba érnek, és a kommentelők is jobban szeretnek szidni, mint esetleg dicsérni. Ezért sokkal egyszerűbb azt a látszatot fenntartani, hogy Tokaj egy gagyi, bóvli kupac, ahol csak a pet palack meg a lángos a király, mint azt mondani, hogy a látványos hibák ellenére ez egy olyan város, ahol közel 10 nagyon jó borászat van, a borvidék egyik nemzetközileg is elismert legjobb borásza csúcsra járatott top épületében várja a vendégeket, a legjobb fiatal borászok közül többen is itt szárnyalnak, és van több olyan nagy borászat is, akik folyamatosan nagyon jó borokkal viszik a jó hírünket szerte a világon.

 

Az utóbbi tíz évben Tokaj város sorsa borászati szempontból érdekesen alakult. A legnagyobb probléma az volt, hogy nem volt közös irány, akarat, illetve nem érkeztek jelentős új befektetők a magas ingatlan és szőlőterület árak miatt. Ez egy ördögi kör, mivel sokan azt gondolják, hogy majd egyszer sokat fognak érni az ingatlanjaik, területeik, de a magas árak és a negatív vélemények miatt a gazdag befektetők az utóbbi tíz évben más településeket favorizáltak a borvidéken belül, ezért közel sem olyan dinamikus és látványos a fejlődés, mint máshol (vagy mint amilyen lehetne), pedig azért itt is történnek előrelépések.

Számomra a legnagyobb ellentmondás az, hogy a Tokaj városával szemben megfogalmazott kritikák általánosságban a borvidék összes településére elmondhatóak (egyetlen kivétel ez alól is Mád, ahol sok szempontból jó a helyzet). Ha csak úgy ’betérünk’ egy borászatba vagy kocsmába (bárhol), akkor sajnos kevés az esély arra, hogy korrekt bort kapunk. A szálláshelyzet is változatlanul rossz a borvidéken (bár lényegesen jobb mint 10 éve). Tokaj városában ezek a dolgok azért kerülnek mindig jobban szem elé, mivel ott a borvidéki szinthez képest az év bizonyos szakaszaiban még mindig ’rengeteg’ turista van, akikre nyilván több kocsma, gagyi borászat veti ki a hálóját. Ez természetesen nem örömteli, de ha objektívek vagyunk, akkor látnunk kell, hogy Tokaj városa a közel 10 jó borászatával a borvidéken belül nagyon előkelő helyen szerepel (számok alapján a 2.). Egy jó étteremre hatalmas szükség lenne (ha itt lenne az Anyukám Mondta vagy egy hasonlóan vonzó étterem, az hatalmas lökést adhatna), de azért nyílt egy jó kávézó (Tokaji Kávépörkölő Manufaktúra), ami legalább egy fix pont, közösségépítő és jó borokat is kínál. Ezen kívül a főtér 100 méteres vonzáskörzetében van 3 különböző stílusú hely (vagy nevezzük inkább kissé túlzóan, de trendin borbárnak) ahol állandó nyitva tartással várják az akár beeső vendégeket is (Hímesudvar, Paulay Borház, Rákóczi Pince). Ez már önmagában olyan dolog, ami kevés más településen létezik, hiszen gyakorlatilag 4 pince korrekt borait lehet megkóstolni folyamatosan, előzetes bejelentkezés nélkül minimális távolságon belül. Persze sokkal jobb lenne, ha már a hídnál, vagy a főutca elején ilyen helyekbe botlanánk, de azért ezek sincsenek eldugott részen, és kb. 5 percre vannak a város központjától (ha mondjuk a hídnál lévő körforgalmat vesszük központnak).  Szerintem az is egy jól hangzó illúzió csak, hogy mondjuk más településeken (vagy esetleg más borvidékeken, akár Sopronban, Somlón vagy Villányban) betérünk ’Mari néni’ zimmer ferijébe és jól iható házi bor sorral fognak minket kínálni. Biztos létezik ilyen is, és hibamentes korrekt házi borral is lehet találkozni, de hogy ez nagyon-nagyon ritka, az tény, legalábbis személyes tapasztalatom alapján. A jól iható, hibamentes, jó ár-érték arányú borok hiánya amúgy az egész hazai piacra jellemző, és semmiképpen nem Tokaj város sajátossága. Ez is egy olyan legenda, amit gyakran ráhúznak Tokajra, de mutasson már nekem valaki mondjuk 10 jó kocsmát (korrekt borokkal) a borvidéken belül. Ilyen kocsmából egyébként a közel 2 milliós Budapesten is igen kevés van.

 

Szállás frontján is történt előrelépés. Nyilván hiányzik egy top szálloda (bezzeg a szomszédos Tarcalnak kettő is jutott), és még rengeteg fiatalos, megfizethető, de nívós vendégház, (amikkel ráadásul a természeti adottságokat is sokkal jobban ki lehetne használni), de van egy viszonylag új háromcsillagos szálloda (Hotel Kelep), és egy másik új hotel is (Vár Hotel). Ezen kívül több olyan vendégház (Paulay, Gizella) ahol nem csak családias hangulattal, hanem jó saját borokkal is ki tudják egészíteni a szállás élményét. Hol van ennél sokkal több szállás a borvidéken belül?

Hegyalján Mád különleges vezető szerepben van, mivel az utóbbi években a kitartó összefogás, az erős vezetés és a gazdag befektetők érkezésének eredményeképpen hatalmas munkával minta pozícióba került. Ez példaértékű minden településnek, ez nem is lehet kérdés. Rajta kívül több településen is biztató összefogást és fejlődést lehet tapasztalni, bár ezek a települések szerintem még így sem járnak Tokaj előtt. A szakmán belül is, és a borvidéken belül is elterjedt egy olyan hallgatólagos vélemény/hangulat, hogy Tokaj városáról le kell mondani, hiszen minden, ami gagyi, az ott csúcsosodik ki, és mivel ezt nagyon nehéz lenne megváltoztatni (hiszen azért lássuk be, hogy sokan jól élnek a gagyiból is), egyszerűbb elengedni. Ez egy hatalmas hiba! Én személy szerint évek óta azon az állásponton vagyok, hogy bár Mád kiemelt szerepe megkérdőjelezhetetlen, és a többi ígéretes település fejlődése is örömteli, de erős és megtisztult Tokaj város nélkül nem lehet erős és megtisztult Tokaj borvidéki marketinget/brandet építeni. Nem lehet azt kommunikálni hatékonyan, hogy bár Tokajban sok a pet palack, és bárhol iszom találomra az gagyi, de a borvidék amúgy szépen halad prémium irányba. Ez egy olyan ellentmondás, ami leértékeli és könnyen le is rombolhatja a folyamatosan fejlődő, de még nagyon törékeny Tokaj brandet. Ráadásul Tokaj városának nem csak a neve és történelmi szerepe miatt van főszerepe, hanem földrajzi elhelyezkedése miatt sem lehet egyszerűen elrejteni/kihagyni.  A szomszéd településeknek, a borvidéknek és egész Magyarországnak is elemi érdeke, hogy Tokaj városa dinamikusan fejlődjön és zászlóshajójává váljon a régió megújulásának. Tokaj városa nélkül egyszerűen elképzelhetetlen a megújulás és a győzelem. Ezt a tényt fájdalmas és drága elfogadni, de e nélkül nem lehet érdemben továbblépni.

 

Rengeteg olyan borászattal és turizmussal kapcsolatos terület van, amiben fejlődnie kellene a városnak. Röviden néhány dolog a teljesség igénye nélkül: top étterem, min. 1 négy csillagos szálloda, minőségi vendégházak, több ’egyéb’ programlehetőség, boros rendezvények megújulása, célcsoportok szétszedése, közösségi bormarketing, meglévő lehetőségek kihasználása, a holtidőszakok feltöltése, hatékony közlekedés, minőségi borbárok és borboltok stb. Itt persze nagy kérdés, hogy minek kell előbb lenni keresletnek, vagy kínálatnak. Véleményem szerint jelen esetben először a kínálatot kell (piciben) megteremteni, de ehhez komoly befektetőkre, önkormányzati akaratra, állami támogatásra és tényleges összefogásra lenne szükség.

Számtalan olyan marketing terv és program áll készen, amit ’csak’ használni kellene, ez viszont erős elhatározás és határozott önkormányzati/állami beavatkozás nélkül jelenleg nem fog menni.

Egyik napról a másikra nem lehet elkergetni a pet palackos kis királyokat, gagyi kocsmákat Tokajból, és mondjuk Balatonfüredet vagy Wachaut csinálni a környékből. Illetve látni kell azt is, hogy rengeteg olyan turista van, aki nem a minőségi bor miatt érkezik Tokajba (adott esetben nem is tudná megfizetni azt), hanem (elsősorban nyáron) egész más oka is lehet a nyaralásoknak. Őket nem elkergetni, elriasztani kell, hanem szépen lassan, de tudatosan befolyásolni, meghódítani, megváltoztatni.  Emellett el kell kezdeni egyre több borkultúra és gasztronómiai szempontból igényes hellyel várni azokat, akik erre fogékonyak, hiszen ők jelenleg tényleg csak átsuhannak a városon és nem tekintik azt célállomásnak.

Én arra biztatok mindenkit, hogy menjen bátran minél többször Tokaj városába is. Keresse fel a becsületesen dolgozó borászatokat, személyével demonstráljon és segítse a fejlődést. Mindenkinek a saját lehetőségei mellett kell tenni Tokaj fejlődéséért, de semmiképpen sem jó irány, ha elfelejtjük vagy lesajnáljuk ezt a gyönyörű várost. Tokajról nem szabad és nem is kell lemondani. Véleményem szerint 5-10 éven belül akár radikális változások is elérhetőek egy pozitív szemlélet és határozott cselekvési terv mentén. Ehhez viszont nagyon sok munkára, és arra van szükség, hogy elhiggyük, hogy Tokaj a világ egyik legjobb borvidékének egy kulcsfontosságú városa, egy olyan kincs, amiért közösen kell tenni.