Bort a mindenségnek az újévre is!

Közvetítené az összes tévé és rádióadás, az interneten is online követni lehetne az eseményeket. Majd mindenki a szájához emeli a gondosan kitöltött nedűket… Három, kettő, egy, és kortyolás, most minden ajakban szétárad az érzés. Egészségedre Világ! Isten, Isten! Micsoda pillanat, áhítat mindenütt, igen, ekkor kitörne a világbéke…A boldog újév…

A téma, a bor az utcán hever… Néha egy külvárosi söntésben kétes tisztaságú poharakban, még kétesebb tisztaságú nedűvel. Néha egy hotel éttermének borvacsoráján, a sztárborászra pislogva lustán és akkurátusan megrágva a félig átsütött vaddisznógerincet mogyorókéregben. Ha nyár van, jól esik a habzó hígítás - a fröccs - minden vállfaja. Kilenc deci szóda és egy deci bor, vagy fordítva, esetleg kovászos uborka levével elegyítve? Hiszen a bor nemcsak a bendőnkben keverhető, hanem azon kívül is. Ha tél van, jönnek a sűrű testes, kiadós vörösök melyek kellemes duruzsoló melegséggel köszönnek be.

Ernő bent volt a spájzban, egészen mélyen – mondjuk, túlzás lenne azt a kutricát kamrának nevezni, inkább csak egy beugró, ahol kevésbé romlandó élelmiszereket tárol, és főleg borokat. Hihetetlen megnyugtató érzés volt, hogy több tucat palack fekszik ott a polcokon, és bármelyiket kibonthatja. Télen hideg, nyáron meleg volt ott, most éppen párás langymeleg terjengett, ahogy derékig behajolt a pihenő flaskák közé. Megdöbbenéssel állapította meg, hogy bizony a legutóbbi mulatság alaposan megcsappantotta a készletet. Sajnos egy-két szivacstermészetű barátja, ismerőse, kollégája is részt vett a borozáson, melyet a kis garzonban tartott. Egymás után pukkantak a kihúzott dugók, amikor egy félig alkoholista, de nagy becsben tartott vendége rászabadult a raktárra. Most csak egy két és fél decis barna üledékes mikroaszú, egy 12 éves görög vörösbor, és egy bortréfa, egy rossz vicc feküdt a polcon, amit egy cimbora ajándékozott neki, már akkor is szabódva, hogy ő bizony nem ért hozzá… Ezeket azért mégse kellene csapra verni.

Áldatlan helyzet - morfondírozott a tarkóját vakargatva, úgy érezte magát, mint Micimackó, amikor rádöbbent, hogy kedvenc eledeléből, a sűrű, lustán folyó, édes ragacsból egy cseppet sem hagyott csupraiban. Borra pedig szükség van, sőt mindenkinek szüksége lenne. A savanyú antialkoholistáknak, a betegeknek, sőt még azoknak is, akik fintorogva fordulnak el, ha valaki a bor szót kiejti egy társaságban, ahol, ha még egyszer megpendítik a bor témát, úgy néznek az emberre, mint az ellenőr, aki hamis, többször lyukasztott jegyre lel.

Elkerekedik a szemük, megvetően biggyesztik ajkukat: – Hja, ittam én már bort barátocskám, de olyan savanyú volt, hogy majdnem kifordult belőlem a sajtburger meg a sült krumpli! Hogy bírod ezt az italt meginni, nekem még kólával sem ment? Bezzeg a sör! - példálóznak büszkén - Az igazi ital, abban nem csalódik az ember, az mindig egyformán keserű!

Ernő fixa ideája volt, hogy mindenki szereti a bort. Még az is, aki gyűlöli, és tűzzel-vassal irtaná még a szó kimondóit is. Igen, tudat alatt az összes ember borrajongó, csak nem tud róla. Rosszul lett szocializálva az, aki kitépné a szőlőtőkéket, és sóval szórná be a helyüket. A 0-3 éves korig terjedő időszakban kellett volna bordalokat duruzsolni az illető fülébe. Szőlőhegyen játszódó rajzfilmeket vetíteni neki, és egy Présinek becézett plüssfigurával ágyba küldeni fogmosás után, melyet egy pneumatikus szőlőprésről mintáztak. Sőt, az is valójában lelkes híve a bornak, aki még csak nem is hallott róla, és szava sincs rá. Neki el lehet magyarázni, hogy egy számára egzotikus gyümölcs erjesztett levéhez vonzódik titokban. Bort mindenkinek! Még az újszülötteknek világrajövetelkor, és a haldoklóknak is az utolsó lehelet előtt.

Ma már a tudomány olyan sok dologra képes, lehetséges például a részleges gondolatolvasás is. No persze, még nem tökéletes az eljárás, de megközelítőleg a főbb fejezeteket az agyból ki lehet számolni. Letapogathatják az agyakat, ezáltal meghatározzák a borízlést. Mivel a gondolathullámok terjedésének útját nem állhatja semmi, ezért nincs akadálya, hogy ezt megtegye egy gigantikus számítógép. Egyesek szerint lehetséges, hogy ezt már meg is tette, ráadásul a paranoiásabbja azt is állítja, hogy a gép nemcsak veszi a gondolatokat, hanem adja, küldheti is, ezzel elültetve titkos reakciókat bennünk. Esetleg gondolatokat is törölhetnek a tudtunk nélkül. Mire is gondoltam az imént? Elfelejtetted? Hmmm… Gyanús, felettébb gyanús!

Tehát mindenkinek, kicsinek-nagynak az egész bolygón meghatározzák a megfelelő, számára legtökéletesebb, leginkább gyönyörfakasztó boritalt. A következő feladat, hogy az üveggyárakat átállítsák a megfelelő poharak készítésére. Csecsemőknek apró gyűszűnyi pohárkát, vagy cseppentőt kristályból. Habzóborosoknak kecses poharakat, nagytestű vörösök kedvelőinek hozzáillő öblös kelyheket, vastag falú kupákat, lágy fehérboros poharakat és így tovább. A mennyiségek is pontosan ki lennének számolva, mindenkinek pont annyi, amennyi tökéletes megelégedettséggel tölti el. Következő lépés, hogy a világ pincészeteiből, bortrezorjaiból, bortékáiból, boráruházaiból el kell hozni a borokat. Egy 120 éves borritkaság a legjobb termőhelyről, vagy egy könnyű házi bor a kert végéből egyaránt fontossággal bírna.

Közvetítené az összes tévé és rádióadás, az interneten is online követni lehetne az eseményeket. Majd mindenki a szájához emeli a gondosan kitöltött nedűket, kinek karja nincs, vagy egyéb okból nem képes erre, annak természetesen segítenek a többiek. Három, kettő, egy, és kortyolás, most minden ajakban szétárad az érzés. Egészségedre Világ! Isten, Isten! Micsoda pillanat, áhítat mindenütt, igen, ekkor kitörne a világbéke… A boldog újév…

Ernő megállt az írásban, szomjas… Szép-szép, de vasárnap van. A legközelebbi bortéka zárva, a non-stop nyitva tartó közért boraiból meg nagyon bizonytalan a pénztárcát lappasztó vásárlás. Sietve húzta fel a félcipőjét, kapta magához a cekkert. Sebaj, tegyünk egy próbát, hátha!