Fazekas Sándor azt is hangsúlyozta, hogy az ágazatra épülő turizmus, vendéglátás és kereskedelem sokszorosára növeli a terület jelentőségét. Egyben felhívta a figyelmet arra: a számok mellett nem szabad elfelejteni mit jelent a szőlészet, borászat a táj vagy a foglalkoztatás szempontjából.

A 2014-2020-as uniós költségvetési ciklusban évente mintegy 2 milliárd forinttal, 8,5 milliárd forintra nő az ágazatnak jutó támogatás, amely ültetvénytelepítésre, gépberuházásra, valamint a piaci jelenlét erősítésére fordítható – tudatta a miniszter.

Fazekas Sándor kifejtette, a tömegtermelésben más országoknak sokkal nagyobb lehetőségei vannak, így a magyar borászat számára a minél magasabb minőség elérése jelenti a célt. Annak érdekében, hogy a magyar borászatban a minőségi korszakváltás megtörténjen, a minisztérium elindította a nemzeti borkiválóság programot, és megszületett a szervezeti változásokat lehetővé tevő új hegyközségi törvény.

Kiss Eliza, a tárca szőlő-borágazatért felelős miniszteri biztosa elmondta, az újjászervezett Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) 72 ezer termelő valódi érdekképviseleti szerveként működhet.

Tavaly százhúsz hegybírói helyet pályáztattak újra. Emellett a hatósági feladatot is ellátó szakemberek munkáltatója a HNT lett, így a hegybírók fizetésüket már nem az általuk ellenőrzött termelőktől kapják – közölte Kiss Eliza, hozzátéve, hogy 2014 egyik legkomolyabb feladata a hegybírók továbbképzése.

A tavaly elindult országkóstoló során elkészült a legszebb hazai fehér borokat összegyűjtő válogatás, idén a rozé- és a vörösborok következnek. Az így összeggyűjtött prémium minőségű termékek már a „magyar bor válogatott” tagjaként vesznek részt a világ legnagyobb borvásárain – mondta a szakember.