A globális klímaváltozás mezőgazdaságra gyakorolt kedvezőtlen hatásáról sokat hallottunk az elmúlt években. Azonban e folyamat egyik legfőbb tényezője, nevezetesen a légköri szén-dioxid koncentráció megemelkedése kifejezetten kedvező hatást gyakorolhat a szőlőhozamra. A szén-dioxid ugyanis a fotoszintézis egyik kiindulási anyaga, ha tehát ez az érték növekedik, akkor az bizonyos biológiai folyamatok felgyorsulását is eredményezheti.

A Camel Valley nagyjából húsz éve termel világszínvonalú borokat, s az idők során Nagy-Britannia első számú borászatává avanzsált. A Bodmin Cornwall közelében fellelhető birtok második generációs borásza, Sam Lindo, aki 2007-ben elnyerte hazája „Év Borásza” díját, azt mondta: „A jó évkezdésre általánosságban igaz, hogy megbízhatóan jó termést, tehát nagyszerű borokat produkál. De meg kell, hogy mondjam, az évnek ebben a korai szakában, én még soha nem találkoztam olyan rügyrobbanással, ami most megfigyelhető. Egészen elképesztő jelenség, tekintve, hogy nálunk Angliában – általában véve –  sokkal hűvösebb a klíma, mint a nagy bortermelő országokban.”

 

Hillary Waller, az Okehamptonban található Eastcott Vineyard borász-tulajdonosa hasonlóan nyilatkozott: „Ragyogó évnek nézünk elébe. Alig várom a szüretet.”

Ennél némiképp óvatosabb volt Julia Trustram-Éva English Wine Producers (az angol boripar marketingszövetsége) igazgatója:  „A brit bortermelés eddigi legjobb évét várjuk 2011-től, ám mivel a globális klímaváltozás a korábbi években már szinte mindenhol a világban megtréfálta a bortermelőket, így magunkat is óva kell intenünk a túlzott elbizakodottságtól, hiszen egy váratlan ősz eleji fagy könnyen tönkreteheti Nagy-Britannia szerte a termést.”

Az angolok derűlátása jobbára abban állhat, hogy a légköri felmelegedés kapcsán a világ szőlőtermesztése határának északabbra tolódása prognosztizálható. Ha figyelembe vesszük annak tényét, hogy globálisan a hőmérsékleti, a csapadékmennyiségi, illetve a csapadékeloszlási mutatók egyre szélsőségesebb értékkel bírnak, akkor egy pesszimistább forgatókönyv szerint, hosszú távon akár komoly mennyiségi és minőségi károk is bekövetkezhetnek a világ déli részeihez köthető szőlő- és bortermelésében.

E szerint lehetséges, hogy a legjobb pezsgők ezentúl nem Chamapgne-ból, hanem Dél-Angliából kerülnek ki, vagy például a jobb Rajnai Rizlingeket Svédország egy-egy új borvidéke adja majd. Jelenleg Dél-Franciaországban a legoptimálisabbak a körülmények a Syrah-ból készült bor előállításához, azonban meglehet, hogy e fajta új hazája Burgundia lesz – pár tíz év múlva –, mivel francia kutatók szerint az átlaghőmérséklet egy foknyi emelkedése a mediterrán klíma 200 kilométeres északabbra tolódását eredményezi.

Az Országos Meteorológiai Szolgálattól megtudtuk, a legutóbbi kutatási eredményeik szerint, a szőlőtermő területek határai a száz évvel korábbi vonalhoz képest 2050-re mintegy 160-300 kilométerrel tolódnak el a pólusok felé.

Várható az is, hogy módosul a szőlő érésének időtartama, ugyanis hosszabb fagymentes időszakokat jeleznek a modellek a század közepére. E hatásokon keresztül a hőmérsékletben és a csapadékban bekövetkező változások a borok jellegét is erősen módosíthatják. Mikulás József és Varga Mária, a kecskeméti Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet képviselői a szőlő károsítóival kapcsolatos kutatásaiból az is kiderül, hazánkban a szőlő károsítóinak nagy része az időjárástól függően elpusztul. A maradékkal kell a szőlőtermesztőknek, ezen belül a növényvédősöknek megbirkózniuk. Ehhez feltétlenül szükséges, hogy az időjárás „ütőerén” tartsuk a kezünket. Ma már erre nagyon sok műszer áll rendelkezésre. Ettől függetlenül a szőlő nem nélkülözheti az ültetvényt alaposan ismerő „gazdát”. Az utóbbi időben az időjárás-változás miatt több károsító, például a lisztharmat, a korai tőkeelhalás, a tripszek elszaporodott, így megnőtt az ellenük való védekezés jelentősége.

Láng István akadémikus a klímaváltozás, a szélsőséges időjárás mezőgazdasági hatásait elemezve rámutatott: az ezzel járó veszteségek a felére csökkenthetők megfelelő talajműveléssel, a mindenkori csapadékhozam megőrzésével és alkalmazkodóbb fajták kinemesítésével. „Fel kell készíteni a társadalom egészét, így az agráriumot is a század első felének várhatóan szárazabb, szélsőségesebb időjárásaira, támogatva az erre gyorsabban reagálni képes technológiai-technikai rendszer kidolgozását, működtetését is.”