Furmint 

Talán ma már magyarázni sem kell, hogy miért az első a szőlőfajták közül, amit részletesebben bemutatunk. A szőlőfajta adottságait tekintve világviszonylatban a legjobbak között van. Ezt ma már komoly tapasztalattal rendelkező szakemberek is mondják, de egyértelműnek látszik az is, hogy DNA-profilja alapján Tokajhoz köthető. Családfája érdekesen alakul: egyik szülője az a Gouais blanc, ami más komoly fajták szülőjeként is feltűnik, így rokoni kapcsolatban áll a chardonnay-val, gamay noirral, elblinggel és a rieslinggel is.

 

Viszont természetes utódjának tekinthetjük a plantscher fajtát, amelyet Svájchoz köt DNA-analízise, és amúgy a furminttal alkotják a hárslevelű szülői párját. Természetesen, mint minden más területen, itt is számos egyéb teória létezik, de a mai kutatási módszerek talán az itt írtakat valószínűsítik leginkább.

 

 

 

Az igazán nagyra becsült ültetvények (ahol itt-ott háború előtti telepítéseket lehet még találni) kis, tömött fürtű szőlőt adnak. Ezeknek a régi klónoknak a külön kezelt borai sokkal koncentráltabbak és ízgazdagabbak, mint az 1945 után telepített szőlőkről kapott bor.

Bár meg kell jegyezzük, mostanában elég nagy érdeklődés övez néhány újabb klónszelekció útján telepített nagyobb, lazább szerkezetű fürtöt adó fajtaváltozatot is – bizonyos talajadottságok mellett lehet, hogy nagy minőséget ad. A furmint nem tartozik a könnyen termeszthető fajták közé, ezért sem értek el vele annak idején nagy sikereket a nagyüzemi termesztésben.

 

Erős növekedése, savainak összetétele ad némi fejtörést a gazdáknak Tokajban és a Somlón is. Amikor savszerkezete már tökéletes érettség jeleit türközi, sajnos nehéz úgy irányítani a szüretet, hogy az oxidáció minimális jele ne jelenjen meg a fürtökön. Ez a borotva élen táncolás magas művészete. Viszont ha jó talajon, jó évjáratban, gondos szőlészeti munka mellett foglalkoznak vele, kétséget kizáróan a Kárpát-medence emblematikus borát adja.

 

 

Röviden mindent tud, amit egy nagyon nagy fajtától elvárunk. A fajta bora általában magas savtartalmú, de pontosan ez adja utánozhatatlan karakterét és azt a fineszt, amit a legszebb száraz furmintokban már megismertünk. Jó cukorgyűjtő képessége miatt a szárazon iskolázott furmint is magasabb alkoholtartalmú. Illata határozott, és kisebb koncentrációnál is fajtajelleges.

 

 

 

Nagyságát valójában ízbeli tisztasága adja, eleganciája csak Rajna menti száraz rizlingekhez hasonlítható. A vulkáni talajtól származó mineralitás mellett a bor lényegét adó szép savak inkább azokat érintik meg, akik már a magasabb szintű borélményeket is képesek feldolgozni. Röviden egy jó furmint nem a kezdők bora. A komoly furmintoknak még több levegőztetésre van szükségük, mint egy-egy átlag, hordóban érlelt, nagytestű száraz bornak. Az édesen iskolázott furmint késői szüreteléssel önállóan, a hárslevelűvel vagy sárga muskotállyal együtt legtöbbször édes szamorodniként, aszúként érik Hegyalján.

 

A fajta cukorgyűjtő képessége igen nagy, a magas cukorkoncentrációjú aszúborokban vagy késői szüretelésű furmintokban ennek ellenére nem az édesség, hanem az egyensúly és a harmónia dominál. A remek savszerkezet és gazdag ásványosság adja ezeknek a boroknak a szépségét és nem utolsó sorban vélhetően érlelhetőségét is. Egyelőre kevés olyan száraz furmint van az országban, amelyik 10 év fölött is képes nagy minőséget mutatni. (Szepsy Szent Tamás 2006 az egyik legszebb eddigi palackozott furmint Tokajból.) Fiatalon a késői szüretből származó furmintok illatvilágát sokszor a botritisz határozza meg, aromatikájában citrusfélék, narancshéj, szerecsendió virág és az elmaradhatatlan körte, birs jegyeivel.

 

 

Az aszúboroknál a botritiszes jelleg mellett megjelenik a sajátos technológiából adódó, jóval komplexebb karakter is. Itt a körte és kajszibarack mellett méz, akácvirág, időnként gesztenye, őszibarack, ananász, friss dohánylevél, nedves avar jelentik a fő illat- és ízirányokat. Bizonyos tokaji termőhelyeken jellemzően megtaláljuk a kapros, máshol érezhetően narancsvirágos jegyeket. Ez nem hiba, hanem talaj adottság. A mikrooxidáció a borok érésével jelentős szín-, illat- és ízbeli árnyalatváltozást okoz. Mélyebb, barnás tónusok jelentkeznek illatban is (pl. dió, mogyoró, gesztenye, törökméz, még később csokoládé, dohány, kávé, cédrus és szantálfa). 

Tokajt és Somlót leszámítva nagyobb mennyiség egyelőre nem terem borvidékeinken a fajtából, de a Kárpát-medence több területén is próbálkoznak újratelepítésével. Eger, Mátra épp úgy keresi a furmint stílusát, mint Csopak, a Balaton-felvidék, Badacsony vagy éppen a határ túloldalán ténykedő Bott Frigyes Mužla hegyén.