A 2014-es labdarúgó világbajnokságon Németország állhatott a dobogó felső fokára. Óriási öröm ez a németeknek. 1990 után megismétlődött a Németország (akkori NSZK) - Argentin döntő, így másodjára szerezték meg a németek a Dél-amerikai rivális elől a világbajnoki serleget.

Németországban 16 bortermő vidéket különböztetnek meg, a szőlőművelés a rómaiakkal Kr. u. 200 körül vette kezdetét a Mosel vidékén. A német borról mindenkinek egy jó pohár könnyű, alacsony alkoholtartalmú, friss, ropogós savú fehérbor jut az eszébe. Ilyen nyári melegben kinek ne esne jól?

Érdemes arról pár szót ejteni, hogy nincsen könnyű dolga a németeknek a szőlőtermesztésben, hiszen a legészakibb bortermelő országok közé tartozik. Jellemzően nagyon meleg a nyár, ez segíti az érést, emellett elég sok csapadék van, ami nem mindig kedvező. Az ősz hosszú és száraz, így a szüret is eltolódik október-november hónapokra. A hosszú vénasszonyok nyara lehetővé teszi a késői szüretet, ez biztosítja a polifenolos érettséget és a maradékcukor-tartalmú borok készítését is. Ezt követően a tél hideg, ami a fagyveszély miatt nem előnyös. Ehhez a klímához nagyon kevés szőlőfajta tud alkalmazkodni, a geisenheini kutatóintézetnél egy program keretében vizsgálják a különböző klónokat, fajtákat, ami megfelelő a területekre.

Fő fajták a rajnai rizling, a Müller Thurgau, a silvaner, és a pinot noir. Az ország legjobb borai rajnai rizlingből készülnek a Mosel-Saar-Ruwer és Rheingau területeken. A rajnai rizling későn érik - október végén november elején - magas beltartartalmú borok készíthetőek belőle. Savgyűjtő,  amihez a klíma is hozzásegít, így a savai biztosítják az érlelhetőségét is a bornak. Fiatal korában a bora virágos jegyeket hordoz magában, majd a palackérlelés ideje alatt egy ún. petrolos jelleg alakul ki a bor illatában. Ez az egyik jellemzője és ismertetőjele is egyben a rajnainak, megosztó bor, de a fogyasztók körében nagy rajongói vannak.

 

A pinot noir, amit a németek csak spätburgunder-nek hívnak, a legelterjedtebb kékszőlő fajtájuk. Németországban gyümölcsös, testesebb bort ad, mint máshol. A hordós érlelést egyre jobban kedvelik a fajta esetében. A legjobbakat a Pfalz és Baden régiókban készítik.

A szőlőtermesztés módja, feldolgozása széles skálán mozog az országban. A legkiválóbb területeken kézzel művelik a szőlőt, magasan a domboldalakon, teraszos művelési rendszerben. De találkozunk a sík területeken három méteres sortávolságú ültetvényekkel is, ami biztosítja a gépi szüret feltételeit. Természetesen ez utóbbi szőlőből – csakúgy, mint máshol – egyszerű, jó ivású bor elkészítése a cél, amit versenyképes áron el lehet adni a piacokon.

Németországban egyébként a szövetkezeti pincészetek túlsúlyban vannak. Ezek azok a nagyobb feldolgozóval és erjesztési területtel ellátott szövetkezetek, ahová a kistermelők beviszik a szőlőiket és ott átveszik tőlük. Azonban a történet nem ilyen egyszerű, hiszen átvételkor a kilónkénti ár meghatározásánál nagyon fontos a gyümölcs cukortartalma, fajtája és minősége is. Egyfajta osztályozást csinálnak a beérkező szőlőkből, a szüreti dátumot pedig maga a szövetkezet adja meg előre a termelőnek. A gazda köteles abban az időpontban bevinni a szőlőt, amit a szövetkezet meghatározott, különben nem veszik át.

Egy, a 2012. évben elkészült felmérés szerint a 10. bortermelő ország volt a világban Németország. A németek egy főre jutó éves átlag borfogyasztása pedig 24,4 l (Forrás: OIV Publications 2012.).

Ami pedig a labdarúgást illeti, a június 5-ei FIFA világranglistán a németek a második helyen szerepeltek, de az új listára már csak csütörtökig kell várni, azon könnyen lehet, hogy az elsők lesznek majd.