Súlyos állításokat fogalmazott meg a magyar borok eredetvédelmi rendszerével kapcsolatban Balogh Zoltán (Somlói Apátsági Pince) a Borrajongón megjelent múlt heti vendégposztjában. A felvetett problémákkal kapcsolatban megkerestük többek között a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt. A NÉBIH válaszait itt ismertetjük.

 

Az emlegetett bejegyzésben Balogh azt írja, hogy a 2008-as, a borok földrajzi jelzésével és eredetvédelmével kapcsolatos uniós rendelet nyomán meghatározott földrajzi jelzés nélküli borok analitikájának kritériumai „hipergagyik”. „Az egész rendszer már itt beteg, mert elvileg pont a piramis alját képező alapboroknak kellene egy tisztes kritériumot állítani. Hát ez nem sikerült.” – olvasható a posztban.

 

A szerző arra is kitér, hogy az FN-re épülő OFJ kategória (oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott bor) szándéka a földrajzi eredet-megjelölés, de mégis megengednek 15%, más régióból származó bort keverni az OFJ borokhoz.

Ezzel kapcsolatban megkérdeztük a hivatalt, hogy felmerült-e a földrajzi jelzés nélküli borok szabályozásának szigorítása, annak érdekében, hogy a rendszerbe kerülő alapborok minősége megbízhatóbb legyen.

 

A Borászati és Alkoholos Italok Igazgatóság hivatalos válaszában leírta, hogy a jogszabályalkotások, jogszabálytervezetek vitájában a NÉBIH mindig az FN borok minőségének javítását célzó javaslatokat tesz és támogat. „Ezek az egyeztetések természetesen széles körűen, szakmai szervezetek bevonásával történnek. Az, hogy egy jogszabály milyen előírásokat tartalmaz komoly egyeztetések eredménye. A NÉBIH nem jogalkotó, de természetesen elkötelezett a termékek minőségének javítása mellett, annak érdekében, hogy az élelmiszerbiztonsági kockázatokat minimalizálja.”

 

 

Érdekes kérdés, hogy mi a szándéka a jogalkotónak azzal, hogy megengedett 15%, más régióból származó bort keverni az OFJ borokhoz. A NÉBIH tájékoztatása szerint ezt az előírást a Európai Unió fogalmazta meg (607/2009 Ek Rendelet 6. cikk 2. bekezdés). Tehát a jogalkotó az Európai Unió – mondta a hivatal. Hozzátették: Magyarországon egyes termékleírások, ahol erre figyelmet fordítottak, ennél szigorúbban fogalmaznak és csak a 100%-ban arról a vidékről származó termék esetében engedélyezik a névhasználatot. 

 

A NÉBIH Borászati és Alkoholos Italok Igazgatóság megítélése szerint az OEM vagy OFJ termékleírás megalkotásakor az adott hegyközség, vagy borvidéki tanács azért nem szigorított az EU-s előíráson, hogy az EU más tagállamaihoz, vagy más hazai borvidékhez képest a döntéssel ne kerüljön versenyhátrányba a borvidéken működő előállító.

 

Balogh az OEM, vagyis az oltalom alatt álló eredet-megjelöléssel ellátott borokkal kapcsolatban kitér olyan problémákra is, hogy „vannak senki által nem használt, soha nem is létezett, teljesen értelmetlen kategóriák, amiket valakinek sikerült belobbiznia a rendszerbe. Olyan kategóriák kaptak ilyen extra védelmet, mint a hírhedt Debrői Hárslevelű, a röhejes Izsáki Arany Sárfehér. Sőt a Somlón sikerült két, senki által soha nem használt és nem is hallott kategóriát, a Somlói Aranyat és az arcpirítóan abszurd Somlói Nászéjszakák Bora kategóriát betolni ide. Emberfia nem tudja, hogy miért.”

 

Tényleg jó kérdés, hogy miért. Mi is kíváncsiak voltunk, mennyire tartják indokoltnak ezeket az élelmiszerlánc-biztonsági hivatalnál, valóban különleges minőséget képviselnek-e ezek a borok.

 

 

A lapunkkal ismertetett álláspont szerint a termékleírások megalkotása során minden esetben rendelkezésre állt megfelelő idő, hogy kifogásokat tegyen bárki, aki nem ért egyet az adott termék oltalom alá kerülésével. A hivatal tudomása szerint ezen termékleírásokkal kapcsolatban a kifogásolási időszakban a felsorolt borokra vonatkozóan nem érkezett ilyen irányú kifogás. „Megítélésünk szerint ezen OEM-ek esetében is megfelelő szakértelemmel elkészíthetők olyan termékek, amelyek egyedi karakterrel rendelkeznek, ezáltal megkülönböztethetők az átlagos termékek közül. Megjegyezzük azonban, hogy a hatályos termékleírások már nem tartalmazzák pl. a Somlói Arany vagy Somlói Nászéjszakák Bora kifejezéseket. Az, úgy gondoljuk  szubjektív kérdés, hogy az adott termék az illetőnek ízlik vagy sem. A termékek megfelelőségi kritériumait az érvényes termékleírások tartalmazzák.” – írták.

 

Itt tartunk. Balogh szerint van egy FN-OFJ-OEM piramisunk, ami semmire sem jó, nem garantál semmilyen minőséget, és súlyosbítva van olyanokkal, mint a Debrői Hárslevelű. A hivatal szerint elsődlegesen a helyi szakemberek és másodsorban „természetesen a magyar borászat közös érdeke is, hogy egy adott védett terméket csak megfelelő szakértelemmel készítsenek”, magyarán csak az készítsen Debrői Hárslevelűt aki ért is hozzá. A termékleírások csak a keretet biztosíthatják.

 

Tegye fel a kezét, aki úgy érzi, van némi elbeszélés egymás mellett! Egy biztos, a témáról még sokat kell, és sokat fogunk hallani. A Borászportál.hu célja, hogy elősegítse a párbeszédet az ügyben. Felvettük a kapcsolatot Gál Péterrel, a Földművelésügyi Minisztérium eredetvédelemért felelős helyettes államtitkárával, aki a jövőben nagyobb terjedelemben foglalkozik majd a kérdéssel lapunkban.