A tokaji borsor mellé most sem volt egyszerű összeállítani a tökéletes menüt, de Barka Áron séf, Kovács Gábor, a Magyar Sommelier Club elnöke és Kovács Ákos, az ARAZ Étterem igazgatója megkísérelte, és bizony elismerés illeti a munkájukat. De nézzük, hogy mi került a tányérokra és a poharakba szeptember utolsó csütörtökének estéjén!

A hatalmas belmagasságú lobbyban már jégbe hűtve várta a vendégeket a Szent Tamás Pincészet 2011-es Kishegy nyerspezsgője, illetve Lenkey Géza 2012-es Fecsegő fantázianevet viselő bora. Az üdvözlőital mindkét pincészet részérő belépőbor volt, amelyekkel elég magasra tették a mércét. 

Miután mindannyian ráhangolódtunk az estére, és elfoglaltuk a helyünket az impozáns étteremben, egy rövid bemutatkozó következett a pincészetek részéről. Lenkey Géza jelenleg 8 dűlőn, 10,4 hektáron gazdálkodik. Édesapja halálát követően, 2001-ben vette át a birtok irányítását, azóta gyökeresen megváltozott az élete. „ Édesapám álmait szeretném valóra váltani” – mondja Lenkey Géza, akinek célja, hogy olyan bort készítsen, amely nyomot hagy maga után. 

A Szent Tamás Szőlőbirtokot Cseke Kornél, értékesítési vezető képviselte, mert a pincészet borászát és résztulajdonosát, ifjabb Szepsy Istvánt a szüret Mádon tartotta. De a 2009-ben megalakult borászat borai magukért beszéltek az este folyamán. 

 

Az első fogás hamar meg is érkezett az asztalokra, egy folyami rákos kuszkusz saláta, amelyhez mézes-mustáros rukkola leveleket társítottak a tányéron. A kuszkusz fűszerezése mérsékelt volt, de a pikáns rukkolasaláta izgalmassá tette az ételt. Lenkey Géza 2009-es Hét Hordó furmintja harmonizált jobban a fogással, de ehhez a bor érettsége is hozzájárult. A 2014-es Szent Tamás Mád furmintja még nagyon friss tétel, kicsit kuszák az ízek. De a 2011 óta készülő település szintű bornak a palackozást követően mindig kell egy kis idő, hogy jó kondícióba kerüljön. Várjuk türelmesen, érdemes kóstolgatni egy évvel régebbi évjáratot is.

 

A bevezetőben már beharangoztam, hogy halból nem volt hiány az este folyamán, amelynek én személy szerint kifejezetten örültem. Másodjára fogas került a tányérokra pezsgős veloutéban, lágy mustáros krusztával. A hal minősége kifogástalannak bizonyult, a mártás krémes állaga pazar volt, a kruszta valóban lágy volt, ahogy ígérték. A Szent Tamás az agyagos Nyulászó dűlő furmint, hárslevelű küvéje került az egyik pohárba, amelynek zöldalmás, barackmagos aromái, savszerkezete összhangban volt az étellel. Lenkey Géza a 2008-as Túlélő tétele önmagában is egy komplex, rétegzett tétel, amelyet nehéz szálaira szedni. Egy este is kevés lenne értelmezni, állandóan változik. Lenkey Gézának 2008 volt az első évjárata, amikor saját maga döntött mindenről a szőlőben. A lisztharmatnak „hála”, amely megharmadolta a termést abban az évben, kapta ez a bor a Túlélő nevet.

 

A fogast követően sült libamáj érkezett őszibarackos burgonyapürével és kandírozott dióval. Az őszibarack íze elvészett a burgonyában, de ennek ellenére sokak kedvenc étele volt a menüsorból. A kandírozott dió mind textúrában, mind ízvilágban izgalmassá tette a fogást. A 2007-es Lenkey Dűlőházasság aromái, szerkezete jobban harmonizált az étellel, amely az este egyik legjobb párját alkotta. A másik mádi borászattól a pincészet nevével megegyező dűlőről, a Szent Tamásról szüretelt 2012-es tételt kaptuk poharunkba. A terület különlegességéről sokat elárul, hogy már az 1700-as években is első osztályú dűlőnek minősítették. A bor illatában a birs, a zölddió és a mineralitás dominált. Egy tiszta, elegáns tétel.

 

A következő fogás némi meglepetést tartogatott. A Sole Veronica névből nem derült ki, hogy ez a nyelvhal elkészítési módjára utal, amelyet vajjal besűrített szőlődzsúzzal és szőlőbogyókkal tálaltak. Egyszerre volt édes és savanykás a fogás. A Szent Tamás 2013-as Percze dűlőről szüretelt furmint íze az egyik legsziklásabb mádi területre repített el minket a kóstolásakor. Lenkey Géza 2006-os Hárslevelűje illatában és ízében is egy komplex, strukturált, érett jegyekkel teli tétel. Az este folyamán az egyik legkomolyabb bor volt, amelyből az utolsó kortyokat a vacsora végéig tartogattam.

 

Az utolsó fő fogásban a kukoricán nevelkedett csirkét Julianna módra készítette el Barka Áron. A csirke sziporkázott a gombás, mazsolás, pikáns, paprikás, borsos szószban, amelyből a fehérbor sem hiányozhatott. Ifjabb Szepsy István 2011-es Szent Tamás furmintja került először a poharakba, amelynek egy évjáratát már kóstoltuk a libamájhoz. A bor illatában körtés-birses karakter érezhető, a kortyban a minerális ízek a meghatározóak. Az érlelés egyértelműen kedvez a bornak. Lenkey Géza 2005-ös December furmintjának története nem mindennapi. Abban az évben a viharos idő leverte a fürtöket, de a tőkék új termést hoztak, így december 13-án 22-es mustfokkal leszüretelték a szőlőt Lenkey Gézáék. Ezt követően 5 és fél évig hordóban, majd 2 évig palackban érlelte a tételt, amelyből mindösszesen 555 palack készült. A bor illatában érett, fehérhúsú gyümölcsök dominálnak, ízében hosszú, némi kesernyével a végén. Érdemes sokáig szellőztetni, zseniális bor.

 

Már „csak” a desszert volt hátra, a Charlotte Russe. Egy tokaji borvacsora nem telhet el édes borok nélkül, így a Szent Tamás borsora egy 2013-as Késői Szürettel zárult. A tétel illatában a florális jegyek, az akácméz, az érett sárga és őszibarack a meghatározó, míg ízében a sav-cukor arány a cukor felé billen. Lenkey Géza egy 1999-es 6 puttonyos aszúját szolgálták fel a desszerthez, amelyet még édesapja készített el. A bor illatában diós, pörkölt aromák, aszalt sárgabarack a jellemzőek, a korty egyensúlyos, hosszú. 

Barka Áron és csapat most is kitett magáért. Aki most lemaradt az ne csüggedjen, mert október végén is lesz Borduett vacsora. Érdemes figyelni az ARAZ Étterem kulináris naptárát, hogy legközelebb te is átéld ezeket a gasztronómiai élvezeteket.