A piaristák – a kegyesrendiek – évszázadok óta tanítanak, 1642 óta Magyarországon is számos iskolát alapítottak. Manapság is több ezer gyermeket, fiatalt oktatnak általános iskoláikban, gimnáziumaikban és szakiskolájukban. Jelentős szerepük volt azonban a magyarországi borkultúra fejlesztésében is, szőlészeteik mintagazdaságokká fejlődtek az évszázadok alatt.

A rend második magyarországi iskolája is úgy jött létre 1685-ban, hogy Szelepcsényi György esztergomi érsek szőlőket hagyott a kegyesrendiekre a Kiskárpátok alján, a Pozsony megyei Szentgyörgyön. Később is sok piarista rendház megélhetéséhez hozzájárultak a kisebb-nagyobb szőlők és pincék. Több nagyobb birtok is volt a rend tulajdonában, melyekből hazai és nemzetközi versenyeken díjnyertes borok kerültek piacra. Ilyenek voltak a Balaton-felvidéken Dörgicsén, valamint Tokaj közelében Mádon és Sátoraljaújhelyen.

 

A második világháború után a kommunista diktatúra által elvett birtokok szőlőterméséből származó bor hiánya társadalmi, kulturális és gasztronómiai értékek elvesztését is jelentette.

A rendszerváltást követően 2008-ban indult el a munka, hogy a rend újjáélessze a régi hagyományokat. Egy évvel később, az első alkalommal kiírt borválogatásra, nem lévén saját szőlőterülete a rendnek, olyan borászatokat hívtak meg, amelyek a balatoni és a tokaji régiókban, hagyományos piarista szőlőtermő földek közelében fekszenek. A szakértőkből és a rend képviselőiből álló zsűrinek az volt a feladata, hogy a beérkezett pályázatok közül kiválassza azt a bort, mely az év Piarista bora címre érdemes és méltó. Ettől kezdve a kitűnő minőségű győztes borok Piarista borként kerültek palackozásra, címkézésre és forgalomba. 2010-től már országos volt a nemes vetélkedés. A minden évben megrendezendő borválogatás egyik célja, hogy a feltörekvő, komoly szakmai munkát végző magyar gazdák borait megismertesse a borkedvelő közönséggel. A másik cél pedig, hogy a rend borászati hagyományainak társadalmi, kulturális és gasztronómiai értékei újjászülessenek, és közösségek épüljenek belőlük, nemcsak a piarista családon belül, hanem minden borszerető ember között.

Idén is kitűnő minőségű borok érkeztek a válogatásra. A régi piarista szőlőtermő vidékekről és az ország legkülönbözőbb borvidékeiről származó fehérborok mindegyike tehát méltón képviselte a rend hírnevéhez illő hagyományt és minőséget.

A szakértőkből és a piarista rend képviselőiből álló öttagú szakértői zsűri tagjai Nagy Attila SP, a kecskeméti gimnázium igazgatója, dr. Freund Tamás agykutató, dr. Rohály Gábor, a zsűri elnöke, Niszkács Miklós, a Magyar Bor Akadémia alelnöke, és dr. Oberfrank Ferenc, a Piarista Diákszövetség elnöke voltak.

A május végén megrendezett zsűrizésen 100 pontos rendszerben íz, zamat, szín és illat alapján pontozták és rangsorolták a borokat. A kóstolás vakon történt, a zsűri tagjai csak a döntésük után ismerhették meg a borokat készítő borászatok neveit. A szakmai zsűri által kiválasztott bor az év Piarista boraként kerül forgalomba, a termelő nevének és címének feltűntetésével.

Birtokbor 2011, Bezerics Borház

Somlói Furmint 2011, Kreinbacher Birtok

„Röghöz kötött család vagyunk. Különösen kötődünk szőlőinkhez, mert „itt fenn Zalában” nekünk ez természetes” – vallják Bezericsék.

Birtokaik Pogányváron (Orosztony) és Cserszegtomajon helyezkednek el. Szigorú terméskorlátozással, a hagyomány tisztelete, és a korszerű borászati eljárások ötvözésével készülnek karakteres, testes boraik.

Pogányváron (Orosztony) a 350 méteres tengerszint feletti magasság, a déli és dél-nyugati fekvés, a 15%-os lejtés különleges mikroklímát eredményez. A változatos, sok löszt, agyagot és vulkáni hamut tartalmazó pannon bel-tavi üledéken kialakult talaj is hozzájárul a kitűnő termőhely természeti adottságaihoz.

A családi pince Birtokbora pátria (olaszrizling és piros tramini), furmint és hárslevelű házassága. Az október eleji szüret után tartályban erjesztették, majd két hónapos finomseprős, fahordós érlelést követően nyerte el zamatos körtés gyümölcsösségét, hársvirágos, gazdag fűszerességét, némi édes érzettel. Aranysárga színű, elegáns illattal. Lecsengése hosszú, élvezetes és emlékezetes.

Fogyasztása 13 fokon javasolt.

Alkoholtartalom: 13 %vol

Savtartalom: 6,5 g/l

Maradék cukor: 6,8 g/l

A Kreinbacher Birtok a legmagasabb minőségű borokon keresztül igyekszik megmutatni Somló kivételes képességét.

A Birtokot 2002-ben alapította a névadó-tulajdonos, Kreinbacher József. Ekkor kezdték meg a szőlőterületek vásárlását, kizárólag a hegy DK-i, D-i és DNy-i oldalán, a hegy derekától felfelé eső, meredek, de kiváló fekvésekben. Az ültetvények újratelepítése 2003 őszen kezdődött, párhuzamosan a termő szőlők átalakításával. A Birtok szőlészeti és borászati központja 2005 augusztusában készült el a Szent Ilona kápolna közvetlen szomszédságában.

Szőlőterületeik kizárólag a Nagy-Somlói borvidék somlói körzetében találhatóak. Kiemelten fontos a magas minőségű borok születése szempontjából a makro- és mikroklíma, melynek köszönhetően a nyugatról és északról érkező hűvösebb légtömegek hatását a kiváló fekvések lejtőszögei képesek ellensúlyozni. A borvidék születése utóvulkanikus tevékenységnek köszönhető, földtörténeti szempontból fiatal, kb. 4-5 millió éves képződmény, úgynevezett „tanúhegy”. Jellemző talaja bazalttörmelékes löszvályog, bazalt anyagú lejtőtörmelék és helyenként tufa-málladék.

A legtöbb magyarországi borvidékhez hasonlóan a Somlón is az olaszrizling a legnagyobb területen termesztett szőlőfajta. Ezen felül furmint, hárslevelű, juhfark, chardonnay, tramini és rizlingszilváni található még jelentősebb mennyiségben.

A birtok legnagyobb részét kitevő, őshonos furmintot tehát a vulkanikus kőzetben gazdag teraszokról szüretelték. A kíméletes feldolgozást, majd a tartályos és hordós érlelést követően fiatalon került palackba. A bor gyümölcsös, virágos ízét, illatát szépen kiegészíti a Somlóra oly jellemző ásványosság.

Fogyasztása 13 fokon javasolt.

Alkoholtartalom: 13 %vol