A kapitalista piacgazdaságban a fogyasztó azt kapja midenhol az arcába, hogy „Vegyél, vegyél, vegyél!” Az utcára kilépve, a benzinkúton, a buszon, de csak ha rákeres valamire a neten, arról meg nem is beszélve, ha bekapcsolja a tévét. Mindenütt manipulálni, ösztönözni próbálják a reklámok az embert a vásárlásra.
 
A borágazat szereplői is felfedezték már ezt a trendet, és kisebb-nagyobb sikerekkel megpróbálnak lépést tartani a vásárlók figyelméért vívott harcban. Van azonban egy jelenség, amely más piaci ágazatokban nincs jelen, vagy legalábbis nem jellemző ennyire meghatározóan. Ráadásul ezt a jelenséget a fogyasztói igények támasztják az ágazat felé, ugyanis a fogyasztók mindig kíváncsiak a borászra.

 

 

Ez az igény annyira erős immár több, mint két évtizede, hogy a kedvelt borászokból valóságos sztárokat faragtak, ha akarták azt, ha nem. Ez a jelenség gyakorlatilag választási lehetőséged ad a borászatnak. Személyes márkát építsen, és arra alapozza a marketingjét, vagy cégként húzzon fel egy brandet? Melyik a jobb választás?
 
Többek között ez a kérdés is felmerült a Bormarketing1x1 által szervezett, kimondottan borászoknak szóló, marketing és értékesítési előadásokat és workshopokat tartalmazó roadshow második, szekszárdi állomásán.

 

 
Mindkét választás lehet jó, ha mindig következetesek és kitartóak vagyunk, ugyanakkor érdemes tudni, hogy mindkét brandépítési klisé mellett és ellen is szólnak érvek. Csak ezek alapos mérlegelése után lehet objektív döntést hozni. A személyes márka építése lényegesen olcsóbb, és gyorsabb út a kívánt siker felé, de vigyázat, ez az út nagyon fáradságos. Ehhez ugyanis mindenhol adnia kell az arcát a borásznak az értékesítéshez. Egyszerre kell tíz helyen lennie, mert mindenhol rá lesznek kíváncsiak.

 

Számos olyan borászt ismerek, aki ezt az utat választotta, és nem kell nagyon gondolkoznia, hogy mivel fogja majd tölteni a szabad hétvégéit. Ezzel szemben a termék brandjét erősítve nyugodtan lehet delegálni a különböző megjelenéseket, kitelepüléseket a kollégáknak, mert nem arcot, hanem terméket fognak a fogyasztók keresni, viszont az ilyen módon épített brand nehezebben, lassabban erősödik, mert személyes kötődés híján az emblémát és a címkedizájnt kell a retinákba égetni. Éppen ezért ez a fajta építkezés idő- és költségigényesebb az első lehetőséghez képest.
 
Biztos választás nincs, csupán döntés, és a döntés következményeinek viselése. Mindkét esetben elmondható, hogy a kitartás és a következetesség meghatározó; egy jól felépített brandet később a másik nyomtávra helyezni már elég körülményesen menne csak. A döntésben segíthet a költségvetési keret. Egy kis pincének nem érdemes a drágább, termékfókuszú brandépítést választania, mert nem tudják majd a már hatékony szintre fejleszteni megfelelő büdzsé nélkül. Számukra viszont jó fegyver az összefogás, és hasonló kis- és közepes pincékkel összeállva létrehozni egy szabad szemmel is jól látható brandet, mint például a BalatonBor.

 

 

Így tudják a magyar bort a boltok polcain kapható más italok között a méltó helyére emelni.

További hasznos tippekért keresse a Bormarketing1x1 blogot!