November harmadik csütörtöke a francia borok kedvelőinek fontos dátum. Ekkor jelenik meg a francia újbor a Beaujolais (ejtsd: bozsolé), vagy hivatalos nevén a Beaujolais Nouveau (ejtsd: bozsolé nuvó). Évente körülbelül 50 millió liter Beaujolais-t adnak el. Hihetetlen az a rituálé, ahogy idén november 20-án éjfél után megkezdik a szállítást, és a hétvége a világ jónéhány országában már a francia újbor mámorában telik.

A Beaujolais, az azonos nevű francia történelmi borvidékről származó borfajta. Jellemzői: tombolnak benne a primer, gyümölcsös aromák, friss, egyszerű, könnyen iható (értsd: jól csúszik). Forgalmazását törvény szabályozza. (A cikk a hirdetés után folytatódik!)

 

Beaujolais gamay szőlőből készül, mely ennek a régiónak a specialitása. Fajtától függően néhány hétig vagy hónapig áll el. Mivel csupán 4-21 napig érlelik, kevés benne a tannin, a savak, a fenol. Sokan könnyedségéért, gyümölcsösségéért kedvelik. Mások jellegtelen bornak tartják, a borkritikus Karen MacNeil szerint olyan Beaujolais Nouveau-t inni, mint sületlen süteménytésztát enni.

Beaujolais Burgundia és a Rhone völgye között található, mérete körülbelül akkora, mint a szekszárdi borvidéké. E régióban érik a Gamay Noir á Jus Blanc vagy egyszerűen gamay (ejtsd: gámé) szőlő. A gamay szőlőt a 14.században nemesítették, egyszerű művelésű, korai termésű fajta. Fontos szabály, hogy a szőlőt itt csak kézzel szabad szüretelni, és az újbor -, a speciális érlelési technikáknak köszönhetően - 6-8 héttel a szüret után már elkészül. A korai érésű gamay szőlőt az 1700-as évektől kezdték sajátos erjesztéssel érlelni, melynek során a fürtöket egymáson hagyták préselődni. A régió teljes éves termésének mintegy feléből lesz Beaujolais Nouveau.

Beaujolais borok készítésének egyedi technológiája a széndioxidos-maceráció. A szőlőfürtöket egészben 40-300 hektoliteres (1,056-től 7,920 gallonos) cement, vagy rozsdamentes acélkádakba teszik. A fürtök súlyától a gyümölcs alsó harmada összezúzódik, must képződik, ami természetes erjedésnek indul. Az erjedés során szén-dioxid fejlődik, és a hatalmas kádban lévő további, még ép szőlőfürtök szénsavköpeny alá kerülnek. Ebben az oxigéntől elzárt környezetben a szőlőszemekben lévő enzimek hatására bogyón belül megindul az erjedés. Az erjesztési idő a Beaujolais nouveau esetében mindössze négy nap. Ezután kíméletes, szakaszos préselés következik, ebben a fázisban az erjesztőkádakban befejződik az alkoholos erjedés és önmagától végbemegy az almasavbomlás. Gyors derítés, majd hideg kezelés zárja a folymatot; kezdődhet a palackozás. Az eredmény könnyed, friss, gyümölcsös, alacsony tannintartlmú, de nagyon rövid élettartamú reduktív bor.

Régen is ezzel ünnepelték a szüret végét, de igazi nagybetűs eseménnyé az 1970-es évek végétől vált a Beaujolais Nouveau. Óriási marketingfogás, és a borászatok cashflowjának sem jön rosszul a szüret utáni gyors bevétel.

A Beaujolais régió sikerei után már más régiók is beindították az újbor marketinget: a spanyolok és az olaszok is egyre jobban kihasználják az ebben rejlő lehetőségeket.

Érdekes, hogy a legtöbb Beaujolait a japánok isszák, náluk szinte minden nagyvárosban rendeznek fesztivált a francia újbor tiszteletére. A sorban második helyen a németek, harmadikként az amerikaiak állnak.

A bort hidegen 11 és 16 fok közötti hőmérsékleten fogyasztjuk. Könnyű ételekkel harmonizál, csirkével, sajttal. Természetesen saucisson-t (ejtsd: szossziszon) is lehet enni hozzá, mely a franciák kívül penészes fehér kolbásza. Ennek alfaja a rosette (ejtsd: rozett), mely vastagbélbe töltött saucisson, erőteljesebb ízzel. A francia bisztrók ételkínálatukat ilyenkor a Beaujolais-hoz igazítják és mindenhol azt hirdetik a krétás feliratok: “Le Beaujolais nouveau est arrivé!”