A jelenlegi metódusok többnyire ugyanazok. M db bíró és N db bor. A bírák végigkóstolják a borokat, majd értékelik őket egy skálán (pl. 0-20) vagy rangsorolják őket (1,2,3...). Egyes bírák túl nagylelkűek, mások pedig túlságosan keménykezűek. Így ezek a személyes tulajdonságok nagyon nagy súlyt képviselnek az értékelés folyamatában, ami esetenként erősen torzíthatja a végeredményt.

A voxeu.org oldalán leírt új javaslat a játékelméletből ismert Shapley-értéket használja fel a győztes meghatározására. A bíráknak könnyítés lehet, hogy ebben az esetben nem kell mindegyik bort külön-külön értékelniük, hanem csak egy csoportot határoznak meg, amiben a számukra győzelemre esélyes borok kapnak helyet - és erre adnak egy szavazatot.

 

Minden bírónak egy szavazata van és N db bor van. A bírák tehát szavazatukkal egy általuk szabadon kialakított csoportra szavaznak az N borból. A csoportba osztással elkülöníti a győzelemre esélyes és a nem esélyes borokat. (A csoport elméletileg állhat az összes N darabból vagy akár 1 darabból is, attól függően mennyire magabiztos és határozott ízlésű a bíráló.) Ha például 5 darabból áll a csoport, akkor a pontok egyenlően oszlanak el a csoportban levő borok között, és ez a pont lesz a Shapley-értéke. Ha tehát 5 bor van a csoportban, akkor mindegyik 1 pontot kap. A bírák a döntési folyamatot egyidejűleg végzik, így elkerülik az esetleges elfogultságot. A végső pontszám az összes bíró által adott Shapley-érték összegeként jön ki. Az első helyet a legnagyobb pontszámmal rendelkező bor nyeri meg.

Az új módszer átláthatóbbá és megbízhatóbbá teheti az értékelés folyamatát és emellett megkönnyítheti a bírák dolgát - állítják a kutatók. Érvelésük szerint így nem kell mindegyik bort egyesével értékelniük, hanem elég csak azt a csoportot kiválasztani, amelyik érdemesnek tartják az arany érem megszerzésére. Ha több bor egymás közötti sorrendjében nem tudnak dönteni, akkor ezt felvállalhatják, és a csoport kialakításával a valódi bírói preferenciákhoz közelebb álló eredmény születhet.