A  fehér, száraz borok jellegzetes ízét adó savak ugyanis kétélű fegyverek: egyfelől segítenek megőrizni szájunk enyhén savas pH értékét, ezáltal javítva szájunk egészségét, másfelől ugyanezek a savak enyhén maró hatást is kifejtenek szánkban.

Normális esetben az étkezés alkalmával szájunkba kerülő élelmiszerek azonnal bomlani kezdenek fogaink és nyelvünk felszínén, melynek hatására szájunk pH értéke, és így baktériumok elleni természetes védekező reakciónk csökken. A megfelelő pillanatban érkező idegen, de nem erős sav - például a fehérborban található csersav - visszabillentheti ezt a kényes egyensúlyt, megerősítve a szájunk természetes védelemi rendszerét, illetve elpusztítva a fogainkon található káros baktériumok egy részét.

Csakhogy abban az esetben, ha nagy mennyiségben érintkeznek a fogainkkal a fehérborban található savak, azok jobb híján a fog felszínét kezdi el feloldani, meggyengítve azt. Természetesen ne valami rendkívül heves kémiai folyamatot képzeljünk el, hanem egy rendkívül gyors és enyhe reakciót. A maró hatás csak addig érvényesül, amíg nyálunk nem közömbösíti azt, már ha teheti.
Láthatjuk, hogy a nyál az egyik kulcsfontosságú eleme az egyenletnek, ezért a gyakorlott ínyenc nagyon jól tudja, hogyan nyeljen, rágjon, ízleljen, hogy megfelelő bor, étel, nyál egyensúlyt tartson fenn. Ez nem olyan ördöngös dolog, mint amilyennek első olvasásra hangzik, mindössze arról van szó, hogy tartsunk mértéket minden egyes élelmiszer fogyasztásakor. Ha lassan, minden apró falatot megrágva falatozunk, majd egy rövid szünet után mindezt fehérborral öblítjük, kisebb a valószínsége annak, hogy kártékony módon érvényesül a borban található savak maró hatása.

Különösen kell vigyáznunk az étkezés után fogmosással, fogtisztítással. Akármilyen kevés fehérbort is fogyasztottunk, várjunk húsz percet a fogmosással, hogy legyen ideje a fogzománcnak megtisztulni, megerősödni. A savak ennyi idő alatt felszívódnak, és nem jelentenek veszélyt fogaink számára.
A borban található savak által meggyengített fogzománcot könnyen felsértheti a fogkefe sörtéje, helyrehozhatatlan sérüléseket idézve elő fogaink felszínén. Ha várunk egy kicsit a fogmosással, ezt elkerülhetjük

Az, hogy a fehérbor marja fogainkat, nem jelenti azt, hogy feltétlenül kerülnünk kéne. Kisebb nagyobb mértékben minden étel veszélyt jelent fogainkra, de testünk természetes védelmi rendszere és kialakult étkezési, fogápolási szokásaink megakadályozza, hogy nagyobb baj legyen.
Most, hogy kiderült, a fehérbor képes meggyengíteni fogaink felszínét, nem kell rögtön abbahagynunk fogyasztását, Inkább ismerjük meg az adott ételek, italok fogászati jellegű veszélyeit, minthogy kerüljük őket.

Például a vörösbor alacsonyabb savtartalma, másfelől a fogakat beszínező "jó híre" okán teljesen más fogyasztási szokásokat igényel, mint a fehér nedűk. Azoknak, akik aggódtak fogaik színe miatt, valószínűleg számtalanszor végigsorolta fogorvosuk, mely éltelek, italok kerülendőek, ha azt akarjuk, fehérek is maradjanak fogaink. E lista egyik kitüntetett szereplője a vörösbor, természetes színezéke ugyanis hamar megfesti fogainkat. A fehérbor nem hagy színes nyomokat ugyan, de gyengíti, marja a fogzománcot, éppen ezért ez idáig inkább e nedű fogyasztását ajánlották a szakemberek.
Most, hogy kiderült, a fehérbor mégsem tökéletes megoldás a természetes fogápolásra, nem kell áttérnünk a tömény italokra, vagy a vörösbor kizárólagos fogyasztására, hanem inkább alaposan figyeljünk oda arra, mit, hogyan és mikor fogyasztunk, illetve hogyan kezeljük fogainkat az étkek fogyasztása után.