„Az alapkérdés itt az áfa kikerülése. Ez, ami a tiltakozóknak leginkább fáj” – jelentette ki Font Sándor, fideszes országgyűlési képviselő a Kis-Kunság Online-nak adott interjújában. A zárjegy újbóli bevezetéséről szóló – sem a kormány, sem a szakmai szervezetek által nem támogatott – javaslatát visszavonó Font elmondta, hogy minden adatot átadott az áfa visszaeséséről és az európai tapasztalatokról a pénzügyért felelős államtitkárnak, aki úgy véli, hogy nem lehet ezeket figyelmen kívül hagyni.
A nemzetközi tapasztalatok is alátámasztják, hogy a zárjegy alkalmazása nem hoz automatikusan adminisztrációs többletet. Ausztriában például az emlékezetes borhamisítási botrány után azonnal bevezették, emellett az egyik legszigorúbb bortörvényt alkották meg – hangsúlyozta Font, a parlament mezőgazdasági bizottságának elnöke. Ma minden elemző e két okra vezeti vissza, hogy Ausztria minden paraméterben megelőzte Magyarországot: több nevesített minősítést nyertek osztrák borászok nemzetközi borversenyeken, és majdnem háromszoros az exportból származó bevétele annak az Ausztriának, akinek alig van termőterülete hozzánk képest. Egyébként ahol zárjegy van és szigorú bortörvény, ott egyszerű az adminisztráció, mert a zárjegy önmagában védi a rendszert.
A borászok elmondása szerint a kereskedők a termékek mintegy 40 százalékát számla nélkül vásárolják meg. Ezt alátámasztani látszik a hatóság kimutatása is, amely szerint a 2002-es évet alapul véve – amikor a zárjegy még kötelező volt – 2009-re 65 százalékra csökkent a számlázott borforgalom. Egyértelmű tehát, hogy a számlázatlan bor forgalma a zárjegy visszavonása óta évente növekedett – jelentette ki.
Font szerint
„a térségben van 30-40 borászat, aki azt gondolja, hogy nem az ő érdeküket tartottam ezzel a kezdeményezéssel szem előtt. Van azonban 3-4 ezer termelő, akik pontosan értik, hogy az ő érdekükben fontos a számlázott forgalmazás helyreállítása”. Úgy véli, csak így lehet elérni, hogy minimum az idei árszinten tartsa magát a szőlő. A korábbi 93 ezer hektárról már így is 60 ezer hektárra esett vissza a termőterület. Az idei, minőségben kiemelkedő, mennyiségben a fagy miatt kissé visszafogott évben 2,5-2,8 millió hektoliter bor kerül betárolásra, miközben 3,3-3,5 millió hektoliterre lenne szükség ahhoz, hogy teljesíteni tudjuk a magyar borfogyasztási igényt és 6-7 százezer hektoliter exportot. Nem nézhetjük tétlenül, hogy azok miatt, akik a zavaros ügyletekben változatlanságot akarnak, tovább csökkenjen Magyarország termésfelülete, borimportra szoruljunk, és olyan ősi mezőgazdasági kultúrát adjunk fel, ami helyett semmit nem tudunk ajánlani az itt élő embereknek - fogalmazott a képviselő.
Szerkesztette: Németh Richard