A hegybírónál történő bejelentkezés alapvető a további ügyintézés szempontjából, mivel a többi hatóság ezen kötelezettség teljesítését vizsgálja a borászati üzemengedély, illetve az egyszerűsített adóraktári engedély kiadásakor. Ha a hegyközségeknél teljesítendő kötelezettségeinknek eleget tettük, illetve megszereztük a borászati üzemengedélyünket is, akkor fordulhatunk a vámhatósághoz, hogy az egyszerűsített adóraktári engedélyünket is megszerezzük. A korábbi cikkeinkben már többször is említettük, hogy a borászati termékek a közösségi jogból adódóan jövedéki termékeknek minősülnek, így a jövedéki szabályokat is alkalmazni kell.

 

 

A gazdasági akta szám, a NÉBIH partnerazonosító szám megléte után egy újabb azonosító számot is a gyűjteményünkbe kell tennünk. A VPID szám a vámhatóság hatáskörébe tartozó ügyek intézéséhez kell. Az állami adóhatóság és a vámhatóság részére történő adatbejelentésre is alkalmas egységesített nyomtatványokon lehetőség van a vámazonosító szám kérésére. Vámazonosító száma a magánszemélyeknek, az egyéni vállalkozóknak és a gazdálkodó szervezeteknek lehet. A Nemzeti Adó és Vámhivatal mellett az adóigazgatóságok is adhatnak ki VPID-számot. A VPID-számot fel kell tüntetnie a vámhatóság hatáskörébe tartozó eljárással összefüggő minden iraton. A nyomtatvány letölthető a NAV honlapjáról.

 

A VPID szám létrehozását követően van lehetőség a jövedéki tevékenység engedélyezése iránti kérelem benyújtására. A kérelem nem csak a borászati tevékenység végzéséhez szükséges engedély kérelmezésére szolgál. A nyomtatványt az útmutató segítségével tudjuk kitölteni. A jövedéki tevékenység engedély iránti kérelem nyomtatványok a felsorolt vám- és pénzügyőri igazgatóságokban térítés ellenében beszerezhetők, illetve letölthetők és kinyomtathatók a vámhatóság internetes honlapjáról. A nyomtatvány a kérelem benyújtásához és a későbbiekben az engedély módosítása iránti kérelem benyújtására, valamint az engedélykérelemben megadott, illetve az engedélyben rögzített adatok változásának bejelentésére egyaránt szolgál.

A kérelemhez csatolni kell a társasági szerződést, vagy vállalkozói, őstermelői igazolvány másolatát. Eredetiben kell csatolni a hegyközségi tagságot igazoló gazdasági aktaszámról kiadott okirat. A borászati üzemengedély kérelemhez hasonlóan itt is csatolni kell az egyszerűsített adóraktárként működtetni kívánt helyiség használati jogcímének megállapítására alkalmas okirat. Ezen túl szükséges a meghatározott borászati termékek szállításához kötelezően alkalmazandó borkísérő okmány aláírására jogosult személy közjegyző által hitelesített aláírás mintáját, ha a kérelmező őstermelő, vagy egyéni vállalkozó és nem azonos a kérelmezővel. Ha a kérelmet személyesen nyújtják be, abban az esetben a vámszerv képviselője előtti aláírás pótolja a hiteles aláírásra vonatkozó dokumentumot.

 

Szükséges a kérelemhez az egyszerűsített adóraktár helyszínrajza, amelyen pontosan fel kell tüntetni a tárolóedények helyét, azonosításra alkalmas jelét, darabszámát. Ezen kívül csatolni kell a kérelemhez a borászati termékek előállítását dokumentáló, kötelezően vezetendő pincekönyvet, vagy az arra vonatkozó számítógépes nyilvántartás-vezetés leírását. Amennyiben a pincében termelői borkimérési tevékenységet is folytatni kívánnak, abban az esetben szükséges a jegyzőhöz történt bejelentés másolatának csatolása is.

A kitöltött kérelmet személyesen, vagy postai úton lehet benyújtani a gazdálkodó esetében a székhely, a magánszemély esetében a lakóhely szerint illetékes megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatósághoz. Az eljárás illetékköteles, az illeték mértéke 3000 forint.

 

 

Az egyszerűsített adóraktár kategóriáját a jövedéki törvényben kifejezetten a borászati vállalkozások számára hozták létre. Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk előtt a bor 1999-óta a jövedéki szabályozás körébe tartozott. Néhány évig a bor után jövedéki adót is kellett fizetni, és a csomagoláson feltűntetett zárjeggyel kellett igazolni ennek meglétét. Ma a bor jövedéki adómértéke nulla. Fontos azt is megjegyezni, hogy az egyszerűbb adminisztráció érdekében a pincekönyv nem csak a borászati termékek előállítását dokumentáló szakmai nyilvántartás, hanem jövedéki nyilvántartás is egyben.

A kisebb borászati vállalkozások eredményes működésének elősegítése érdekében az utóbbi években számos jövedéki kedvezmény kapcsolódott az egyszerűsített adóraktárhoz, illetve az engedélyhez nem kötött borelőállításhoz. Az egyik ilyen kedvezmény, hogy a saját művelésben álló szőlőterületen termelt szőlőből és/vagy legfeljebb az értékesített saját szőlőtermés mennyiségével azonos mennyiségben vásárolt szőlőből a természetes személy által előállított, gazdasági évenként és háztartásonként összesen legfeljebb 1000 liter saját fogyasztásra szánt szőlőbor állítható elő. Ez a kedvezmény érvényes az adóraktárban előállított borra is, ha azt nem értékesítik, hanem családi fogyasztásra szánják. A szőlőterülettel nem rendelkező természetes személy legfeljebb 500 kilogramm vásárolt szőlőből előállított, saját fogyasztásra szánt szőlőbort állíthat elő. Jelentős kedvezményt jelent az a 2013-ban elfogadott jövedéki törvény változás is, amely alapján hagyományos technológiával készülő (palackban erjesztés) pezsgőt is lehet egyszerűsített adóraktárban előállítani legfeljebb 10 000 liter mennyiségben. Korábban a pezsgő-előállítás csak adóraktárban történhetett. Az előállításra vonatkozó változás nem érinti a pezsgő jövedéki adó fizetési kötelezettségét. Jövedéki adót tehát továbbra is kell az egyszerűsített adóraktárban előállított pezsgő után fizetni.