A közösségi jog részletesen szabályozza a borászati termékek szakmai nyilvántartásra vonatkozó kötelezettségeket. Az eredetmegjelöléssel rendelkező borok esetében kell a legtöbb adminisztratív szabályra számítani, ebből következően pedig a legtöbb ellenőrzési előírás is ehhez kapcsolódik. Az ellenőrzésekre vonatkozó szabályok nem csak jogszabályokban vannak előírva, hanem a termékleírásokban is.

 

 

A borászati tevékenység ellenőrzésének alapdokumentumai a származási bizonyítványok és a pincekönyv. A borászati hatóság (NÉBIH, vagy a kormányhivatalok) ellenőrzése során ezekből kiindulva végzi ellenőrzési tevékenységét. A jogszabályok alapján a pincében található bor mennyiségének és megnevezésének, valamint a pincekönyv nyilvántartásának, és a származási bizonyítványok adattartalmának egyeznie kell. A borászati hatóságnak a Bortörvény alapján lehetősége van a származási bizonyítványok valóságtartalmának ellenőrzésére is. A borászati hatóság ellenőrzése során adatot kérhet a hegybírótól, összevetheti a bor származási bizonyítványokat az azt megalapozó szőlő származási bizonyítványokkal. 

 

A borászati hatóságnak a Bortörvény 44. § alapján ellenőriznie kell a borászati termékek származását, eredetét, amelyet a származási bizonyítványokon keresztül tud megtenni. A borászati termékek minőségét (összetételi és érzékszervi tulajdonságok, térfogat, csomagolás és jelölés) egyrészt a pincekönyv adatai alapján, a pincében végzett fizikai ellenőrzéssel, valamint mintavételt követően analitikai vizsgálatokkal ellenőrzi. Mivel a borászati tevékenység végzése engedélyhez kötött, ezért a borászati hatóságnak a telephely, pince, üzem, raktár működésének jogszerűségét is vizsgálnia kell.

 

A közösségi jog tételesen határozza meg azokat a segéd- és adalékanyagokat, amelyeket a borászati tevékenység során fel lehet használni. Ezért a borászati hatóság ellenőrzési tevékenységének ezekre az anyagokra is ki kell terjednie. A Bortörvény 20. §-a kimondja, hogy borászati termék előállításához vagy kezeléséhez meg nem engedett anyagokat és borászati terméket borászati termék előállítására, kezelésére, raktározására szolgáló helyiségben tartani tilos. A közösségi jogszabályokkal összhangban a Bortörvény kimondja, hogy az a borászati termék, amelyet a jogszabályokban meg nem engedett anyagok felhasználásával vagy a jogszabályokban meg nem engedett módszerrel állítottak elő vagy kezeltek, nem minősül szőlőbornak (jövedéki szabályozás által használt fogalom), azaz borászati terméknek (borjog által használt fogalom). A Bortörvény szerint az ilyen termékek nem minősülnek szőlőbornak, így az jövedéki eljárás lefolytatása céljából a borászati hatóság az ilyen ügyeket átadja a vámhatóságnak.

 

 

A közösségi jog előírja a borszőlő feldolgozása és a borkészítés során keletkező melléktermékek kivonásnak kötelezettségét. Az erre vonatkozó tagállami végrehajtási előírásokat a 70/2012. (VII. 16.) VM rendelet tartalmazza. A melléktermékek kivonásának bejelentését, kivonásának tényét, és a kivont melléktermékek beltartalmát egyaránt vizsgálhatja a borászati hatóság a rendelet alapján.

 

 

A Bortörvény 24/A §-a alapján a NÉBIH-nek minden forgalmazni szándékozott borászati termékre forgalomba hozatali engedélyt kell kiadnia. A forgalomba hozatali engedély kiadásakor a NÉBIH vizsgálja, hogy a kérelemben szereplő megnevezés megegyezik-e a származási bizonyítványban, illetve a pincekönyvben található megnevezéssel. Ezen túl a NÉBIH vizsgálja, hogy a borászati termék a kérelmezett jelöléseket valóban viselheti-e, ehhez teljesített-e minden jogszabályban, illetve termékleírásban meghatározott feltételt. A vizsgálat kiterjed a címkén feltűntetni kívánt minden adatra.

 

A borászati termékek analitikai vizsgálatát minden esetben a NÉBIH végzi, míg az érzékszervi bírálatot vagy a NÉBIH, vagy valamely helyi borbíráló bizottság. Az érzékszervi bírálatra vonatkozó előírásokat a termékleírások tartalmazzák. Az érzékszervi vizsgálat célja a termékleírásban szereplő érzékszervi jellemzők meglétének igazolása.

 

Ha a forgalomba hozatal előtt elvégzett vizsgálatok eredménye pozitív, abban az esetben a NÉBIH kiadja a forgalomba hozatali engedélyt. Fontos, hogy a forgalomba hozatali engedély csak arra a tételre vonatkozik, amelyre azt kiadták. A borászati hatóság a borászati termék jellemzőit és a forgalomba hozatali engedélyben rögzített jellemzők valóságtartalmát a forgalomban is ellenőrzi. Ezek az ellenőrzések vonatkozhatnak a jelölésekre és a borászati termék analitikai jellemzőire is.

 

A borászati hatóságnak joga van a kereskedelmi egységekben is ellenőrzést folytatni, de ebben az esetben a jogkövetkezmények alkalmazását az engedélyező hatóságnál kell kezdeményeznie.

 

 

A Bortörvény 48. §-a tartalmazza az ellenőrzések során feltárt szabálytalanságok esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket. Az első jogkövetkezmény, amit a borászati hatóság alkalmazhat, hogy feltárt hiányosság esetén a vizsgálat költségeit a mulasztóval megfizetteti. A borászati hatóság az ellenőrzés eredményeként, a kötelezettségszegés súlyától függően a borászati üzemet legfeljebb 30 napra akár ideiglenesen bezárhatja, gép, felszerelés, berendezés működését, csomagolóanyag felhasználását, tárolóhely vagy szállítóeszköz használatát megtilthatja, újbóli működését, használatbavételét, használatban tartását feltételhez kötheti. Az üzem ideiglenes bezárását a borászati hatóság csak súlyos esetekben rendeli el.

 

A borászati hatóság az alapanyagok, kiegészítő anyagok, segédanyagok, adalékanyagok, késztermékek felhasználását korlátozhatja, megtilthatja. Ezen túl minőségvédelmi bírságot szabhat ki, valamint megtilthatja a származási helyre utaló megnevezés használatát is. A minőségvédelmi bírság mértéke – a kifogásolt tétel mennyiségétől, minőségétől, a hiba súlyától függően – legalább ötvenezer forint, legfeljebb a borászati termék literenként háromezer forinttal számított összege erejéig terjedhet. A minőségvédelmi bírság más jogkövetkezményekkel együtt is kiszabható. A minőségvédelmi bírság megfizetésére azt a termelőt, illetve forgalmazót kell kötelezni, aki a borászati terméknek a kifogásolt minőségét előidézte, vagy – ha ez egyértelműen nem állapítható meg – azt, akinél a borászati terméket vizsgálat alá vonta borászati hatóság.

 

A jogsértések visszaszorítását erősíti, hogy a borászati hatóság súlyos fogyasztói érdeksérelem megelőzése, illetve csökkentése érdekében az intézkedést tartalmazó határozatot – az ügyfél telephelye szerinti megyei napilapban és legalább egy országos napilapban is – nyilvánosan közzéteszi.