Heston nevét legtöbben a háromcsillagos Fat Duck étterem kapcsán ismerhetjük, és persze ma már egyre több tv műsorból is. Híres arról is, hogy sokszor vannak ötletei, amikért az ember kevésbé tud lelkesedni (ilyen volt például a baconból és tojásból otthon is elkészíthető fagyi, amit valahogy nem jutott eszembe kipróbálni), nemrég viszont olyat nyilatkozott a Sydney Morning Herald lapnak, amit talán tényleg érdemes megfogadni.

Az ausztrál lapnak elárulta, bármely bort jobban fogjuk élvezni, ha olyan személyt képzelünk magunk elé kóstoláskor, akit őszintén szeretünk. Azt is elmondta, könnyedén tesztelhetjük, hogy valóban működik-e a módszer: egyszerűen kortyoljunk a borba, és gondoljunk valamelyik szerettünkre, majd kortyoljunk úgy a borba, hogy egy általunk gyűlölt személyre gondolunk. Az első korty sokkal jobban fog ízleni, mint a második.

 

A különbség tehát – a sztárséf állítása szerint – egyértelmű, utóbbinál szinte keserűnek érezzük majd a borunkat, még ha az édes is. Blumenthal úgy véli, az érzékelésbeli különbség annak köszönhető, hogy az ízlelésünk szorosan kapcsolódik a memóriánkhoz is, amit korábban a Marseilles-i Egyetemen is bizonyítottak már.

 

 

– állítja Heston, aki az utóbbi években egyébként is rengeteget dolgozott a szakácsok mellett tudósokkal is. Folyamatosan azon fáradozik ugyanis, hogy fokozza az étkezés élményét, hogy az minden érzékszervünkre kiterjedjen.

A Columbia Egyetem állítása szerint ráadásul igenis van kapcsolat az ízérzékelés és az agyunk bizonyos részeinek aktiválódása között. Charles Spence, az Oxfordi Egyetem kísérleti pszichológia professzora pedig már dolgozott együtt a gasztroguruval és a spanyol Ferran Adria séffel különféle ízérzékelési kísérletekben az étkezési élmény fokozására.

Legutóbb például arra jöttek rá, hogy a magas hangsávú zene az édes és savanyú ízeket erősíti fel, míg a mély inkább a keserűeket. Spence bízik benne, hamarosan eljutunk oda, hogy kellemetlen érzések nélkül együnk rovarokat, vagy éppen zenélő kanállal együk a levesünket.

 

És Hesthonnal együtt mindketten hisznek abban, hogy idővel egyre több étterem csatlakozik majd a sok-érzékszerves étkezési élményéhez, hiszen szerintük az étteremben étkezésnek egy szinte színházi, de mindenképpen érzelmeket előcsaló élménynek kell lennie.