A minap Geszti Péter előadását hallgattam. Természetesen kommunikációról is szó volt, és amikor ehhez a részhez érkezett, rögtön egy olyan mondattal kezdett, amitől véglegesen eldőlt, hogy a rajongója leszek.
Az előadásra információra éhesen érkeztem. Vártam már, mert tudtam, hogy az ember, akibe ennyi kreativitás szorult, biztosan tud majd motiválni engem a munkámban. Ahogy beszélt, egyre mohóbb lettem, mert mind üzletről, mind pedig életvitelről 90%-ban a fejemben lévő gondolatokat fogalmazta meg sokkal érthetőbben. Amikor a kommunikációról beszélt, ezzel a mondattal talált be nálam teljesen:
Mondd el, hogy majd valamit mondani fogsz! Mondd el, hogy miről fogsz beszélni! Mondd el, majd mondd el, hogy miről beszéltél!
Vissza kellett játszanom fejben háromszor, hogy pontosan levegyem, mit is akart mondani ezzel nekünk, de végül a Geszti-féle rapper katyvaszból kihámozva tökéletesen átjön az üzenet... és hogy mi az üzenet? Lefordítva körülbelül annyit tesz, hogy kiírhatjuk egyszer a Facebook falra, hogy akciós a bor, az még egyáltalán nem fogja megütni a vásárló ingerküszöbét. Még akkor sem, ha szívesen venne belőle. Meglátja, megjegyzi magában, hogy "kéne venni", vagy „de jól esne most ebből egy”, majd továbbgörget, és 10 másodperc múlva már egyáltalán nem emlékszik, hogy mit akart. Rosszabb esetben teljesen mást keresett, és egyszerűen nem volt ráhangolódva arra, hogy most neki borra lenne igénye.
Mit kell tenni ilyenkor?
Ha csúnya akarok lenni, akkor azt mondom, hogy üldözni kell a vásárlót, és gondoskodni arról, hogy biztos megértse: neki itt, most vásárolnia kell. A lényeg az ismétlésen túl az, hogy több oldalról kell megtalálni a vevőt.
Például Joli néni olvasta a reklámújságban, hogy lesz a piacon akciós tojás. Nyugtázta, hogy az nem is rossz ár, de csupán ennyi. Később összefutott a szomszédjával, aki elmeséli, hogy tegnap vett, és nem elég, hogy olcsó a tojás, de friss és szép nagy is. Joli néninek sikerült felkelteni az érdeklődését, és másnap reggel kimegy a piacra, hogy megnézze magának ezt a tojásárust. A piacra érve látja, hogy máshol is lehet hasonló áron szép tojásokat kapni, ezért elbizonytalanodik. Már biztos benne, hogy tojást szeretne venni, de még nem tudja, hogy hol.
Ekkor bemondják a piaci hangszórókon, hogy ha most vásárolnak annál a tojásárusnál, aki a reklámújságban hirdetett, akkor két doboz tojás vásárlása esetén mindenki ajándékba kap egy tojásfestéket is. Kész, Joli néni elesett a marketing csatamezején. Mindjárt itt a Húsvét, és amúgy is kellene festék is, ott vásárol.
Ha számoltuk, akkor legalább háromféle érintési pontot láthattunk, ami ráadásul lehet, hogy nem csak háromszor fordult elő, mert többször is láthatta Joli néni az újsághirdetést, és több szomszéddal is összefuthatott.
Hogyan is néz ki ez a modell egy borászatnál?
Adott mondjuk egy két hónapos kampány. Ez alatt a két hónap alatt hirdetést helyezünk el a Facebook-on és Google AdWords-ben. Ha ügyesebbek vagyunk, akkor remarketing képpontokkal rátapadunk az érdeklődőkre, és folyamatosan hirdetünk rájuk. Ez az első fajta érintési pont. Felkutatjuk azt az egy-két online vagy offline felületet, amit a kampány célcsoportja rendszeresen szeret olvasni, és azokon PR megjelenéseket helyezünk el, ahol a kampány célját - mondjuk egy komolyabb rendezvényt - a korábban részt vevők véleményezik (az sem baj, ha pozitívan). Ez a második fajta érintési pont. Majd a hirdetésekből és a PR cikkekből is egy érkezési oldalra (landing page) irányítjuk az érdeklődőket, ahol bemutatjuk a kampányt (rendezvényt, ebben az esetben), és felajánljuk, hogy ha "X" időn belül vásárol az érdeklődő, akkor valami extra ajándékot fog kapni, mondjuk egy welcome drinket. Ez a harmadik fajta érintési pont.
Persze ezeket az érintési pont fajtákat lehet bővíteni, vagy cserélni is, mert nem ejtettünk még szót a hírlevélről, a személyes ajánlásról és sok másról sem, de az a lényeg, hogy ha legalább három oldalról kap ingert egy fogyasztó, akkor sokkal hamarabb születik meg a vásárlási döntés.