Két pártra szakíthatja a borásztársadalmat az a kormánydöntés, amely szerint megszűnik a borágazati forgalomba hozatali járulék, az agrár- és a bormarketing feladatokat pedig a Vidékfejlesztési Minisztériumhoz (VM) tartozó Agrármarketing Centrumtól (AMC) az állami tulajdonú Magyar Turizmus Zrt. veszi át. A fizetési kötelezettségek eltörlését egyes borászatok pozitívan fogadják, mások szerint viszont – szögezte le az agromonitor.hu-nak Horváth Csaba, a HNT főtitkára – hamis az az állítás, hogy a borágazat most „nagy ajándékot kapott”.

 

 

 

A piaci szereplők eddig forgalomba hozatali járulékként évi 1,0-1,2 milliárd forintot fizettek be, amelynek 60 százaléka közösségi marketing-, 40 százaléka borellenőrzési célokat szolgált. Az ellenőrzésre szolgáló összegeket a borászoknak ezután a januártól hatályos élelmiszerlánc-felügyeleti díjként kell „leróniuk”, itt tehát terheik várhatóan nem csökkennek. A pincészetek valójában a marketingre fordított pénzt spórolhatják meg, de ennek következménye az lehet, hogy a borágazati közösségi marketingprogramok hosszú időre leállnak. Az agromonitor.hu információi szerint a VM azt szorgalmazza, hogy a meghatározó borász-érdekképviseletek úgynevezett szakmaközi szervezetet hozzanak létre, és a későbbiekben maguk gyűjtsenek és használjanak fel bormarketingre szolgáló pénzeket.

Semmilyen szakmai egyeztetés és előkészítés nem előzte meg, ezért a borászatok „karácsonyi meglepetésként” értékelik azt a múlt év végi kormánydöntést, amely szerint az eddig fizetett forgalomba hozatali járulék megszűnik, a bormarketing feladatok pedig az AMC-től a Magyar Turizmus Zrt.-hez kerülnek – fogalmazott Horváth Csaba. A borászatok mostanáig az asztalai és a tájborokra literenként 5 forintot, a minőségi borokra 10 forintot fizettek be, amely éves szinten 1,0-1,2 milliárd forintot tett ki. A befolyt összeg 40 százaléka minőségellenőrzési, 60 százaléka közösségi bormarketing célokat szolgált.

A főtitkár szerint a kormánydöntés a hazai borásztársadalmat két pártra szakíthatja, mivel egyes borászatok – főként az alacsonyabb árkategóriájú termékeket előállító pincészetek – a fizetési terhek eltörlését egyértelműen pozitív lépésként értékelik. Mások ugyanakkor úgy ítélik meg, hogy hamis az az üzenet, amely szerint a borágazat most „nagy ajándékot kapott”. A járulék eltörlése – állapítják meg - legfeljebb a „rövidtávon gondolkodóknak” kedvezhet, és - a kormányzati kommunikáció ellenére – egyáltalán nem jelentős előny, hogy az eddig befizetett pénz a borászatoknál marad.

A minőségellenőrzésre szolgáló befizetéseket a borászok ezután sem spórolhatják meg, mert e célokra a januártól bevezetett, új élelmiszerlánc-felügyeleti díjat kell majd megfizetniük – mondta Horváth Csaba. Hozzátette: az idén ráadásul e szempontból kettős terhet kell viselniük, mivel várhatóan augusztus elsejéig a forgalomba hozatali járulék is hatályban marad, miközben az élelmiszerlánc-felügyeleti díj már most életbe lépett. Bár az új rendszerben a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal [(MgSzH) - volt OBI - a szerk.] fontosnak tartott borellenőrzéseire a szükséges források biztosítottnak látszanak, a HNT felhívja a figyelmet arra, hogy a borellenőrzésekre fordított ágazati befizetésekről 2010 óta nem jelentek meg hivatalos állami elszámolások – állapította meg Horváth Csaba.

A nemzeti tanács egyértelműen aggályosnak tartja ugyanakkor a közösségi bormarketing sorsát, mert a szervezet szerint a Magyar Turizmus Zrt.-nél e célokra nem lesznek jelentős források, miközben az ágazati befizetések a forgalomba hozatali járulék megszűnésével elapadnak. Az agromonitor.hu információ szerint a VM arra biztatja a meghatározó ágazati érdekképviseleteket, hogy közösen hozzanak létre egy úgynevezett szakmaközi szervezetet, amelyen keresztül maguk vethetnének ki a piaci szereplőkre járulékfizetési kötelezettséget, majd a befolyt összegeket közösségi bormarketingre használhatnák fel. Az új szervezet létrehozása azonban – vélik szakértők - legalább egy-két évet vehet igénybe, így fennáll a veszélye annak, hogy addig a közösségi bormarketing-programok leállnak. Az illetékes tárcák mindenesetre január 6-án kezdték meg a tárgyalásokat a kormánydöntés utáni szervezeti változtatások végrehajtásáról.