Kína büntető vámot akar kivetni az eu-s borokra

Borkereskedelem - Újabb fejezettel bővült az Európai Unió és Kína közötti kereskedelmi vita: a kínai kereskedelmi minisztérium (MOFCOM) honlapján azt közölte, hogy vizsgálatot indít az Európai Unióból származó borokkal szemben. Ami Magyarország helyzetét illeti, a borok a Kínába irányuló export jelentős és egyre fontosabb árucikkei, 2011-ben 1,9 millió euró értékben adtak el magyar borokat Kínában, tavaly - a becslések szerint - körülbelül 15-20 százalékos volt a forgalom növekedése.

Kínai vámstatisztikák szerint az ország tavaly 430 millió liter bort importált, ennek kétharmadát Európából, csupán Franciaországtól 170 millió litert (fotó: newsletter.eu-in-china.com)

A Pekingben dolgozó uniós szakdiplomaták szerint a döntés évekre visszavetheti az ágazatot, részben a várható vámemelés mértéke, másrészt annak pszichikai hatása miatt. A behozatali eljárás ugyanis hosszadalmas, a bizonyítás rendkívül bonyolult, s az egy-két éves folyamat közben az importőrök új szállítókat fognak keresni.

Ami Magyarország helyzetét illeti, a borok a Kínába irányuló export jelentős és egyre fontosabb árucikkei, 2011-ben 1,9 millió euró értékben adtak el magyar borokat Kínában, tavaly - a becslések szerint - körülbelül 15-20 százalékos volt a forgalom növekedése. A szakemberek egyetértenek abban, hogy a kínai fél 2012 augusztusa óta lebegtetett, most meghozott döntése fájdalmas lépés az unió számára.

Az Európai Bizottság hétfőn jelentette be, hogy jóváhagyták a Kínából származó napelemekre, és a kapcsolódó részegységekre vonatkozó dömpingvámot, ami június 6-án lép életbe.

A vámtétel egyelőre, a Kínából érkezett nagy nyomásnak némileg engedve, 11,8 százalék lesz, de ha nem sikerül a két félnek tárgyalásos úton rendezni a kérdést, akkor augusztustól 47,6 százalékra emelkedik a vám.

Brüsszel korábban azt is jelezte, hogy vámot vetne ki a kínai Huawei és a ZTE által gyártott mobil távközlési eszközökre, a cégek törvénytelen állami támogatása miatt.

Az európai borok vizsgálatát a kínai termelők kezdeményezték a minisztériumnál arra hivatkozva, hogy azok dömpingáron kerülnek a kínai piacra a szőlőtermesztőknek nyújtott állami támogatásnak köszönhetően.

Az Európai Unió jelenleg Kína legfontosabb kereskedelmi partnere, míg Kína az EU számára a második az Egyesült Államok után. A kínai export értéke tavaly elérte a 290 milliárd eurót, míg az unióból származó import 144 milliárd euró volt.

Az EU-ban jelenleg 31 kereskedelmi vizsgálati eljárás van folyamatban, amelyekből 18-ban Kína érintett. A legnagyobb a 21 milliárd eurót kitevő, napelemeket érintő.

A kínai állami Hszinhua hírügynökség keddi kommentárjában a kialakult helyzetben mindkét felet vesztesnek nevezte. Úgy vélte, hogy a kínai termékekre kivetett vámok döntéshozói hónapokon belül az EU tagországok elutasításával fognak találkozni, vagy az "európai gazdaság egésze felesleges zűrzavarba, sőt egy kereskedelmi háborúba sodródik".

A szerzők bírálják Karel De Guct EU kereskedelmi biztost, mondván, hogy szembe ment 18 európai uniós ország, napelemekkel foglalkozó európai cégek százainak és több mint egy tucatnyi szakmai szervezet akaratával.

A kínai miniszterelnök, Li Ko-csiang hétfőn késő este telefonon beszélt Brüsszellel, s azt kérte, a vitát párbeszéd útján rendezzék, egyben jelezte, hogy ha nem megfelelően kezelik a helyzetet, az mindkét fél érdekeit sérteni fogja.