Kiss Eliza, a borágazat fejlesztésért felelős miniszteri biztos az MTI-nek adott nyilatkozatában hangsúlyozta: hatékony eszköz lenne egy regisztrációs díj bevezetése, amely nem csupán adminisztratív úton nehezítené az importot, hanem elvenné a nepperek profitját is, így már nem érné meg ebben az üzletágban tevékenykedniük.

Jelezte: a hagyományos borhamisítást - amikor vegyszerek segítségével állítanak elő bornak nevezett szeszes italt - többféle új módszer is felváltotta, például az olasz borokkal való ügyeskedés. Kiss Eliza elmondása szerint a borászok már korábban is jelezték, hogy az olcsó import letöri a belföldi árakat. A behozott olasz bor nagy része feketén kerül az országba, és információk szerint ennek a jelentős hányadát hamisításra használják fel. Hozzátette, az olasz bor esetenként magyarként kerül forgalomba. Erre utal az is, hogy az olasz statisztikai hivatal vonatkozó adatai rendre jelentősen eltérnek a magyarországi nyilvántartástól. Ez a mennyiség tisztázatlan eredetű borként jelenik meg a magyar piacon, hívta fel a figyelmet.

 

A miniszteri biztos kiemelte: Magyarország a szőlő- és bortermelés területén nem szorul behozatalra, mégis több százezer hektoliter bor érkezik Olaszországból, ami elérheti a belföldi bortermelés 10 százalékát is. Az adatok szerint az importbor nagy része folyóborként lépi át a magyar határt, vagyis belföldön palackozzák. Ez önmagában még nem jogellenes - szögezte le Kiss Eliza -, csupán fel kell tüntetni a címkén, hogy más országból származik a termék. Vagy pedig a magyar borokkal történt házasítás esetén azt kell a címkére írni, hogy a termék az EU-ból származó borok keveréke.

Több esetben azonban a címkén olvasható információ félrevezeti a vásárlókat, jelezte a miniszteri biztos. A palackozó magyar borként akarja eladni az olasz - minőségben nem feltétlenül gyengébb - terméket, vagy nem tünteti fel, hogy keverékről van szó. Kiss Eliza emlékeztetett: Olaszországban több jól gépesített, nagyüzemi ültetvény működik, amelyek korábban az EU által támogatott lepárlásra termeltek, tehát nem a minőség, hanem a mennyiség számított. A támogatási rendszer átalakulásával azonban az addig lepárolt bormennyiség felszabadult, ez magyarázza, hogy manapság az olaszok akár házhoz is szállítják a literenként 80 forintnak megfelelő árú folyóbort.

Eközben Magyarországon egy liter bor átlagos önköltségi ára 110-120 forint, mutatott rá. A miniszteri biztos úgy vélekedett, az olaszok borok alacsony ára valószínűleg azzal is magyarázható, hogy nem minden esetben az uniós borjog szigorú betartásával készül a termék. Ezt a gyanút azonban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal vizsgálatai egyelőre nem igazolták. A Nébih és a NAV többször folytatott közös országos akciót, amelynek során ellenőrizték azokat a cégeket, amelyek nagy mennyiségben importálnak olasz bort. Ha már úgynevezett védővámokkal nem védhető a magyar piac - hiszen az áru az EU-ban szabadon áramlik -, fontos lenne, hogy legalább azok a vállalkozók kiszűrhetők legyenek, akik hamisításra használják az olasz bort.